Keressen minket

Mezőgazdaság

A kanadai vörös hús exportja

A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal,  valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 elérte a milliárd dollárnyi export mennyiséget.

A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal,  valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 a milliárd dollárnyi export mennyiséget. A kanadai húsfeldolgozó társaságok a húskészítmények széles skáláját gyártják. A friss és fagyasztott hústól a feldolgozott, füstölt, konzerv, illetve főtt húsokon át a kolbász- és a felvágott féleségek is jelentős mennyiséggel bírnak. Érdekesség, hogy a kanadai feldolgozott húsok, például a kolbászok, vagy a felvágottak körülbelül 70% -a sertéshúsból készül.

A kanadai vörös hús egészséges,  illetve a következetes élelmiszerbiztonság rendszerek Kanadában jól kiépítettek, amelyek igen kedveznek az export piacnak. A Kanadai Élelmiszer-ellenőrző Ügynökség (CFIA) együttműködik az iparral és a jó hírnév fenntartása és fejlesztése érdekében megvizsgálja az export termékeket és a szövetségi nyilvántartásba vett létesítményeket.

Fotó: Calgary Herald

Iparág méretei 2018-ban

Kanadában 11,58 millió szarvasmarha és borjú szerepelt a nyilvántartásokban, ami 0,3% -kal több volt 2017-hez képest. Mintegy 73 600 kanadai farmon és tanyán nevelik ezeket az állatokat. Az Alberta tartományban található Kanada teljes állatállományának körülbelül 41%-a. A szarvasmarha és borjú értékesítéséből származó 2018. évi mezőgazdasági bevételek 9,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 14,6% -át jelentette.

2018-ban a sertésállomány megközelítőleg 14,17 millió állat volt, amely az előző évhez képest 1,7% -kal volt több, ami mindösszesen 870 gazdaságban oszlott el. A vágósertések 2018-ban történő eladásából származó mezőgazdasági üzemi bevételek 4,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 6,6% -át jelentette az iparágnak.

A juh és a bárány megközelítőleg 825 400 darab volt, ami az előző évhez képest 1,4% -kal több, amit mintegy 9 390 gazdaságban tartottak a gazdák  (2016 évi adatok).

A kanadai juhtenyésztés elsősorban Ontarioban, Quebecben és Alberta tartományokban a legerősebb (70%). A juh- és báránytenyésztésből származó gazdálkodásból származó bevételek 2018-ban 185,8 millió dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 0,3% -a.

A 2016-os mezőgazdasági adatok alapján 5627 gazdaságban 230 034 kecskét jelentettek, amely az elmúlt öt évben 2% -os növekedést jelent. Kanadában a kecskeipar három különálló ágazatra osztható: hústermékek mellett a tejtermék (tej) és gyapjú (angóra és kasmír) félékre oszlik meg.

Külön érdekesség, hogy a 2016-os évben 119 314 bölény bölény élt 975 kanadai farmon. A bölénytartás elsősorban Kanada nyugati részére koncentrálódik, ahol az állomány 80%-a él. Főleg Saskatchewanban és Alberta tartományokban tenyésztenek bölényt.

Fotó: Rocky Mountain Buffalo Ranch & Guest Cottage

A bölényhús nagy részét az Egyesült Államokba szállítják (2018-ban 51% volt), emellett  számos európai országba történik export, nevezetesen az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Svájcba exportálnak húst termékeket csontozat nélkül.

A 2016. évi mezőgazdasági adatgyűjtés során 37 343 tenyésztett szarvasfélékkel is foglalkoznak (szarvas és jávorszarvas), de a 600 gazdaságban 28%-kal csökkent az elmúlt öt évben az állomány nagysága. A jávorszarvasokat elsősorban Kanada nyugati részén, a gímszarvasokat a keleti tartományokban tenyésztik. Emellett dámszarvas, fehérfarkú szarvas és más szarvasfajokkal is foglalkoznak Kanadában.

Kanadai vörös hús export iránya és volumene

A kanadai marha- és borjúhús-kivitel 5,2% -kal nőtt. 2018-ban, a becsült értéke 2,75 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel 5,2%-kal növekedett 2018-ban, de a Mexikóba irányuló kivitel 9,8%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

Az ázsiai kivitel vegyes volt a kanadai export számára, ugyanis a marha- és borjúhús exportja Japánba és Kínába 20,2% és 19,4%-kal nőtt, míg Hongkongba (-5,2%) és Dél-Koreába (-6,4%) az előző év azonos időszakához képest csökkenést kellett elviselniük. Az Egyesült Államok a kanadai marhahús legnagyobb exportpiaca, amely az export kb. 74% -át teszi ki!

2018-ban 630 769 darab szarvasmarhát exportáltak az Egyesült Államokba tenyésztéshez, élelmezésre és feldolgozásra. A szarvasmarha és üsző exportban a legnagyobb hányadot vágóhidakra vittek (37,9%). 2018-ban a szarvasmarha-export az Egyesült Államokban az élőállat kereskedelme 31,4%-át tette ki, és 2017 évhez képest 45,8%-kal nőtt, ami összesen 197 872 darab állatot jelentett.

2018-ban 21,4 millió sertés cserélt gazdát a kanadai piacokon, ami 0,9%-kal csökkent 2017-évhez képest. Ezen kívül 695 080 állat került különböző feldolgozó létesítményekbe az Egyesült Államokban, így megközelítőleg 4,5 millió  állat került exportra az Egyesült Államokbeli gazdaságokba.

Fotó: CBC News

Az élő sertés exportja valamennyi országba 6,2% -kal csökkent, 2017-ben, de így is a teljes mennyiség megközelítőleg 5,3 millió darab volt.

A sertéshús 2018-ban 1,26 millió tonnára nőtt, 1,9%-kal csökkent 2017 évhez képest. Az Egyesült Államokba irányuló eladások 9,0%-kal, 346 834 tonnára csökkentek, míg a kínai értékesítés 7,0% -kal 283 244 tonnára csökkent.

Kanada sertés kivitele az előző év azonos időszakához képest azonban növekedett, különösen Japánba és Mexikóba. Az összes országba irányuló sertés- és sertéshús-export értéke 3,9 milliárd dollárt tett ki 2018-ban; 4,0% -kal kevesebbet 2017-évtől számítva  (4,0 milliárd dollár).

A feldolgozott sertéshús-értékesítés összesen 73 380 tonna volt 2018-ban, a vásárlók közül kiemelkedik az Amerikai Egyesült Államok (48,3%).

A vörös hús kivitelén kívül fontos megemlíteni, hogy Kanada a halal vágással az arab piacokat is megcélozta, de képes kóser vágást, továbbá bio húsokat és húskészítményeket is biztosítani a vásárlói számára.

Cikket a kanadai kormány adatai alapján átdolgozta és magyarra fordította:
Dr. Szilágyi Gergely PhD

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Rendkívüli intézkedések segítik az aszálykár sújtotta termelőket

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Fotó: Fábián Károly – Agro Jager News

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a kormány a történelmi léptékű aszály következményeinek kezelésére létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs által elfogadott intézkedési csomag keretében a gazdálkodók részére 2023. december 31-ig hitel visszafizetési moratóriumban való részvétel lehetőségét biztosítja. A moratóriumban való részvétel mindazon gazdálkodók számára segítséget jelenthet, akik már rendelkeznek hitellel és a jelenlegi rendkívüli helyzetben a gazdálkodási tevékenységük fenntartását és folytatását hitelfizetési kötelezettségeik átmeneti szüneteltetésével látják csak biztosíthatónak.

Kifejtette, az érintetteknek maguknak kell mérlegelniük, hogy a törlesztőrészletek fizetésének folytatását választják, vagy a hitellel belépnek a moratóriumba. A gazdáknak 2022. szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk személyesen bankfiókban vagy online formában arról, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel. A fizetési haladék a 2022. augusztus 31. napján fennálló hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés alapján már folyósított kölcsönök tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Az adós a szerződésből eredő teljesítésre 2022. szeptember 1-jétől kap fizetési haladékot, egészen 2023. december 31. napjáig – húzta alá Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, az aszály az agrárium minden ágazatában súlyos nehézségeket okoz, így a mezőgazdasági termelők mellett az erdőgazdálkodók, és halgazdálkodók számára is elérhetővé válik az intézkedés. A részletes jogosultsági feltételeket a vonatkozó kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Azon mezőgazdasági termelők számára pedig, akik eddig nem szorultak hitelfelvételre vagy jelenleg is hitelképesek, az Agrárminisztérium kamattámogatásával működő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 igénybevételét ajánljuk. E hitelprogramok hamarosan még kedvezőbbé válnak a gazdálkodók számára, hiszen az orosz-ukrán háború miatti átmeneti uniós szabályok alkalmazásával az Agrárminisztérium növelni tudja a mezőgazdasági termelők számára lehívható kamattámogatási kereteket. A kormányzati intézkedések célja mindkét esetben a mezőgazdasági munkák finanszírozásának biztosítása és ezzel a hazai élelmezésbiztonság fenntartása – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az operatív törzs a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött, a kárelőleg eszközének alkalmazásával. Az ennek érdekében megszületett új, aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot, ezzel segítve a gazdálkodók finanszírozási  helyzetét. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező és kárt szenvedett gazdálkodók számára ugyanis lehetőség nyílik a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt a kártérítési előleg igénylésére. Erre az előlegre azok a kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók jogosultak, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80%-os kárátlagot, és erről a kárbejelentésében felelősen nyilatkoznak. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette, a biztosítónak az előleget a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetnie, melynek összege a megállapítható kártérítés mértékének legalább a fele. Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések  esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az aszálykárral sújtott gazdákat támogassa. A biztonságos élelmiszer-ellátás, ugyanis hazánk stratégiai érdeke – húzta alá a miniszter.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Mentességi lehetőségek egyes vetésváltási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

(A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay)

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélnünk.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére („Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (tehát parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé. Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, ún. zöldítési EFA-parlag derogációhoz. Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni. Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom