Természetvédelem
Uszadékfákról lesnek zsákmányra a gémek és a jégmadarak
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva érdekes jeleneteknek lehetünk tanúi. Az uszadékfákon zsákmányra leső madarak kémlelik a folyó vizét, s időnként egymással is komoly összecsapásokba keverednek. A Maros – mint általában a hazai folyók – szélsőségesen ingadozó vízjárású. Egy adott éven belül akár 6-8 méteres vízállás-különbséget is tapasztalhatunk. Az utóbbi néhány évben azonban inkább az volt jellemző, hogy a magasnak számító vízállások elmaradoznak, és hosszabbra nyúlik a nagyon alacsony, úgynevezett „kisvizes” időszak – tájékoztatott a Körös-Maros Nemzeti Park.
Uszadékfán lesben álló jégmadár Fotó: Balla Tihamér
A jelenleg is tartó kisvizes állapotnak köszönhetően nagyon változatos, vadregényes tájkép tárul a folyót szemlélő természetbarátok elé. Az alacsony vízállás révén szárazra kerültek azok a nagyon változatos méretű és egyedi formavilággal rendelkező homokzátonyok, melyeket a Maros alakít a medrében, évről-évre változó helyeken és módokon. A homokzátonyokon túl több olyan, sokszor nagyméretű uszadékfa is látható most, melyek magasabb vízállás esetén teljesen a víz alatt vannak. Ezek általában egy-egy homokzátony szélénél megakadt, félig az aljzatban stabilizálódott, akár majdnem egész fatörzsek, illetve lombkoronák egyben.
Az uszadékfák amellett, hogy tovább növelik a tájképi értéket, sok madárfaj számára jelentenek ideális pihenőhelyet és egyben leshelyet a vadászathoz. Ilyen például hazánk egyik leglátványosabb megjelenésű madara, a jégmadár, amely kizárólag a vízből szerzi táplálékát, főként apró halakat. A zátonyszélen megakadt, változatos ágrendszerrel rendelkező uszadékfák nagyon jó leshelyet biztosítanak számára. A víz színétől nem túl nagy magasságban, egy-két méteren belül tud lesben ülni a madár, alatta pedig viszonylag sekély, átlátható vízfelület van, melybe szeretnek kihúzódni a halivadékok, s így könnyebben meglátja őket. A leshelyéről elképesztő gyorsasággal elrugaszkodva, mintegy nyílhegyként csapódva a vízbe, kapja el zsákmányát.
Ilyen alkalmas leshely híján azt is megfigyelhetjük, hogy a folyó fölött viszonylag alacsonyan, kolibri módjára, teljesen egyhelyben lebegve, szitálva lesi a kishalakat és ebből a lebegő állapotból zuhan aztán alá. Ez azonban nyilván nagyobb energiabefektetést igénylő vadászati módszer, mint ha alkalmas leshely állna rendelkezésére.
Ebben a késő őszi időszakban tudjuk legjobban megfigyelni a jégmadarakat, mert ilyenkor már feltehetően északabbi területekről is lehúzódnak ide a folyó mentére. Viszonylag gyakoriak köztük a civakodások, egy-egy alkalmas leshelyen több madarat is megfigyelhetünk, amint egymást elzavarják, majd visszatérnek. Jellegzetes vékony sípoló hangjuk kíséretében cikáznak föl-le a folyón.
Folyóparti fán lesben álló bakcsó Fotó: Balla Tihamér
Az apró jégmadarakon túl az egészen nagytestű gémfélék is szintén sokszor ezekről az uszadékfákról lesik a halakat. Az egyik legjellemzőbb folyóparti gémfélénk, a bakcsó szintén ezt a vadászati módszert alkalmazza. A partról bedőlt fákon is előszeretettel tartózkodik, nem kedveli annyira a vízben való gázolást, mint nagyobb rokonai, a nagy kócsag, vagy a szürke gém. Utóbbiak a sekély vízben való halászat mellett szintén ugyanúgy használják leshelyül az uszadékfákat. A köztük kirobbanó konfliktusok még látványosabbak, mint a jégmadarak összecsapásai. Egy ideális leshelyért akár komolyabb csatákat is vívnak egymással.
Ebben az őszi időszakban is érdemes tehát a Maros mentén sétálni és nyitott szemmel fürkészni a tájat, hogy a fentiekhez hasonló, izgalmas jeleneteknek lehessünk tanúi.
Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.
Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.
Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.
Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.
Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.
Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.
Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.
Ebbe a vederbe szorult az őz feje.
Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!
Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület
Kövesse az állatvédők Facebook oldalát! Kattintson a képre!
Természetvédelem
KEFAG: Különleges növények a Kecskeméti Arborétumban
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
December 3-án ajándék növényeket ültettek el a KEFAG – KEcskeméti Arborétumban, amelyeket a Tiszakürti Arborétum adományozott. A gyarapodás különösen nagy öröm számunkra, hiszen sok olyan faj is érkezett, amely eddig még nem szerepelt a gyűjteményünkben. Ezzel tovább nőtt az arborétum botanikai változatossága – tájékoztatott a Kecskeméti Arborétum.
Tiszakürtről érkezett az arborétum úk lakója, a fagyal nemzetség egy tagja a Ligustrum compactum, amely tömmött vagy pompás fagyal néven ismerhetünk itthon.
Az ültetésekhez újabban egy kedves hagyomány is kapcsolódik. Ami korábban tréfának indult, mára rítussá vált – tette közzé az arborétum.
„Nőjjetek nagyra!”
Ez most különösen szimbolikus jókívánság — hiszen vannak köztük igazi „növénybölcsődések” is.
Egyenlőre még kicsik a növénykék.
Az ültetés menete:
1. nagygödör-ásás
2. trágyázás
3. a növény elhelyezése
4. föld visszatöltése és tömörítése
5. körben tányér kialakítása
6. karózás
7. végül lombtakarás.
Pontos, precíz rendszerben követik nyomon az arborétum növényeit.
Így óvjuk és támogatjuk az indulásukat. Az új egyedek regisztrálása precíz rendszer szerint zajlik. Minden növény egyedi kódot kap, rögzítjük a latin nevét, ültetési évét, származási helyét, valamint térképen is jelöljük a helyét. A fagymentes téli napok azonban további munkalehetőséget jelentenek, mert számos új telepítés szerepel még a terveik között és Kecskeméten bíznak abban is, hogy a közeljövőben érkezik a beiszapoló, áldásos csapadék is. No és végül abban is reménykednek, hogy az őzek és nyulak ezúttal tisztelettudó távolságban maradnak az új jövevényektől.
KEFAG – Kecskeméti Arborétum
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Megszökött a Fővárosi Állatkertből egy tarvarjú
Ezekből az íbiszfélék közé tartozó, veszélyeztetett madarakból egy meglehetősen népes, 38 egyedből álló kolónia él nálunk, Budapesten, egy olyan röpdében, ahol a közönség is bemehet a madarak közé. A napokban két madár kijutott ebből a röpdéből. Közülük egyet a röpdén kívül, de még az Állatkert területén nyakon csíptek a gondozók, ám a másik szökevény sokkal bátrabbnak mutatkozott, és kirepült az Állatkert légteréből – tájékoztatott a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A szökevényt Budán fotózták!
Szakembereik az elmúlt napokban forró nyomon követték a hol itt, hol ott felbukkanó madarat. Rendszeresen érkeznek az észlelések: látták már a XI. kerületi Nádorkert, illetve a XII. kerületi Németvölgy környékén is. Sajnos a madár befogása nem egyszerű, altatópuska vagy fúvócső ez esetben nem használható. Ha a csapatból konkrét egyedeket akarnak megfogni, például azért, hogy másik állatkertbe szállítsák őket, csalétekkel és csapdával szokták megoldani a feladatot. A szökött madár azonban nem biztos, hogy elég sokáig marad ehhez ugyanazon a környéken.
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Fontos tudnivaló, hogy a tarvarjú az emberre teljesen veszélytelen, aggodalomra tehát nincs ok. Mi viszont lehetőleg minél hamarabb szeretnék kézre keríteni a szökevényt. Egyébként a tarvarjú valójában nem idegen a hazai faunától, hiszen a középkorban Európa számos országában előfordult, Herman Ottó adatai szerint egykor még a Kárpát-medencében is őshonos lehetett. Emellett az Állatkertünkben kikelt tarvarjak közül korábban már több tucat állatot engedtek vissza sikeresen a természetbe ausztriai és spanyolországi visszatelepítési programok keretében. Ilyenkor azonban az önálló életre szoktatás lépésről lépésre történik.
Egy fajtársa, amelyet az állatkertben fotóztak.
Mi mindenesetre inkább szeretnék visszavinni a szökevényt a többi tarvarjú közé – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.
Herman Ottó adatai szerint egykor még a Kárpát-medencében is őshonos lehetett.
Most arra kérik a budapestieket, hogy ha valaki találkozna a Budán kalandozó madárral, értesítse szakembereiket a 06-30 / 877-9081-es telefonszámon!
A mellékelt képek korábban készültek tarvarjú kolóniánk tagjairól, az egyik felvételen pedig látható maga a szökött madár is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mikulás esti felvonulás Zsadányban – GALÉRIÁVAL + DRÓNOS Videóval
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették
Átláthatóság és kiszámíthatóság az EUDR rendelet módosításának célja
Húshagyó november
Rapsic testvérpár bilincsben
NEFAG Zrt. erdészei is segítettek a fegyveres rablót elfogni
Szeptember óta lejtmenetben a nemzetközi élelmiszerárak
Ukrajnában idén a legtöbb veszettséges esetet rókák, kutyák és macskák körében mutatták ki
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
A vadászat veszélyes üzem!
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Rapsic testvérpár bilincsben
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
