Keressen minket

Mezőgazdaság

A kanadai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek gazdasági stratégiája 2025-ig

A kanadai agrár- és élelmiszeripar számos iparágat ölel fel. A biztonságos és kiváló minőségű termékek sikere mögött ott állnak a termelők, a feldolgozók, az értékesítési lánc szereplőivel együtt, akik globális hírnevet szereztek az elmúlt időszakban Kanadának. 2025-re a világ vezető élelmiszer-előállítója kíván lenni Kanada.

A kanadai agrár- és élelmiszeripar számos iparágat ölel fel. A biztonságos és kiváló minőségű termékek sikere mögött ott állnak a termelők, a feldolgozók, az értékesítési lánc szereplőivel együtt, akik globális hírnevet szereztek az elmúlt időszakban Kanadának – tájékoztatott közleményében a kanadai kormány.

A világ népessége 2050-re várhatóan 10 milliárd főre növekszik, amely hatalmas lehetőségeket jelent ennek az iparágnak. A világ növekvő globális fehérje igényének kielégítése is fokozódik. Ezek nagyon jó lehetőségek, de ez nem lesz könnyű feladat – vélik Kanadában. Az ágazat erőteljes versenyhelyzete a globális és a hazai piacokon egyaránt jelentős, ami azt is jelenti, hogy az innováció terén a továbbiakban kanadai irányítással kívánnak fejlődni. Most egy dinamikus szabályozási rendszert és infrastruktúrát terveznek, amely lehetővé teszi a nagy értékű piacokra történő exportot is.

Kanada elképzelése 2025-re

Kanada, a biztonságos, fenntartható, jó minőségű agrár-élelmiszeripari termékek  elismerten legmegbízhatóbb, legversenyképesebb és legmegbízhatóbb országként, az öt legnagyobb szereplő egyike. A hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztőjeként a lendületesen növekvő globális piacokat célozta meg. Várhatóan vezető digitális és technológia-alapú ellátási láncuk lesz, és ki akarnak emelkedni a fehérje előállítók sorából is. 

Murad Al-Katib

Murad Al-Katib úgy fogalmazott, hogy Kanadának meg kell ragadnia a hozzáadott értékkel bíró lehetőségeket, ideértve a nagyobb kanadai feldolgozást, az agrár-élelmiszeripari termékek innovatív végfelhasználását, valamint a társtermékek gyártását, illetve melléktermékek további felhasználását. 

Céljaik

2025-re 140 milliárd dollárra akarják bővíteni a belföldi értékesítést, amely 2017 évben már így is 110 milliárd dollár volt. Emellett további 85 milliárd dollárnyi exportot céloznak 2025-re, ami 2017 évben már 64,6 milliárd dollár profitot termelt.

1 ábra: Mezőgazdasági, mezőgazdasági élelmiszerek és a tengeri halászat exportja, 2005–2025 évek között (Forrás: AAFC kalkulációja)

2017 februárjában a pénzügyminiszter a gazdaság növekedésével foglalkozó tanácsadó testülete megállapította, hogy Kanada agrár-élelmiszeripari ágazata nagy potenciállal rendelkezik és a nemzet gazdasági növekedésének mozgatórugója is lehet. Komoly kihívást jelent számukra, hogy az ágazat a 75 milliárdos dollár export növekedést elérje. A globális és a hazai tendenciák, valamint a növekedési lehetőségek felmérése után most az agrár-élelmiszeripari asztal (elnökség) ambiciózusabb célt tűzött ki. 

A kanadaiak megértették, hogy a hazai piac ugyanolyan fontos, mint az export lehetőségek bővítése. Ezek a növekedési célok, Kanadát, a nagy értékű piacok globális vezetőjévé tehetik és úgy tűnik, hogy a korábban elveszített belföldi lehetőségeket sikerül újra visszaszerezniük. Ezért átalakítják a szabályozásukat, ami vonatkozik az infrastruktúrára, a piac felkészítésére, az innovációra és a megfelelő munkaerő képzésére egyaránt.

2. ábra: A hazai mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási értékesítés, 2005–2025 évek között(Forrás: AAFC kalkulációja)

A kanadai célok

Kanadának számos kritikus problémát kell megoldania, hogy megvalósíthassák törekvéseiket. A belső szabályozási rendszerek jelenleg akadályozzák az innovációt és a versenyképességet. A beruházások minden ágazatban elmaradtak, különösen az élelmiszer- és italgyártás területén. Az erős kanadai cégek, amelyek nemzetközileg is erős pozícióban lennének, jelenleg hiányoznak. Az akut infrastrukturális problémák és a szűk keresztmetszetek akadályozzák az áruk áramlását Kanadában és az exportpiacokon egyaránt. A megbízható szélessávú internet hiánya ráadásul tovább korlátozza az új technológiák előnyeinek kihasználását. A szűk munkaerőpiac, a külföldi munkavállalók korlátozott belépése és az ágazat fejlődő készségei mind kihívást jelentenek. A kereskedelmi akadályok egyre növekszenek és egyre összetettebbé is válnak.

Mezőgazdasági Minisztérium, Kanada

A kanadai agrár-élelmiszeripar sikere érdekében most egy hatékony szabályozási rendszert fejlesztenek, amely támogatja az innovációt, az ipart, úgy, hogy környezetbarát technológiákat vezetnek be. Mindezt olyan üzleti környezetben képzelik el, amely támogatja a kanadai vállalatok méretének növekedését, hogy érdemes legyen a befektetőknek ezt az iparágat választania. Intelligens, összekapcsolt szállítási rendszerek, amelyek képesek nagy mennyiségű árut mobilizálni, valamint a szélessávú internet szolgáltatások fejlesztése a 21. században elengedhetetlenné vált. Ez utóbbit minden közösségnek és minden vállalkozásnak elérhetővé kell tenni – vélik Kanadában. Végül, de nem utolsó sorban a munkaerő piacot fel kell készíteni az új technológiák megismerésére és alkalmazására. Kanada belső piaca mellett a szabad nemzetközi kereskedelmet szorgalmazza.

A kanadai kormány közleménye nyomán a cikket magyarra átdolgozta:
Dr. Szilágyi Gergely PhD

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom