Mezőgazdaság
Növényorvosok tanácskoztak Hódmezővásárhelyen – GALÉRIÁVAL
Üde színfolt volt a Csongrád Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara téli növényorvos találkozóinak sorában a január 30-án megrendezett konferencia, amelyet Kiss Ernő megyei elnök nyitott meg. A multinacionális vállalatok legújabb és legsikeresebb vetőmagjai, termékei mellett, biológiai készítményeket ismerhettek meg a kamarai tagok. Az integrált növényvédelmi szemlélet ma már nem csak követelmény, de már 15 éve tananyag is az egyetemi padokban s mivel szélesedik a piac érdeklődése az egészséges biokészítmények iránt. A növényvédőszer gyártók is egyre többen lépnek be ilyen termékekkel a piacra. A növényorvosok már készülnek a tavaszi, nyári feladatokra is és jól tudjuk, hogy sokan fogunk a parlagfűvel is találkozni. Közfelháborodás a lakosság részéről, bírságolás a földtulajdonosoknak, amely jellemezte az elmúlt éveket, de úgy tűnik lesz megoldás. Ebben tudnak a növényorvosok preventív, vagy éppen azonnali segítséget nyújtani. Különösen a napraforgó termelőknek érkezett meg a segítség. A tanácskozásnak a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar nagy előadója adott otthon, amely sokunk első alma matere is egyben.
Kiss Ernő, a Csongrád Megyei Növényvédőmérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke köszöntője után, figyelmeztette az első kategóriás vegyszereket felírható növényorvosokat, hogy Csongrád megyében a kötelező továbbképzések decemberben befejeződtek. Azoknak a növényorvosoknak, akik nem vettek részt, a fővárosi továbbképzésekre kell majd elutazniuk. A továbbképzések és az engedélyek megújítása a szakmában csak a „Zöld könyvnek” nevezett végfelhasználókra is vonatkozik, de számukra február 7-én Makón, február 22-én Szentesen és február 28-án Csongrádon nyolc órás tanfolyamon még biztosítanak erre lehetőséget.
Kiss Ernő felhívta a figyelmet, hogy amennyiben valaki úgy engedélyezi partnereinek a növényvédelmi kezeléseket, hogy a „Fehér könyve” nem érvényes, vagy lejárt „Zöld könyv” birtokában folytat növényvédelmi tevékenységet, az szabálysértést követ el. Az elnök kérte, hogy még a szezon előtt ellenőrizze a tagság az okmányait, hogy az évközi ellenőrzések során gördülékeny lehessen a szakhatóság munkája is. Tudjátok? – tette fel a kérdést – Megelőzés a legfontosabb egy növényorvosnak és persze a növényvédelmi kezelésekről, megfigyelésekről pontos, precíz nyilvántartást vezessünk – zárult baráti hangon a köszöntő, amely megalapozta a csütörtöki tanácskozás jó hangulatát is.
A hivatalos kamarai hirdetmények és ügyintézéseket követően Rácz Attila, a Corteva amerikai vetőmag és növényvédő szer multinacionális vállalat értékesítője hozott értékes vetőmagokat, ajánlatokat. Ami valójában érdekelte a szakmát, az a gyomirtási lehetőségek megoldásai, míg gyümölcs és kertészeti kultúrákban a növényvédelmi fejlemények kötötték le a jelenlevők figyelmét leginkább – hiszen a profit meghatározó része mégis csak ezeken áll, vagy bukik.
Gyakorló növénytermesztőként úgy látom, hogy az elmúlt év slágervegyszere volt a Viballa, ugyanis mindenki erről beszélt. A Viballa minden napraforgó termesztőnek az egyik legfontosabb gyomirtószere lehet, hiszen mindannyiunk számára a legtöbb gondot ezekben a kultúrákban a parlagfű jelenti. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk a parlagfű ellen védekezni másképpen, de a gyomnövény biológiája, az elhúzódó és folyamatos kelés, illetve a kultúrnövény veszélyeztetése miatt, sokszor lehetetlen ellene védekezni s aztán jön a bírság.
Minden növénytermesztő tudja, hogy milyen problémát jelent, hiszen a terebélyes gyomnövény megerősödve, a kultúrnövényt is elnyomja és egyben a talajt is zsarolja. A Viballával azonban akár az egy méteres parlagfüvet is ki lehet pusztítani a napraforgó közül. Képes továbbá a szerbtövis fajokat, a selyemmályvát, a libatop-féléket és a vadkendert is kiirtani.
Erre a 1107/2009/EK rendelet 53. cikk „Növényvédelmi szükséghelyzetek” fejezete biztosít lehetőséget és így 120 napos felhasználási engedélyekhez juthat a termelés. Az engedélyek és az adatok összegyűjtésében a Corteva segítséget nyújt a termelőknek, de erről érdemes minden gazdának önállóan tájékozódnia.
Az Agro Jager News úgy tudja, hogy a www.corteva.hu oldalon lehet a termelőknek további tájékoztatást kérni.
Mindannyian jól ismerjük a Corteva termékpalettáját. A Mustang Forte a kalászosokban segít nekünk az évelő gyomnövények, különösen a mezei acatot megfékezésében, de érdemes megemlíteni a meleg és hosszú őszök miatt a Bizont, amellyel az úgynevezett őszi szőnyeggyomokat tudjuk kikapcsolni és valójában nagyon sok nitrogént tudunk ezzel a lépéssel megspórolni. Tavaszi párja a Genius, amellyel pedig a rozsnok fajokat, a vadzabot fékezhetjük meg. A Corteva termékei között megtalálható a Colombus, amellyel a gabonában a zászlóslevél megjelenéséig védekezhetünk – például egy csapadékos tavasz esetén, amikor már-már uralhatatlanná válna gabonatáblánk. Kérdésekkel érdemes növényorvosainknál további tájékoztatást kérni.
A minőségi gabonatermelők számára kihagyhatatlan a lomb-, és kalászvédelem. Ebben szegmensben két termékük élesen ketté válik, hiszen az Optimo Care és a Talius a lombot képes megóvni, addig a Wirtuoz, kettő deciliteres hektáronkénti dózisával, a kalászvédelem különleges vegyszere. Gőzei a kalászt – amely, azért is nehéz feladat, mert valójában egy füzéres füzér a virágzat – alaposan képesek bejárni, amelyet, ha a kijuttatástechnika korszerű fúvókáival szórunk ki, még nagyobb hatásfokra emelhetjük a vegyszer által megcélzott védelmet. A tapadásfokozó, a sebesség, a cseppméret, a nyomás, a kijuttatás idejének precíz meghatározása, mind azok az apró részletek, amelyekért érdemes növényorvost alkalmazni a termelőknek.
A Corteva az új Technológia Bónum Programjában egy, a honlapjukon elérhető felületet alakított ki, amellyel a termelők vegyszert és vetőmagot igényelhetnek közvetlenül a gyártótól. Míg a kedvezményes vetőmagok megvásárlására csak február 17-ig nyílik lehetőség, addig a növényvédő szerekre március 31-ig hosszabbított a cég. Ezzel azonnal és közvetlenül lehet a gyártótól vásárolni, azonban a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően a növényorvos, szaktanácsadó alkalmazása továbbra is kötelező!
Szegedi Erika, tótkomlósi méhész felhívta a növényorvosok figyelmét arra, hogy a virágzó gyomnövények is virágzó kultúráknak számítanak és 1991. óta, amikor is 7,7 méhcsalád jutott egy négyzetkilóméterre, addig 2017-ben már 13,44 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez nagy felelősség a termelőknek, de egyben nagy lehetőség is, hiszen a beporzó rovarok révén egyes kultúrákban magasabb termést lehet realizálni.
Tatay Kálmán, a magyar alapítású és magyar tulajdonban lévő Agrobio termékcsalád Csongrád és Békés megyei képviselője kiemelte, hogy nagyon sok magyar kutató foglalkozott korábban a talajjal, amellyel manapság kezdünk újra megismerkedni. Üdvözölte a hírt, hogy ma már olyan képzést is meg lehet találni, mint a Biológiai talajerő-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szak. Hangsúlyozta, hogy a termékek pontos, precíz előírásnak megfelelő felhasználása mellett várhatunk sikert. Együttműködések révén már megállapították, hogy a KITEStart nitrogén és foszfor műtrágyákkal biztonsággal keverhetők és kijuttathatók a Bactofil készítmények. A Bactofilt alapvetően az AKG programban gazdálkodóknak ajánlják. Méréseikre első sorban a Debreceni Egyetem kísérleti bázisának eredményeire támaszkodnak, ahol képesek a szakemberek parametizálni egy-egy új vegyszer, műtrágya és más készítmények teljesítményét. A két növényre állt vetésforgóval dolgozó gazdák számára különösen fontos, hogy a szármaradványok gyorsan le tudjanak bomlani, ehhez persze megfelelő agrotechnikát kell illeszteni és a gombakészítményekkel kombinálva képesek lehetünk felgyorsítani a talajainkban a biológiai folyamatokat.
Tatay Kálmán megerősítette, hogy az AGRObiot választó termelők részére a Väderstaddal megállapodtak és az AGRObio az önerőt átvállalva, beszáll a Väderstad munkagépek előfinanszírozásába. Meg kell jegyezni még a szójaoltó készítményüket és a bedolgozás nélkül kijuttatható algakészítményt, amely a talajfelületén képes csökkenteni az eróziót és az aszály okozta szélsőségeket tompítani. Továbbá a cég bejelentette, hogy ebben az évben megszűnik a papíralapú tájékoztatás.
Külön színfoltja volt az előadásnak a Volánpack Zrt. Fitokondi termékcsaládja, amelyeket a cég magyar tulajdonosa gyógynövények kivonataira alapoz. A lehetőségekről Dull Csaba számolt be. A Fitokondi nem csak nagyüzemi, hanem a kiskertek tarka, egymáshoz közeli kultúrái növényvédelmi problémáinak a megoldását is kínálja. Csalán, zsurló, fehérüröm, vérehulló fecskefű, fűzfakéreg és más gyógynövények kivonataiból, makro és mikroelemekből áll. Ami, valljuk be, jó alternatíva nekünk is, amikor jó barátaink a kiskertekbe, lakásba, balkonra keresnek olyan készítményeket, amelyek segíthetnek is és a szomszédokat sem zavarja.
A piac azonban reagált és a termelés igyekszik követni a vásárlói igényeket. Egyre jobban látszik az, hogy a minőségi élelmiszer előállítás, a magas szárazanyag tartalom, beltartalmi értékek, a cukorfok és megannyi paraméter egyre fontosabb lesz a vásárlóknak. Az internet miatt gyorsan tanulunk mi is és a vásárlók is. Egyre több a tudatos vásárló. A kérdés azonban mégis csak az, hogy a nehezebben előállítható termékek után érdeklődők vásárló ereje, mennyire lesz képes ezt követni? Hogyan tudjuk a termelékenységünket fokozni, hogy a költségeinket minimalizáljuk? Egy azonban bizonyos, hogy a szakma számára is egyértelmű, hogy az integrált szemlélet, a biológiai növényvédelem fel fog értékelődni a következő évtizedben.
Dr.Szilágyi Péter
jogász, okleveles növényorvos
Mezőgazdaság
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Csúszik az európai szamócaszezon
Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.
November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.
Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).
A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.
Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.
A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.
Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.
Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.
A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról
Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.

Ábra: Fruitveb
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:
“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.
A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.
A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”
Forrás: Fruitveb