Természetvédelem
Megjelentek az első gatyás ölyvek a Kis-Sárréten
A szokásosnál néhány héttel később, november közepén érkeztek meg az első, telelő gatyás ölyvek a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületére. A gatyás ölyv Eurázsia és Észak-Amerika északi részének tundráin, erdős tundráin fészkel. Hazánkban rendszeresen áttelel, főként az Alföldön, ahol a mindenkori táplálékkínálat függvényében az egyes években váltakozik a létszámuk.

Gatyás ölyv Mágor-pusztán Fotó: Tóth Imre
A nálunk is fészkelő és egész évben előforduló egerészölyvnél kissé nagyobb méretű és hosszabb szárnyú madár. Legfontosabb különbség a két faj között az, hogy ahogy a nevéből sejthető, a gatyás ölyvek egész csüdje tollas, valamint a fehér farktollain fekete végszalag húzódik. Költőhelyén fákon és a talajon egyaránt fészket rak. Fészekalja 2-5 tojásból áll, melyekből 28-31 nap múlva kelnek ki a fiókák és 40-42 nap múlva érik el a röpképességet.

Fő tápláléka a lemming és egyéb rágcsálók, ritkábban madarak. Hazánkban telente főleg mezei pockot fogyaszt. A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi táján megfigyelhető a tél folyamán, legtöbbször egerészölyvek társaságában. Pocokjárásos években egy-egy pusztai területen akár több példány is szem elé kerülhet. Vadászata során gyakran a föld felett szitálva keresi zsákmányát, de kimagasló pontokról, vagy akár a földön ülve is lesi prédáját.

A Kis-Sárréten az elmúlt években a telelők száma 10-15 példány között ingadozott (főleg Mezőgyán és Vésztő térségében), tehát túl gyakorinak nem mondható. Jelenleg az átlagosnál több a mezei pocok és a güzüegér, így egy-egy gatyás ölyv is nagyobb eséllyel kerülhet szemünk elé.
Körös-Maros Nemzeti Park

Természetvédelem
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.

Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.
Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.

Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.
Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.

Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.
Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.

Ebbe a vederbe szorult az őz feje.
Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!
Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület
Természetvédelem
KEFAG: Különleges növények a Kecskeméti Arborétumban

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
December 3-án ajándék növényeket ültettek el a KEFAG – KEcskeméti Arborétumban, amelyeket a Tiszakürti Arborétum adományozott. A gyarapodás különösen nagy öröm számunkra, hiszen sok olyan faj is érkezett, amely eddig még nem szerepelt a gyűjteményünkben. Ezzel tovább nőtt az arborétum botanikai változatossága – tájékoztatott a Kecskeméti Arborétum.

Tiszakürtről érkezett az arborétum úk lakója, a fagyal nemzetség egy tagja a Ligustrum compactum, amely tömmött vagy pompás fagyal néven ismerhetünk itthon.
Az ültetésekhez újabban egy kedves hagyomány is kapcsolódik. Ami korábban tréfának indult, mára rítussá vált – tette közzé az arborétum.
„Nőjjetek nagyra!”
Ez most különösen szimbolikus jókívánság — hiszen vannak köztük igazi „növénybölcsődések” is.

Egyenlőre még kicsik a növénykék.
Az ültetés menete:
1. nagygödör-ásás
2. trágyázás
3. a növény elhelyezése
4. föld visszatöltése és tömörítése
5. körben tányér kialakítása
6. karózás
7. végül lombtakarás.

Pontos, precíz rendszerben követik nyomon az arborétum növényeit.
Így óvjuk és támogatjuk az indulásukat. Az új egyedek regisztrálása precíz rendszer szerint zajlik. Minden növény egyedi kódot kap, rögzítjük a latin nevét, ültetési évét, származási helyét, valamint térképen is jelöljük a helyét. A fagymentes téli napok azonban további munkalehetőséget jelentenek, mert számos új telepítés szerepel még a terveik között és Kecskeméten bíznak abban is, hogy a közeljövőben érkezik a beiszapoló, áldásos csapadék is. No és végül abban is reménykednek, hogy az őzek és nyulak ezúttal tisztelettudó távolságban maradnak az új jövevényektől.
KEFAG – Kecskeméti Arborétum

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Megszökött a Fővárosi Állatkertből egy tarvarjú
Ezekből az íbiszfélék közé tartozó, veszélyeztetett madarakból egy meglehetősen népes, 38 egyedből álló kolónia él nálunk, Budapesten, egy olyan röpdében, ahol a közönség is bemehet a madarak közé. A napokban két madár kijutott ebből a röpdéből. Közülük egyet a röpdén kívül, de még az Állatkert területén nyakon csíptek a gondozók, ám a másik szökevény sokkal bátrabbnak mutatkozott, és kirepült az Állatkert légteréből – tájékoztatott a Fővárosi Állat- és Növénykert.

A szökevényt Budán fotózták!
Szakembereik az elmúlt napokban forró nyomon követték a hol itt, hol ott felbukkanó madarat. Rendszeresen érkeznek az észlelések: látták már a XI. kerületi Nádorkert, illetve a XII. kerületi Németvölgy környékén is. Sajnos a madár befogása nem egyszerű, altatópuska vagy fúvócső ez esetben nem használható. Ha a csapatból konkrét egyedeket akarnak megfogni, például azért, hogy másik állatkertbe szállítsák őket, csalétekkel és csapdával szokták megoldani a feladatot. A szökött madár azonban nem biztos, hogy elég sokáig marad ehhez ugyanazon a környéken.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Fontos tudnivaló, hogy a tarvarjú az emberre teljesen veszélytelen, aggodalomra tehát nincs ok. Mi viszont lehetőleg minél hamarabb szeretnék kézre keríteni a szökevényt. Egyébként a tarvarjú valójában nem idegen a hazai faunától, hiszen a középkorban Európa számos országában előfordult, Herman Ottó adatai szerint egykor még a Kárpát-medencében is őshonos lehetett. Emellett az Állatkertünkben kikelt tarvarjak közül korábban már több tucat állatot engedtek vissza sikeresen a természetbe ausztriai és spanyolországi visszatelepítési programok keretében. Ilyenkor azonban az önálló életre szoktatás lépésről lépésre történik.

Egy fajtársa, amelyet az állatkertben fotóztak.
Mi mindenesetre inkább szeretnék visszavinni a szökevényt a többi tarvarjú közé – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Herman Ottó adatai szerint egykor még a Kárpát-medencében is őshonos lehetett.
Most arra kérik a budapestieket, hogy ha valaki találkozna a Budán kalandozó madárral, értesítse szakembereiket a 06-30 / 877-9081-es telefonszámon!
A mellékelt képek korábban készültek tarvarjú kolóniánk tagjairól, az egyik felvételen pedig látható maga a szökött madár is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



