További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 22. szám.
Forrás: AKI
A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal, valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 elérte a milliárd dollárnyi export mennyiséget.
A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal, valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 a milliárd dollárnyi export mennyiséget. A kanadai húsfeldolgozó társaságok a húskészítmények széles skáláját gyártják. A friss és fagyasztott hústól a feldolgozott, füstölt, konzerv, illetve főtt húsokon át a kolbász- és a felvágott féleségek is jelentős mennyiséggel bírnak. Érdekesség, hogy a kanadai feldolgozott húsok, például a kolbászok, vagy a felvágottak körülbelül 70% -a sertéshúsból készül.
A kanadai vörös hús egészséges, illetve a következetes élelmiszerbiztonság rendszerek Kanadában jól kiépítettek, amelyek igen kedveznek az export piacnak. A Kanadai Élelmiszer-ellenőrző Ügynökség (CFIA) együttműködik az iparral és a jó hírnév fenntartása és fejlesztése érdekében megvizsgálja az export termékeket és a szövetségi nyilvántartásba vett létesítményeket.
Iparág méretei 2018-ban
Kanadában 11,58 millió szarvasmarha és borjú szerepelt a nyilvántartásokban, ami 0,3% -kal több volt 2017-hez képest. Mintegy 73 600 kanadai farmon és tanyán nevelik ezeket az állatokat. Az Alberta tartományban található Kanada teljes állatállományának körülbelül 41%-a. A szarvasmarha és borjú értékesítéséből származó 2018. évi mezőgazdasági bevételek 9,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 14,6% -át jelentette.
2018-ban a sertésállomány megközelítőleg 14,17 millió állat volt, amely az előző évhez képest 1,7% -kal volt több, ami mindösszesen 870 gazdaságban oszlott el. A vágósertések 2018-ban történő eladásából származó mezőgazdasági üzemi bevételek 4,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 6,6% -át jelentette az iparágnak.
A juh és a bárány megközelítőleg 825 400 darab volt, ami az előző évhez képest 1,4% -kal több, amit mintegy 9 390 gazdaságban tartottak a gazdák (2016 évi adatok).
A kanadai juhtenyésztés elsősorban Ontarioban, Quebecben és Alberta tartományokban a legerősebb (70%). A juh- és báránytenyésztésből származó gazdálkodásból származó bevételek 2018-ban 185,8 millió dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 0,3% -a.
A 2016-os mezőgazdasági adatok alapján 5627 gazdaságban 230 034 kecskét jelentettek, amely az elmúlt öt évben 2% -os növekedést jelent. Kanadában a kecskeipar három különálló ágazatra osztható: hústermékek mellett a tejtermék (tej) és gyapjú (angóra és kasmír) félékre oszlik meg.
Külön érdekesség, hogy a 2016-os évben 119 314 bölény bölény élt 975 kanadai farmon. A bölénytartás elsősorban Kanada nyugati részére koncentrálódik, ahol az állomány 80%-a él. Főleg Saskatchewanban és Alberta tartományokban tenyésztenek bölényt.
A bölényhús nagy részét az Egyesült Államokba szállítják (2018-ban 51% volt), emellett számos európai országba történik export, nevezetesen az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Svájcba exportálnak húst termékeket csontozat nélkül.
A 2016. évi mezőgazdasági adatgyűjtés során 37 343 tenyésztett szarvasfélékkel is foglalkoznak (szarvas és jávorszarvas), de a 600 gazdaságban 28%-kal csökkent az elmúlt öt évben az állomány nagysága. A jávorszarvasokat elsősorban Kanada nyugati részén, a gímszarvasokat a keleti tartományokban tenyésztik. Emellett dámszarvas, fehérfarkú szarvas és más szarvasfajokkal is foglalkoznak Kanadában.
Kanadai vörös hús export iránya és volumene
A kanadai marha- és borjúhús-kivitel 5,2% -kal nőtt. 2018-ban, a becsült értéke 2,75 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel 5,2%-kal növekedett 2018-ban, de a Mexikóba irányuló kivitel 9,8%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.
Az ázsiai kivitel vegyes volt a kanadai export számára, ugyanis a marha- és borjúhús exportja Japánba és Kínába 20,2% és 19,4%-kal nőtt, míg Hongkongba (-5,2%) és Dél-Koreába (-6,4%) az előző év azonos időszakához képest csökkenést kellett elviselniük. Az Egyesült Államok a kanadai marhahús legnagyobb exportpiaca, amely az export kb. 74% -át teszi ki!
2018-ban 630 769 darab szarvasmarhát exportáltak az Egyesült Államokba tenyésztéshez, élelmezésre és feldolgozásra. A szarvasmarha és üsző exportban a legnagyobb hányadot vágóhidakra vittek (37,9%). 2018-ban a szarvasmarha-export az Egyesült Államokban az élőállat kereskedelme 31,4%-át tette ki, és 2017 évhez képest 45,8%-kal nőtt, ami összesen 197 872 darab állatot jelentett.
2018-ban 21,4 millió sertés cserélt gazdát a kanadai piacokon, ami 0,9%-kal csökkent 2017-évhez képest. Ezen kívül 695 080 állat került különböző feldolgozó létesítményekbe az Egyesült Államokban, így megközelítőleg 4,5 millió állat került exportra az Egyesült Államokbeli gazdaságokba.
Az élő sertés exportja valamennyi országba 6,2% -kal csökkent, 2017-ben, de így is a teljes mennyiség megközelítőleg 5,3 millió darab volt.
A sertéshús 2018-ban 1,26 millió tonnára nőtt, 1,9%-kal csökkent 2017 évhez képest. Az Egyesült Államokba irányuló eladások 9,0%-kal, 346 834 tonnára csökkentek, míg a kínai értékesítés 7,0% -kal 283 244 tonnára csökkent.
Kanada sertés kivitele az előző év azonos időszakához képest azonban növekedett, különösen Japánba és Mexikóba. Az összes országba irányuló sertés- és sertéshús-export értéke 3,9 milliárd dollárt tett ki 2018-ban; 4,0% -kal kevesebbet 2017-évtől számítva (4,0 milliárd dollár).
A feldolgozott sertéshús-értékesítés összesen 73 380 tonna volt 2018-ban, a vásárlók közül kiemelkedik az Amerikai Egyesült Államok (48,3%).
A vörös hús kivitelén kívül fontos megemlíteni, hogy Kanada a halal vágással az arab piacokat is megcélozta, de képes kóser vágást, továbbá bio húsokat és húskészítményeket is biztosítani a vásárlói számára.
Cikket a kanadai kormány adatai alapján átdolgozta és magyarra fordította:
Dr. Szilágyi Gergely PhD
Éjjelente már fagy s ha még nem is bőröznek meg a tócsák, odakint a Agropoint Kft. halgazdaságában, az átereszeknél, a barátzsilipeknél, Papp Lajos, vagy ahogy a faluban és a környéken ismerik, Lajkó, őrzi éjjel halágyat. Lesi, figyeli a vizet, amelyre a nád felől köd kúszik be és hallgatja a különös éji hangokat. Aki fél, az ide ne jöjjön! Néha csobban a víz, megmozdul a hal – talán vidra, talán nem és jobban az ember a fülével lát ilyenkor, mint a szemével. Közben meg csak csobog, csak beszél a víz, ahogy átbukik a deszkák fölött. Menjünk csak arrébb, ott jobban hallunk! S egyszer csak Várad felől derengeni kezd a köd. Éjjel másképpen jár az ember s ha valaki tudja, akkor ő bizonyosan. Talán, ezért is bízták rá, nemcsak ezt a vizet, hanem az egész gazdaságot.
Hat órára már Geszten leszünk, hozzuk az embereket, érkezik a kamion. Ám nem tudunk kijutni úgy a faluból, hogy Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. főmérnöke, a halászati ágazat vezetője, ne villantana ránk: csak egy köszönésig állunk meg és már léptetjük is a lovakat. Egyetlen egy kérdése volt:
Operatív vezető és most csak a tények érdeklik. Sok ember érkezik reggel, a hal kényes, a kamion nem várhat. Itt mindennek rendben kell menni. Hiba nem lehet és két kisfia, akik az őszi szünetüket töltik, csak figyelik, hogy indul a reggel! Lustálkodás helyett itt vannak az apjukkal!
Míg az emberek, a halászok, a környező falvakból, Gesztről, Mezőgyánból, Zsadányból már hamarosan itt vannak, addig az Emlék tó 40 hektáros vizére kifutott a csónak és kerítik már a halágyat. Művészet a halászás. Összehozni annyi halat, hogy meg is teljenek a kamion ciszternái, meg ne is maradjon sok a hálóban, hogy ne törjön a hal, az már bizony művészet. Egy koppanás, egy ütődés annyi sincs és szemmel beszélnek a halászok, kinek mi a dolga s mondani egyiknek sem kell a másiknak semmit. Amott már lejjebb, a Zöldhalmi felé már gyülekeznek többen, de nem jönnek közelebb, nehogy megriadjon a hal és kiszökjön, mielőtt körbe keríthetnék.
Csendesen vagyunk Csaba Szilárddal. A két gyerek a traktorokat nézi, a régi magyar pótkocsikat és úgy ismernek minden alkatrészt, hogy az csoda. Egy év van közöttük s mikor megkérdezem, hogy aludtak-e az éjjel, akkor nevet, mert a két gyerek alig akart lefeküdni, mert jöhettek halászni a tóra! Mikor az ágyba kerültek, ott is csak beszélgettek!
Milyen volt az év – érdeklődöm és a főmérnök arca a családi mókázás, az esti történetek felemlegetése után megkeményedik és annyit mond: figyelni kellett, nagyon figyelni kellett.
Hideg tavasszal indultunk, a hal nehezen kezdett, nehezebben mozdult meg, mint szokott, de a vízzel nem volt gond és folyamatosan kaptuk az ellátást a Sebes-Körösről. A Táplálót pár éve kitakarították és engedték a vizet, tudtuk frissíteni, öblíteni a tavakat. Ez nagyon kellett, mert nyárára berobbant a meleg és észnél kellett lenni minden tógazdának, hogy nehogy baj legyen a hallal. Sok munka volt, annyi bizonyos, de a takarmányárak csökkenése az állattenyésztés számára mindig előnyös, ami a vásárlók szempontjából is érezhető, látható.
Nekünk, az ágazat többi halgazdaságával szemben, óriási előnyünk, hogy a Sebes-Körös mindig kellő mennyiségű vizet tud adni. Ráadásul egy tiszta s viszonylag, arányaiban, hidegebb víz is érkezik, ami még oxigénben gazdag is. Ez, a Natura 2000-es gazdálkodással, egy természetközeli, egy extenzív haltenyésztéssel, meg egy olyan minőségi halat eredményez, amely a vadvízi hal minőségét adja. Ez a hal, amit itt, az Agropoint Kft. vizeiben termelünk extenzív tenyésztéssel, egy izmos, kövérnek egyáltalán nem mondható piacos halat jelent.
A nyár, a 2024-es nyár, azonban egyáltalán nem volt könnyű számunkra. A forró és aszályos napokon volt olyan 24 óra, hogy akár 5 centiméteres csökkenést is mértünk. A legrosszabb eset, amikor a nagy meleg, a hőség, széllel érkezik, mert akkor a legintenzívebb a párolgás. Rendkívül figyelni kell, nehogy megmelegedjen a víz és figyelni kell a szervesanyag-tartalomra, mert ezek súlyos halpusztulást is eredményezhetnek. Sok összetevős a haltenyésztés és mire idekerül a halágyra, rengeteget alszik idekint.
Az Agropoint Kft-től vásárolt halra egyébként nagyon büszkék. Ezzel a hallal, a Tiszántúlon élők nagy eséllyel találkozhatnak Nyíregyházától, Debrecenen át Békéscsabáig, de szállítanak a fővárosba és jut belőle Nagyváradra is. Végeredményben kijelenthetjük, hogy az Agropoint Kft. áruja, egy ruganyos, izmos, ha „úgy vesszük” sportos hal. Az itteni, a Sebes-Körös vizein nevelt hal, azonban nemcsak hazánkban, hanem Angliában is hódít s a mai kor miatt már Londonban is kapható. Minden bizonnyal a Chorhus testvérek, amikor annak idején kialakították az első tavakat, meg sem gondolták, hogy ilyen messzire is eljuthat a magyar hal.
Míg beszélgettünk, eközben megérkezett a kamion is. Az emberek elindították az oxigént a tartályokba, kirakták a fellépőket s a fülkéből nem más, mint a tiszafüredi halkereskedő, Mészáros János, a cég vezetője üdvözölte Csaba Szilárdot és a csapatot.
A halászok felsorakoznak eközben, halas kosarakat már a hálósoknak hordják és párban megkezdődik a hálóból a halak kiemelése!
Elindul a mérlegelés, a szállítás és eközben Mészáros Jánossal beszélgetek!
Hallom, hogy szabadnaposak az emberei. Kamiont is tud vezetni?
A mai kor azt hozza, hogy egy cégvezetőnek „mindent is” meg kell tudni oldania. A hivatásos gépkocsivezetők vezetési ideje, pihenő ideje, jogszabályban rögzített és ahhoz, hogy feltölthessem a boltot, fogtam magam és beültem én a kamionba. Sok más dolgom is lenne, de most itt vagyok. Szeretek kint lenni, kamiont vezetni és közben összeszedem, rendezem a gondolataimat: mit végeztünk el? Miket kell végrehajtani? Mit kell még az idén befejezni? Mibe kezdjük jövőre?
Halat is árul?
Persze. Az élő hal nagyon fontos ma is a vásárlónak és sokan meg is tudják pucolni, tisztítani. Sokan nyúzzák, vannak, akik a pikkelyes halat keresik, a „pízest” – kiállt közbe valaki és vannak akik a tükrös pontyot. Mindenkinek van favoritja, kedvence. Persze, ha kell, akkor segítünk is, de a tiszántúli ember vagy mondhatom, hogy a Tisza körüli ember, ma is érti a csíziót, a fogásokat. No, meg hal nélkül szegényebb a konyha is. Halászlé, sült hal, de ebből a halból érdemes akár halkocsonyát is főzni, mert a bőrös halból lehet, meg annyi mindent tudnak az emberek belőle készíteni..
Hogy megy a hal ára és mitől magas?
Azt nem mondanám, hogy magas. Legalábbis itt, a tó mellett, nem az és nálunk, a nagykerben sem. Az ár a kiskereskedelmi forgalom bekapcsolódásával ugrik meg. Nálunk, Tiszafüreden, az üzletben, az élő pontyot oda tudjuk adni 1790.- forintért. Ezzel mi verhetetlenek vagyunk, de mi is megtaláljuk rajta a számításunkat. Jöjjön a vevő, vigye a friss élő, magyar halat. Ilyen áron adjuk, mert stabil beszállítónk, termelőnk, az Agropoint Kft. és a kiszámítható, hosszú távon gondolkodó menedzsment mellett, mi is tervezhetően tudjuk a vásárlóinknak értékesíteni.
Kiszámíthatóság, stabilitás. Mi a jövője a magyar halnak?
Úgy gondolom, hogy ketté kell választani. Az egyik az, hogy a fogyasztó megtalálja a számítását és ne csak jóízűen fogyassza ezt a halat, hanem jó szájízzel is. Nem szabad az egekbe vinni az árakat, mert az hosszú távon a halfogyasztás csökkenéséhez vezet. A hal egyébként is szakértelmet, tudást és viszonylag több munkát követel meg a háziasszonyoktól, a családoktól. Ez ma még nem idegen az itteni embernek, de nem is szabad hagyni, hogy a fogyasztás csökkenéssel eltűnjön a konyhákból. Nem szabad hagyni, hogy a fiatalok ne tanulják meg a halkészítés ősi fortélyait. Át kell adni ezt a tudást is, meg kell tanítani, amit csak úgy lehet, hogy hal kerül a kosarakba, hal kerül az asztalokra.
No és mi a másik?
A másik az, hogy az akvakultúrát támogatni kell az uniónak.
Ennyi? Bővebben kifejtené?
Magyarország már két esztendeje, a magyar kormány, már két éve előkészítette az ágazat fejlesztését. Ezt több éves munka előzte meg, amibe minden halas szereplő bekapcsolódott és most az Európai Unió nem biztosítja a forrásokat. A tengeri halászat csökkentése miatt az édesvízi haltenyésztést kívánják preferálni. Mi, magyarok ebben felkészültünk s ha van valamelyik nemzetnek ebben tapasztalata és lehetősége, akkor mi dobogós helyen állunk. De ahhoz, hogy az ágazat új lökést kapjon, forrásokra, még pedig fejlesztési forrásokra van szüksége. Az ágazat számára teljesen érthetetlen, hogy két év alatt miért nem nyitották meg a forrásokat. Ezzel jelentős hátrányt szenved a magyar halászati ágazatunk és versenyhátrányba kerülünk a lengyel, a cseh és a holland hallal szemben. Ez lenne a cél? Nem tudjuk, de bízunk benne, hogy az áttörés sikerül és megérkeznek a halászati szektorba is a pénzek!
Szinte csak a halak uszonyainak a csapkodását hallani. Hangos szó nem esik, még a kosarak is csendben járnak kézről kézre. Fontos dolgok ezek és a vidék jövője az, hogy tud-e halat termelni, halat adni, tud-e gabonát aratni, kenyeret adni a magyar emberek asztalára a falu. Vagy más hoz ennivalót, vagy más ad majd munkát nekünk? A vidék, a falu még képes megújulni.
Messzire néznek. Szemközt, a nádfal sűrűjét kutatják a tekintetek, hogy más nemzet kap és mi, magyarok meg nem. Pedig itt is olyan hideg a víz, itt sem kerül a hal a kocsira könnyebben, mint máshol s a mindennapokért az itt élőknek is meg kell küzdeni, nap, mint nap…
Nagy a csönd. Nem is szólal meg senki, mert nemcsak a kosarak, a háló nehéz, hanem az itt dolgozó emberek mindennapi gondjai is csak súlyosbodnak, hogy mi lesz holnap, mi lesz velünk jövőre?!De aztán Lajkóra mindig lehet számítani, mikor közbe kiált!
Na, erre aztán kipukkad a nevetés és egy geszti gyerek, az ott, ni, a Subás unokaöccse, visszaszól:
Kész. Visszatért a jókedv és a vízből repkedve száll a hal, hol az egyik, hol a másik kosárba. Az utolsó kosarak is megtelnek, egy-két harcsát még elengednek. Süllő nem volt most a húzásban és ahogy kijönnek az emberek a vízből, lassan a vízi madarak visszaveszik maguknak azt, ami az övék. A sirályok jajongva mind közelebb, közelebb húzódnak, nyomukban a gémekkel. Elindul a kamion és az emberek is a faluba igyekeznek. Békesség száll a régi tavakra, az öreg nádasokra. Csak a csend beszél…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Részletekért kattintson a képre!
Lassan befejezik Komádiban az őszi kalászosok vetését, miközben az első, október elejei gabonák már zöldellnek. Szerencsésen és jó ütemben érkeztek az október eleji esők és az azóta tartó kellemes, kora őszi időjárás igazán kedvezett a gazdáknak – tájékoztatta az Agro Jager Newst Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.
A gabona rendkívül fontos növénye a térségnek és ez igaz itt, Hajdú-Bihar vármegye déli részére, de Komádiból távolabb tekintve, az Alföldre is. A nagy kiterjedésű szántókon hagyományosan gabonát termelnek a gazdák, ami nemcsak a mögöttünk álló évtizedekre, hanem sok száz évre is igaz.
A szántóföldi növénytermesztés, a gabonatermelés azonban nemcsak jó minőségű gabonát ad, amiből a térség legnagyobb malmai őrölnek búzát, mint például a debreceni Hajdú Gabona Zrt., amelynek felvásárlótelepe, magtára van Komádiban, hanem a szalma, amely az aratás után marad, kiemelten fontos az állattenyésztés, kifejezetten a sertés- és a baromfitartók számára.
Látható, hogy a búza, ilyen formában körülöleli a vidéket ma is. Elképzelhetetlen nélküle a vidéki élet.
Komádi határában, eközben, Tóth Tamás az utolsó hektárokat veti Seprenyi Lajos földjén. Nehezen találom meg őket, mert egy, éppen ugyanolyan, géppel vetnek Bittóék is, csak egy dűlővel feljebb. Az idegen autó sok tekintet vonz a határban és volt, aki oda is jött, hogy tudna-e nekem segíteni.
A Sebes-Körös mellett az élet ma sem könnyű. Nehéz húzású táblák sorakoznak, amelyekkel gazdálkodni nem könnyű és aki a tankönyv szerint fogna neki, az keserves tapasztalatokkal előbb-utóbb az eke után nyúl. Szántani persze a gabona alá nem kell, ezt itt már minden gazda tudja, szemben a kapásnövényekkel – teszi hozzá Tóth Tamás, aki egy négyméteres Vaderstadt vetőgéppel, a saját földjei megművelése után – szolgáltat is.
Részletekért kattintson a képre!
Seprenyi Lajos egy magyar búzafajtát, egy martonvásári fajtát választott. Aki ismeri Komádiban, aki ismeri Zsadányban, tudja, hogy nagyon ragaszkodó a magyarságához és vallja, hogy magyar földbe itthoni búzát kell vetni! Kétségtelen, hogy ráfordult az idő a gabonára s most, hogy már az utolsó csíkokat veti a gép, hozzá is teszi: jöhetne rá egy kis eső, meg a többiekére is. Igaz, ami igaz, szántani nem szántottak, mert a Gruber után a Vaderstadt egymenetben magágyat is készít, de a költségek, a vetőmag, amelynek hektáronkénti ára 40 000.- forint körül állt meg, a vetés, a vetőmag kiszállítása és némi alaptrágyával eléri máris a hektáronkénti 120-140 000.- forintot, ami már most sokszorosa az európai uniós támogatásoknak. Nagyon kell figyelni, hogy mit adunk a búzának, mit adunk a földnek – mondja lapunknak Seprenyi Lajos.
Tóth Tamás a vetőgéppel eközben monoton rója a táblát. A vége felé, mikor a vetőmag fogyni látszik, kiszáll és megnézi, hogy a műszer jól jelzett-e és igazít rajta, hogy minden csoroszlyába jusson is mag, nehogy üresen menjenek, mert mikor kél a gabona, akkor mutatja meg, hogyan dolgozott a vetőgép, milyen a gépkezelő?
Tóth Tamás hozzátette, hogy ma nem egyszerű feladat úgy gazdálkodni, hogy megmaradjanak a gazdák. Az elmúlt években gyökeresen megváltozott a piac. Ukrajna megjelent az Európai Unió belső piacán olyan áruval, olyan árukkal, amellyel nemcsak a magyar, de az erősebb német és francia gazdák sem tudnak versenyezni. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem vagyunk jó termelőnk, hogy mi nem tudunk úgy termelni – tette hozzá Tóth Tamás, aki egyébként a Gál Ferenc Egyetem Békés városában található mezőgazdasági technikumában végzett. Ukrajnában olcsóbb a gázolaj, olcsóbbak a növényvédő-szerek és olcsóbb a munkaerő, így olcsóbban is tudják piacra dobni a termékeiket. Eközben az eu-s gazdáknak egy szűkített, igen szigorú növényvédelmi szabályozás mellett kell termelniük, megfelelve a „termőföldtől az asztalig” elvnek, amely szabályozásban a vetőmag előállítástól már végig nyomon kísérik az alapanyag előállítását is. Ez értelemszerűen óriási költséggel jár, de az élelmiszer-biztonság alapjait fekteti le, tehát a fogyasztó nyugodtan leveheti a magyar pékek kenyereit, péksüteményeit, mert azt végig lehet követni, akár egészen idáig, Komádiig – ez az igazság.
Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere hangsúlyozta, hogy a város, a térség szervesen összenőtt a mezőgazdasággal. A város körüli földek nagy kiterjedésű szántókkal határoltak, ami igaz fel Debrecennek, Szolnoknak és Békéscsabának is. A nagy gabonatermelő földek hazája ez, amely bázisa a magyar kenyérnek, a magyar takarmányiparnak és más ágazatoknak. Komádi persze nem csak a mezőgazdaságára támaszkodik. Most előkészítettek egy 32 hektáros ipari parkot, amely gyakorlatilag kulcsrakész és befektetőre vár – Részletekért kattintson ide!
A város együtt él a mezőgazdasággal, miközben kapuban a schengeni szerződés bővítése, amely az alig 47 kilométerre fekvő Nagyváraddal szorosabbra kötheti a kapcsolatot. Érkezik az autópálya Szolnok és Karcag érintésével Berettyóújfalunak, ahová az M35-ös miatt Budapestről, Debrecen érintésével már könnyedén és kontinens észak-déli közúti folyosója is a közelben haladhat át, de a fejlődéshez azonban megkerülhetetlen, hogy egy valódi, nagy teherbírású hidat is átadjanak. Hajdú-Bihar vármegye déli és az észak-békési kistérség ipari fejlődése tehát az új híd és a Debrecen-Szeged vagy mondhatnánk úgyis, hogy a Balkánt és a Baltikumot összekötő autópálya függvénye.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Részletekért kattintson a képre!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A fiatal bika termelői ára 30 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024 január–szeptemberében a szarvasmarha vágása élősúlyban kifejezve 8,6 százalékkal maradt el a 2023. január–szeptemberi mennyiségtől. Az összes vágás kétharmadát adó tehenek vágása 9 százalékkal, az üszőké 21,8 százalékkal volt kevesebb, míg a bikáké 1,9 százalékkal növekedett ugyanekkor.
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 1,4 százalékkal bővült (43,7 ezer tonna), míg értéke 3,9 százalékkal csökkent 2024 január–augusztusában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Albánia, Lengyelország és Olaszország voltak. Magyarország élőmarha-importja 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (16,6 ezer tonna), értéke 8,8 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból, Hollandiából és Szlovákiából származott. A marhahúsexport mennyisége 20,3 százalékkal (4,9 ezer tonna), értéke 16,7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 9,7 százalékkal (9,5 ezer tonna), értéke 9 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 1036 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 1–43. hetében, 30 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző ára 33 százalékkal, a vágótehéné 22 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.