Keressen minket

Mezőgazdaság

A kanadai vörös hús exportja

A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal,  valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 elérte a milliárd dollárnyi export mennyiséget.

A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal,  valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 a milliárd dollárnyi export mennyiséget. A kanadai húsfeldolgozó társaságok a húskészítmények széles skáláját gyártják. A friss és fagyasztott hústól a feldolgozott, füstölt, konzerv, illetve főtt húsokon át a kolbász- és a felvágott féleségek is jelentős mennyiséggel bírnak. Érdekesség, hogy a kanadai feldolgozott húsok, például a kolbászok, vagy a felvágottak körülbelül 70% -a sertéshúsból készül.

A kanadai vörös hús egészséges,  illetve a következetes élelmiszerbiztonság rendszerek Kanadában jól kiépítettek, amelyek igen kedveznek az export piacnak. A Kanadai Élelmiszer-ellenőrző Ügynökség (CFIA) együttműködik az iparral és a jó hírnév fenntartása és fejlesztése érdekében megvizsgálja az export termékeket és a szövetségi nyilvántartásba vett létesítményeket.

Fotó: Calgary Herald

Iparág méretei 2018-ban

Kanadában 11,58 millió szarvasmarha és borjú szerepelt a nyilvántartásokban, ami 0,3% -kal több volt 2017-hez képest. Mintegy 73 600 kanadai farmon és tanyán nevelik ezeket az állatokat. Az Alberta tartományban található Kanada teljes állatállományának körülbelül 41%-a. A szarvasmarha és borjú értékesítéséből származó 2018. évi mezőgazdasági bevételek 9,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 14,6% -át jelentette.

2018-ban a sertésállomány megközelítőleg 14,17 millió állat volt, amely az előző évhez képest 1,7% -kal volt több, ami mindösszesen 870 gazdaságban oszlott el. A vágósertések 2018-ban történő eladásából származó mezőgazdasági üzemi bevételek 4,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 6,6% -át jelentette az iparágnak.

A juh és a bárány megközelítőleg 825 400 darab volt, ami az előző évhez képest 1,4% -kal több, amit mintegy 9 390 gazdaságban tartottak a gazdák  (2016 évi adatok).

A kanadai juhtenyésztés elsősorban Ontarioban, Quebecben és Alberta tartományokban a legerősebb (70%). A juh- és báránytenyésztésből származó gazdálkodásból származó bevételek 2018-ban 185,8 millió dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 0,3% -a.

A 2016-os mezőgazdasági adatok alapján 5627 gazdaságban 230 034 kecskét jelentettek, amely az elmúlt öt évben 2% -os növekedést jelent. Kanadában a kecskeipar három különálló ágazatra osztható: hústermékek mellett a tejtermék (tej) és gyapjú (angóra és kasmír) félékre oszlik meg.

Külön érdekesség, hogy a 2016-os évben 119 314 bölény bölény élt 975 kanadai farmon. A bölénytartás elsősorban Kanada nyugati részére koncentrálódik, ahol az állomány 80%-a él. Főleg Saskatchewanban és Alberta tartományokban tenyésztenek bölényt.

Fotó: Rocky Mountain Buffalo Ranch & Guest Cottage

A bölényhús nagy részét az Egyesült Államokba szállítják (2018-ban 51% volt), emellett  számos európai országba történik export, nevezetesen az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Svájcba exportálnak húst termékeket csontozat nélkül.

A 2016. évi mezőgazdasági adatgyűjtés során 37 343 tenyésztett szarvasfélékkel is foglalkoznak (szarvas és jávorszarvas), de a 600 gazdaságban 28%-kal csökkent az elmúlt öt évben az állomány nagysága. A jávorszarvasokat elsősorban Kanada nyugati részén, a gímszarvasokat a keleti tartományokban tenyésztik. Emellett dámszarvas, fehérfarkú szarvas és más szarvasfajokkal is foglalkoznak Kanadában.

Kanadai vörös hús export iránya és volumene

A kanadai marha- és borjúhús-kivitel 5,2% -kal nőtt. 2018-ban, a becsült értéke 2,75 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel 5,2%-kal növekedett 2018-ban, de a Mexikóba irányuló kivitel 9,8%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

Az ázsiai kivitel vegyes volt a kanadai export számára, ugyanis a marha- és borjúhús exportja Japánba és Kínába 20,2% és 19,4%-kal nőtt, míg Hongkongba (-5,2%) és Dél-Koreába (-6,4%) az előző év azonos időszakához képest csökkenést kellett elviselniük. Az Egyesült Államok a kanadai marhahús legnagyobb exportpiaca, amely az export kb. 74% -át teszi ki!

2018-ban 630 769 darab szarvasmarhát exportáltak az Egyesült Államokba tenyésztéshez, élelmezésre és feldolgozásra. A szarvasmarha és üsző exportban a legnagyobb hányadot vágóhidakra vittek (37,9%). 2018-ban a szarvasmarha-export az Egyesült Államokban az élőállat kereskedelme 31,4%-át tette ki, és 2017 évhez képest 45,8%-kal nőtt, ami összesen 197 872 darab állatot jelentett.

2018-ban 21,4 millió sertés cserélt gazdát a kanadai piacokon, ami 0,9%-kal csökkent 2017-évhez képest. Ezen kívül 695 080 állat került különböző feldolgozó létesítményekbe az Egyesült Államokban, így megközelítőleg 4,5 millió  állat került exportra az Egyesült Államokbeli gazdaságokba.

Fotó: CBC News

Az élő sertés exportja valamennyi országba 6,2% -kal csökkent, 2017-ben, de így is a teljes mennyiség megközelítőleg 5,3 millió darab volt.

A sertéshús 2018-ban 1,26 millió tonnára nőtt, 1,9%-kal csökkent 2017 évhez képest. Az Egyesült Államokba irányuló eladások 9,0%-kal, 346 834 tonnára csökkentek, míg a kínai értékesítés 7,0% -kal 283 244 tonnára csökkent.

Kanada sertés kivitele az előző év azonos időszakához képest azonban növekedett, különösen Japánba és Mexikóba. Az összes országba irányuló sertés- és sertéshús-export értéke 3,9 milliárd dollárt tett ki 2018-ban; 4,0% -kal kevesebbet 2017-évtől számítva  (4,0 milliárd dollár).

A feldolgozott sertéshús-értékesítés összesen 73 380 tonna volt 2018-ban, a vásárlók közül kiemelkedik az Amerikai Egyesült Államok (48,3%).

A vörös hús kivitelén kívül fontos megemlíteni, hogy Kanada a halal vágással az arab piacokat is megcélozta, de képes kóser vágást, továbbá bio húsokat és húskészítményeket is biztosítani a vásárlói számára.

Cikket a kanadai kormány adatai alapján átdolgozta és magyarra fordította:
Dr. Szilágyi Gergely PhD

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom