Mezőgazdaság
FAO: A termelékenység, a takarmányozás és az állategészségügy javítása a leghatékonyabb intézkedés az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére
A FAO közleményt adott ki az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás alakulásáról
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a FAO által kiadott, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és a kibocsátás-csökkentési lehetőségekre vonatkozó legújabb jelentés főbb megállapításait teszik közzé.

Fotó: FAO
Tavaly decemberben az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO az ENSz Éghajlatváltozási Konferenciájának COP28 klímacsúcsával párhuzamosan tette közzé az ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” című jelentését.
María Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese szerint: “A jelentés az alapkibocsátások értékelésén túlmenően becsléseket ad a jövőbeni kibocsátásokról a termelés növekedésére vonatkozó forgatókönyvek alapján és felvázolja a károsanyag-kibocsátásoknak az állattenyésztésben alkalmazott legjobb gyakorlatok alkalmazásával történő csökkentési lehetőségeit. Ez egyértelműen megmutatja, hogy az ambiciózus és innovatív programok és a széles körű beavatkozások képesek a kibocsátás görbéjét a termelés növekedésével egyidejűleg megváltoztatni.”
A FAO éghajlatváltozási stratégiája felsorol néhány, az állati eredetű élelmiszer-termelés környezeti hatásainak csökkentésére leginkább alkalmas technikát is, számszerűsítve azok hatékonyságát és bemutatva a végrehajtásukkal kapcsolatos nehézségeket.
A világ népességének előrejelzett növekedése azt jelenti, hogy növekedni fog az élelmiszerek iránti igény. Az előrejelzések szerint 2050-ben az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása 20%-kal magasabb lesz, mint 2020-ban volt, ami az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátások növekedését is jelenti, és mindez hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú mind a kibocsátások, mind az állattenyésztés környezeti hatásainak csökkentése szempontjából. A beavatkozásoknak mind a kínálati, mind a keresleti oldalra összpontosítaniuk kell. Ez a jelentés olyan intézkedéseket elemez, mint például az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése és az élelmiszer pazarlás, amelyek befolyásolják a keresletet, vagy épp a reprodukciós technikák javítása, valamint az üvegházhatású gázok (ÜHG) termelés során történő kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása.
A fenti intézkedések mindegyikére vonatkozóan a FAO elemzi a rendelkezésre álló adatokat és értékeli azok hatását, megjelölve, hogy milyen körülményeket tártak fel a különböző forgatókönyvek alkalmazása során. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az elemzett beavatkozások eltérő eredményeket hoznak.
Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével kapcsolatos becsült hatások elemzésekor a FAO jelzi, hogy ez a koncepció néha túlságosan leegyszerűsítő, amikor például azonnali és egyetemes étrendi változásokat vetítenek előre anélkül, hogy figyelembe vennék a táplálkozási kihívásokat és a pénzügyi korlátokat, amelyek miatt ezek megvalósíthatatlanná válhatnak, különösen a szegényebb lakosság számára. A hús alternatíváival, imitátum termékeivel szemben nagy elvárásokat támasztottak, de fejlesztésük és előállításuk során technikai, etikai és politikai, valamint környezetvédelmi és táplálkozási kérdéseket is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági haszonállatok pénzügyi erőforrásként betöltött szerepét is figyelmen kívül hagyják, mivel az állatállományok eltávolítása, létszámuk jelentős mértékű csökkentése negatív hatással lenne a leginkább elszegényedett országokra. Fontos megérteni az állati eredetű élelmiszerek helyettesítésének a károsanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását is, mivel ez a hatás nem lesz azonos a magas és az alacsony jövedelmű országokban. Mindezen okok miatt a becslések szerint az állati eredetű élelmiszerek előállításának csökkentésével a teljes károsanyag-kibocsátás tekintetében 2-5% közötti mérséklődést lehetne elérni.
Forrás: FAO – ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” jelentés (12. ábra)
(Az állattenyésztési rendszerek bázisévi és előrejelzett kibocsátása vízesésdiagram formájában, 2050-ig alkalmazott különböző mérséklési intézkedésekkel és azok technikai potenciáljával.)
Ezzel szemben a termelékenység és a hatékonyság javítását célzó, a teljes állattenyésztési értékláncra kiterjedő intézkedések, valamint az állatok takarmányozásának és egészségének javítását célzó intézkedések a leghatékonyabb és legígéretesebb beavatkozások a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a fenntarthatóság előmozdítására és az állattenyésztés környezeti hatásainak mérséklésére gyakorolt hatásuk miatt. Ha ezeket a fejlesztéseket együttesen hajtják végre az állattenyésztési ágazat jelentősen − becslések szerint akár 50%-kal − csökkentheti a kibocsátását és ezzel egyidejűleg kielégítheti az állati termékek iránti 2050-re előre vetített keresletet.
A jelentés rámutat továbbá arra is, hogy az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére nincs univerzális megoldás és hogy a leegyszerűsítő megközelítések elkerülése érdekében jobban meg kell érteni a különböző beavatkozások végrehajtását és elterjedését akadályozó korlátokat. A javasolt gyakorlatok helyi szintű adaptációja és az állattenyésztési ágazatba történő beruházások fenntartása kulcsfontosságú a meglévő termelési rendszerekben a különböző állatfajoknál és a különböző helyszíneken előforduló egyedi kihívások kezeléséhez, valamint a tervezett csökkentési célok eléréséhez. Az intézmények nélkülözhetetlen szerepet játszanak a prioritások meghatározásában és az ambiciózus éghajlati intézkedések végrehajtásának elősegítésében az ösztönzők, a jogszabályok, az iránymutatások, az oktatás, a tanácsadási szolgáltatások, a tudatosító kampányok és a piacra jutás révén.
A FAO arra a következtetésre jutott, hogy az érintett ágazatok valamennyi érdekelt felének együttműködése elengedhetetlen az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás előrejelzett növekedésének sikeres mérsékléséhez. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez az út megvalósíthatónak és hatékonynak tűnik.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Közleményt adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ élelmiszer-alapanyagárainak májusi alakulásáról.
Róma, 2026. június 5. – Nagyjából változatlan maradt a világ élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója májusban, mivel a növényi olajok árának csökkenése ellensúlyozta a gabonafélék és a cukor drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,8 ponton zárt 2026 májusában, ami 0,2%-kal alacsonyabb a felülvizsgált áprilisi szintnél, ugyanakkor 2,9%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

Kukorica-feldolgozó Ukrajnában. ©FAO/ Anastasiia Borodaienko
„Bár a globális élelmiszer-nyersanyagpiacok javarészt ellenállóképesnek bizonyultak, a gabonafélék drágulása rávilágít az időjárásból adódó kockázatokra, valamint az energiapiacok és az inputok elérhetőségével szembeni sérülékenységre. A főbb kereskedelmi útvonalakat – köztük a Hormuzi-szorost – érintő tartós bizonytalanság csökkentheti a műtrágya-felhasználást és további nyomást helyezhet az élelmiszerárakra, amely felhívja a figyelmet az összehangolt nemzetközi fellépés szükségességére” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.
A gabonafélék árindexe 2,6%-kal nőtt áprilishoz képest, és közel 5,0%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – ez tükrözi az áremelkedést amely az összes főbb gabonafajta esetében megfigyelhető a globális üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az időjárási tényezők miatti nyomás hatására. A búza világpiaci ára 3,4%-kal drágult egy hónap alatt – és 7,8%-kal az egy évvel ezelőtti szinthez képest –, amit a fontosabb exportőröknél, köztük az Egyesült Államokban várható terméscsökkenés támasztottak alá, ahol az őszi búza terméskilátása évtizedek óta az egyik legkedvezőtlenebb. Az amerikai kemény vörös őszi búza ára 2026 májusában 28%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica ára 1,9%-kal – éves szinten 3,9%-kal – nőtt, ami a főbb piacokon megnövekedett importkeresletnek, a brazíliai és az egyesült államokbeli kínálat szűkülésének, valamint az etanol-keresletet fellendítő magasabb energiaáraknak köszönhető. A FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal drágult a múlt hónaphoz képest, amit az időjárási aggodalmak és a magasabb nyersolaj- és származéktermék-árak támasztottak alá egyes vezető ázsiai exportőr országokban.
A FAO növényiolaj-árindexe ezzel szemben 4,6%-kal csökkent áprilishoz képest – ennek a mutatónak ez az első visszaesése 2026-ban. A pálmaolaj nemzetközi ára a gyengébb globális importkereslet és a nyersolajpiacok bizonytalansága miatt esett vissza, míg a szójaolajtrendek vegyesek voltak: Dél-Amerikában az exportálható készletek szezonális bővülése lefelé húzta, míg Észak-Amerikában a szilárd bioüzemanyag-kereslet felfelé nyomta az árakat. A repce- és napraforgóolaj jegyzései a szűkös kínálati viszonyok miatt emelkedtek.
A húsfélék árindexe 0,1%-kal erősödött. A marhahús ára – különösen Kína és az Egyesült Államok részéről jövő – erős importkereslet hatására nőtt, míg a sertéshúsárak csökkentek, főként az Európai Unióban tapasztalható bőséges kínálat és alacsonyabb importkereslet miatt.
A tejtermékek ára 0,5%-kal esett az előző hónaphoz képest, amelyet elsősorban a nemzetközi vajárak visszaesése eredményezett. A sajt ára nagyjából stabil maradt, míg a sovány tejpor ára emelkedett. A teljes tejpor árak vegyes fejleményeket mutattak.
A FAO cukorár-indexe 7,5%-kal ugrott májusban. Ennek oka részben, hogy a Brazíliában előállított cukornádnak várhatóan kisebb hányada kerül cukortermelésre, ami növeli az etanolra való nagyobb mértékű átállásra vonatkozó várakozásokat. Emellett indokolja az az aggodalom, hogy az El Niño jelenség kedvezőtlenül érintheti az indiai és thaiföldi termelést a következő évben.
További részletek itt olvashatók.
A globális gabonatermelés és -kereskedelem a következő évben csökkenhet
Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a 2026/27-es szezonban a globális gabonatermés várhatóan 2%-kal csökken az előző évhez képest, 2 982 millió tonnára, elsősorban a búzatermés visszaesése miatt.
A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci frissítések mellett az anyag betekintést nyújt abba, hogyan formálja át a Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális ömlesztettrakomány-szállítási piacot, és értékeli, hogy egyes országok hogyan reagálnak az emelkedő energia- és műtrágyaköltségekre.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
Módosították a tavaszi fagykárok bejelentésének határidejét:
Június 9-ére módosul a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje. A káreseményeket továbbra is a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus kárbejelentő felületén lehet rögzíteni – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: Pixabay
A HungaroMet az elmúlt időszak minimumhőmérsékleti adatait teljeskörűen felülvizsgálta, az új adatok már elérhetők az agro.met.hu oldalon. Az adatok finomítása során a meteorológiai szolgálat kiemelt figyelmet fordított a mikroléptékű topográfiai adottságok hatásaira, így a gazdálkodók számára még pontosabb hőmérsékleti adatok állnak rendelkezésre.
A lezajlott adatfrissítésekre való tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb 2026. június 9-éig lehet megtenni.
(AÉM)
Mezőgazdaság
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
2026. június 11-én nyílik meg a mezőgazdasági generációváltást támogató pályázat újabb benyújtási szakasza
A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez. A pályázatra összesen 22 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a támogatás pedig vissza nem térítendő formában érhető el egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében.

Az ábra illusztráció.
A támogatási kérelmek következő benyújtási időszaka 2026. június 11. és június 24. között lesz elérhető, ezt követően pedig további szakaszok nyílnak augusztus 6–19., illetve október 15–28. között. A pályázat kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az ágazat elöregedése és az utánpótlás biztosítása. A KAP Stratégiai Tervben ezért hangsúlyos szerepet kapott az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, amely nemcsak a gazdálkodók korszerkezetének javítását célozza, hanem azt is, hogy a működő és versenyképes gazdaságok ne szűnjenek meg az átadási folyamat során.
A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2021. évi CXLIII. törvény szerinti jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, – de a gazdaság még a támogatási kérelem benyújtásáig nem szállt át – mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint szerepelnek a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben. A támogatás egyösszegű átalány formájában igényelhető, az elérhető összeg pedig az üzemméret függvényében kerül meghatározásra.
A program hosszú távon hozzájárulhat a magyar agrárium versenyképességének javításához, a helyi gazdaságok megerősítéséhez és a vidéki munkahelyek megőrzéséhez is. A pályázati felhívásra vonatkozó további információk IDE KATTINTVA elérhetők.
A sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában a NAK falugazdászai ingyenes segítséget nyújtanak, beleértve a projektmenedzsment támogatását is, ezért érdemes időben felkeresni őket.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra


