A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.
A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.
Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?
Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.
Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.”
A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.
„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”
– hangsúlyozta Rusvai Miklós.
Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.
Súlyos gazdasági károkat okozhat
A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”
Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”
Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegségA ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos. |
Forrás: Híradó
