Keressen minket

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Közzétéve:

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Mezőgazdaság

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben

Közleményt adott ki az MVH a gazdálkodók részére.

Published

on

Felhívtuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a 2025. évben az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével és benyújtásával kapcsolatos könnyítés ellenére a permetezési adatok bejelentése továbbra is kötelező.

Amennyiben a gazdálkodó nem juttat ki növényvédőszert egyik, a felsorolt jogcímekkel érintett tábláján sem, abban az esetben is szükség van egy nemleges nyilatkozat megtételére.

A fenti nyilatkozat megtételére az Egységes kérelem adatváltozás bizonylat keretében 2026. január 2. napján megnyílt a lehetőség. Így amennyiben nem alkalmaztak semmilyen növényvédőszert egyik táblájukon sem, abban az esetben az Egységes kérelem keretében egyetlen mező bejelölésével teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A fentiekben részletezett esetben a Növényvédőszer használattal összefüggő adatok fülön elégséges az alábbi mezőt bejelölni.

Ábra: MVH

​​​​​Javasoljuk, hogy a nemleges nyilatkozatot minél hamarabb tegyék meg az alábbiakban ismertetett jogkövetkezmények elkerülése érdekében.

Bejelentési határidő 2026. február 2.

FIGYELEM! A permetezéssel kapcsolatos bejelentés elmulasztása esetén az egyes pályázati felhívások és rendelet a következő jogkövetkezmények alkalmazását írják elő.

ST AKG TK 2024 intézkedés 3b. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

ST ÖKO TK 2024 intézkedés 3. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás – melynek része a permetezési adatok vagy nemleges nyilatkozat benyújtása – a támogatás alapkövetelménye, elmulasztása a kérelem teljes elutasítását vonja maga után.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza

Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolták a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.

Fotó: NÉBIH

A Csongrád-Csanád vármegyei Szentes településen található, 4 800 és 18 800 egyedet számláló hízó pulyka állományokban az állategészségügyi hatóság megerősítette a betegséget. A madárinfluenza gyanúja az állományokban tapasztalható megemelkedett elhullás miatt merült fel. Az érintett állományokból vett mintákból a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki.

Az állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van, a gazdaságok körül pedig a hivatal szakemberei kijelölték a 3 km sugarú védő- és a 10 km sugarú megfigyelési körzeteket is.

Fontos kiemelni, hogy az országos főállatorvos már október közepén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik esetében a kötelező zártan tartást, míg az egyéb célú baromfit tartó gazdaságok (például háztáji állományok) esetében a baromfik zárt helyen történő etetését és itatását írta elő. Továbbá a Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása kulcsfontosságú a vírus bejutásának megelőzésében, mivel a kórokozó továbbra is jelen van a vadon élő madarakban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a baromfik és a vadon élő madarak közvetlen és közvetett úton történő találkozási lehetőségét minimálisra csökkentsék a gazdák.

A madárinfluenzával kapcsolatos fontos és aktuális információk elérhetőek a Nébih folyamatosan frissülő tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom