Mezőgazdaság
Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása
Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek
Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.
Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.
A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.
A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.
A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.
Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.
Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.
Forrás: MTA
Mezőgazdaság
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.
A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.
Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.
Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Természetismereti vetélkedő
Idén 5. alkalommal szervezte meg az Alföldi ASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum a Természetismereti vetélkedőt a Föld világnapja alkalmából. A vetélkedőre 7-8. osztályos diákok 3 fős csapatokban jelentkeztek.
Ebben a tanévben meglepően nagy érdeklődés mutatkozott a vetélkedő iránt, 31 csapat töltötte ki az I. forduló online feladatsorát, melyben a 2024-es év élőlényeiről szóltak a kérdések.
A II. fordulóra azonban csak a legjobb 10 csapat jutott be. A csapatokat október 21-én iskolánk csemetekertjében érdekes feladatok várták, a 11 állomásból álló versenyen szerzett pontok azonban eldöntötték, ki a legügyesebb csapat.
Az eredményhirdetésről azonban senki nem tért haza üres kézzel, a tárgyjutalmakat az Alföldi ASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád-Csanád Megyei Szervezete biztosította. Az ajándékcsomagon kívül a továbbjutott csapatok részt vehettek egy madárgyűrűzésen. A program november 5-én, a sándorfalvi Szalakóta Látogatóközpontban valósult meg. A gyerekek nagyon élvezték; kék cinegét, nádi sármányt és jégmadarat láthattak és ismerhettek meg közelebbről.
Forrás: Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Mezőgazdaság
Megjelent Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően c. szakkönyv 4. kiadása – Most letöltheti!
Megjelent a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) ügyvezetője, dr. Roszík Péter tollából “Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően” című szakkönyv 4. kiadása. A könyv a korábbi kiadásokhoz képest jelentősen megváltozott, mert már figyelembe veszi az EU bio jogszabályok 2022. január 1-től alkalmazandó módosulásait is. A könyv arra törekszik, hogy bemutassa azokat a kihívásokat, amelyekkel a biogazdálkodást kezdők találkoznak, és megoldásokat is javasol ezekre. Azonban nem csak a kezdők, hanem a gyakorló biogazdák is meríthetnek belőle – tájékoztatott a Biokontroll Hungária Kft.
A könyv ingyenesen letölthető a Biokontroll honlapjáról.
Hogyha szükségesnek érzik olvassák ezt a könyvet és kérjük, hogy ajánlják az ökológiai (bio) gazdálkodás iránt érdeklődő gazdatársaknak is. A könyv nyomtatott formában is megrendelhető az info@biokontroll.hu email címről, és a Magyar Biokultúra Szövetség www.biokultura.org honlap webboltjából is 2024. december 1-től – tájékoztatott a Bionkontroll Hungária Kft.
Biokontroll Hungária Kft.