A huszonkilenc éves múltra visszatekintő rendezvényen felavatták az 1970-ben lőtt, akkor világrekordnak számító gímbika szobrát, majd vadászavatással folytatódott a program. Az egész napos rendezvényen különböző kulturális programok is várták a vadászat szerelmeseit.

Rengetegen érkeztek a zalai vadászok évadnyitó rendezvényére. Az érdeklődők a környékbeli erdők és a vadászat szépségét bemutató, fotókból és festményekből álló tárlatot is megtekinthették.  – Van köztünk festőművész, intarziaművész, csont- és fafaragó, fotósok nagyon szép számmal, így valóban egy színes egyesület vagyunk. Arra törekszünk, hogy az embereknek közvetítsük a természet szépségeit, apró csodáit, mivel szerintem a mai civilizált ember kevésbé jut el a természethez – fogalmazott Polster Gabriella, a Zalai Vadász-alkotók Egyesületének elnöke.

A magyar kormány fontos közgazdasági erőforrásként, nemzeti kincsként tekint a vadra. Így a Muraföldéhez köthető fejlesztések között is fontos szerepet kapnak az erdőgazdálkodást, az erdei vasútvonalakat, illetve a bakancsos turizmust segítő beruházások. – Kincset jelent a vad mindenki számára, s főként az a zalai táj is, amely tele van erdővel, s az erdő, mint a kirándulás egyik fontos kelléke, itt van a kezünkben adottságként, lehetőségként. Ezt ki kell használni. S amikor vadászatról beszélünk tudjuk azt, hogy ez nagyon komoly bevételt jelent az országnak. S amikor az erdővel kapcsolatban az aktív turizmusról beszélünk, akkor ki kell emelni a festői környezetben tett sétát vagy a bakancsos turizmust – fogalmazott Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő.

Az idei rendezvény egyben főpróba is volt, hiszen jövőre egy országos programot szervezhet a Zalaerdő Zrt. a Sohollári-völgyben. – Évről-évre mindig új attrakciókkal próbáljuk a vendégeket idecsalogatni, valamint az eseménynek emléket hagyni. Idén az 1970-es Marion Schuster-féle világrekord bikának az élethű mását avatjuk fel – említette Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Hubertus-mise után felavatták az új vadászokat, azt követően pedig – egyebek mellett – főzőversennyel és vadászkutya-fajtabemutatóval folytatódott a rendezvény. Jövőre az országos vadásznapot is a Zalaerdő Zrt. szervezi.

A vadászat, a vadgazdálkodás társadalmi megítélése sok esetben negatív, pedig az egyensúly fenntartása érdekében elengedhetetlen az utóbbi időben erőteljesen túlszaporodott vadállomány szabályozása. A szakma különféle rendezvények által próbál utat törni a nagyközönséghez. A mostani rendezvény nyitóeseménye a szakralitás által közelít a „civilekhez”, megmutatva a szakma „gyökereinkből fakadó, hitünkből való oldalát”.

– A vadászathoz elengedhetetlen a (valamiben való) hit, aminek keretet kell adni, ezt szolgálja a Hubertusz-mise – bocsátja előre Győrvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Zala Megyei Területi Szervezetének titkára, a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetségének megyei fővadásza.

A vadászatot népszerűsíti, az élővilágot mutatja be a keszthelyi Vadászati Múzeum, valamint az ott hagyományosan szeptember közepén megrendezett Festetics Trófeaszemle, amely a vadászat és a kultúra, ezen belül az irodalom, a képzőművészet kapcsolódása révén szólítja meg a közönséget. S kiváló alkalmat biztosít az eszmecserére a zalaegerszegi Vadpörkölt Fesztivál is.

– Célunk a program nyitányaként szolgáló vadászkonferenciát idővel országossá tenni, az ott megvitatott témákkal megszólítva a szakma mellett a civil társadalmat is. Emellett a borászokhoz, méztermelőkhöz hasonlóan mi, vadászok szintén részt veszünk a felvonuláson, magunkra öltve kalapunkat és zöld egyenruhánkat – folytatja Győrvári Attila.

A jótékonysági főzés s az éttermek által kínált fesztiválmenük pedig a gasztronómia által népszerűsíthetik a vadgazdálkodást, kiváló lehetőséget nyújtva arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a különféle vadételekkel, hogy akinek ízlik, beilleszthesse ezt az alapanyagot az étkezésébe. Bár a vadhús a magas előállítási és járulékos költségek miatt viszonylag drága, rendkívül jó minőségű és nagyon egészséges.

Zala megyében – tér át a szigorúan vett szakmára a kamarai titkár – több mint 300 ezer hektáron összesen ötvennyolc vadgazdálkodó tevékenykedik, ebből hat állami (a Zalaerdőnek négy, a Bakonyerdőnek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak pedig egy-egy revírje van), a többi egyesületi formában működik minimum tíz taggal vagy egyéb gazdasági társaság. Az állami szerepvállalás tehát jelentős a megyében, a hat állami cég ugyanis a zalai vadászterület közel harmadán gazdálkodik. Mindez jó, jegyzi meg Győrvári Attila, hiszen ezeknél a társaságoknál van tudás, pénz és akarat a professzionális munkára. Ők a zászlóshajói a területnek.

– Zala vadgazdálkodását nagymértékben befolyásolja a nagyfokú erdősültség, az aprófalvas településszerkezet és a rengeteg zártkerti ingatlan, amelynek jelentős részén húsz-harminc éves akácerdők vannak. S bár ezek nem a vadászterület részei, kiváló életteret biztosítanak a vadnak, hihetetlen vadbőséget okozva – fogalmaz a szakember. – Ennek is betudható, hogy a belterületeken megjelenik a vad – mert az ember kijött a természetből s városlakóvá vált.

A vadlétszám szignifikáns emelkedését eredményezi továbbá az is, hogy a területek jelentős részét, amelyeken korábban erdő, mező, legelő volt, ma szántóföldnek használják, ami élelmet biztosít az őznek, gímszarvasnak, vaddisznónak. S amilyen mértékben nő a nagyvadak száma, úgy emelkedik a vadkár. Az apróvad, a nyúl, a fácán, a fogoly pedig ezzel párhuzamos eltűnt, mert a ragadozók, a vaddisznó, a róka és az aranysakál elszaporodott. Utóbbi a délszláv háború kitörése után a déli vidékekről visszatelepedett a Kárpát-medencébe, ahol a 70-es években kihalt állatként tartották számon. Most egész évben, éjjel-nappal vadászható.

Zalában a most kezdődő vadászati idényben az előírt kvóta szerint közel tizenegyezer vaddisznót és hatezerötszáz gímszarvast kell terítékre hozni a vadgazdálkodóknak.

hirtv.hu | kanizsaujsag.hu | zaol.hu | kanizsatv.hu