Természetvédelem
Berki tücsökmadarak pirregnek a kis-sárréti ligetekben
A Kis-Sárréten több ponton is találkozhatunk a berki tücsökmadarakkal
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva ezekben a hetekben sokfelé hallhatjuk a berki tücsökmadarak jellegzetes, pirregő énekét.

Fotó: Mészáros Csaba – Körös Maros Nemzeti Park
A három hazai tücsökmadár-faj (réti, nádi, berki) közül a berki tücsökmadár az, amelyik nem ragaszkodik a vizek közvetlen közelségéhez. A víztől azonban nem szakad el, mert legkedveltebb élőhelyei a vizek közelében fekvő sűrű, csalitos ligetek, erdőfoltok, illetve a nedves talajú cserjés-bokros részek. Országosan elterjedt madár, de a száraz, fátlan térségeket kerüli, ezért a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül elsősorban a folyók hullámterein lévő erdőkben, és vizek közelében költ.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A Kis-Sárréten több ponton is találkozhatunk vele, pontosabban hallhatjuk jellegzetes énekét. Rendkívül rejtett életmódú madár, éneke alapján azonban jelenléte jól azonosítható. Míg a nádi és a réti tücsökmadár hangja monoton, egytagú pirregés, és csak gyakorlott fül tudja biztonsággal elkülöníteni a hangokat, addig a berki tücsökmadár kéttagú pirregése, zizegése mással össze nem téveszthető. Éneke igen erőteljes, akár száz méter távolságból is hallható.
A nádi és réti tücsökmadárnál később, április végén, május elején érkezik, és május közepén kezd költésbe. Rejtett életmódjából adódóan fészkét is rendkívül jól álcázza: a sűrű, fásszárú növényzet dús aljnövényzetében, magaskórós, csalános helyen a talajra, vagy a talaj közelébe építi. Évente egyszer költ, 4-6 tojást rak. Későn érkezik és viszonylag korán távozik, augusztus végén, szeptember elején már úton van az Egyenlítő környékén található, afrikai telelőterületei felé.
A berki tücsökmadár kifejezetten rovarevő, az erdők sűrű aljnövényzetében rovarokat, férgeket, csigákat fogyaszt. Különleges élőhely-választása miatt állománya a madártani szakemberek szerint némi csökkenést mutat, a Kis-Sárréten azonban, figyelmesen kirándulva, május-júniusban sokfelé hallhatjuk még jellegzetes énekét.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala








