Keressen minket

Vadászat

Nem elég célozni, mindent kell tudni

Közzétéve:

Feltöltő:

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE | A tanfolyamokon minden fontos dolgot megtanulnak a leendő vadászok.

Többször írtunk már arról, hogy a leendő vadásznak kötelező tanfolyamon részt vennie, s az is közismert, hogy a vizsga több részből áll, és igencsak meg kell izzadni a sikerért.

Bizonyára többekben megfogalmazódott az újévi fogadalmak között, hogy az idén megszerzi a vadászengedélyt, így számukra különösen hasznos lehet megtudni, hogy mi is történik a tanfolyamon. Mindezzel kapcsolatban kerestük meg a megye közel negyven éve oktató szervezetét, a Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségét, s a részletekről kérdeztük Tóth Attila elnököt.

Miért van szükség egyáltalán vadásztanfolyamra?

A rendszerváltással jelentősen megváltozott az a jogi környezet, amely a vadásszá válást szabályozta. Az addigi zárt vadászközösségek is nyitottabbá váltak, így kevésbé van lehetőségük a leendő vadászok formálására. Ugyanakkor a vadászok felelőssége tovább nőtt, hiszen egyre több a lakott terület, az út, a turista.

Mindezek mellett ma már a természet- és a környezetvédelem, valamint az esetenként szélsőségesen értelmezett állatvédelem is nagy felelősséget ró a jelenkor vadászaira. Nem várható el, hogy autodidakta módon ezt maguktól sajátítsák el. Ez fejeződik ki a 2013-ban megalkotott rendeletben, ami kötelezővé teszi a vadászvizsga előtti felkészítő tanfolyamot, illetve jelentősen szigorította a vadászvizsga egyes részeinek követelményrendszerét.

Számtalan kiváló vadász él megyénkben, nem volna elég, ha ők adnák át a tudásukat a leendő vadászoknak?

Nagyjából ez volt a rendszer a kilencvenes évekig. Mára a gyakran módosuló jogszabályi környezet, a folyamatosan fejlődő technikai eszközök és dinamikusan átformálódó környezet megkövetelik, hogy a részterületeket kiválóan ismerő szakembergárda oktassa a leendő vadászokat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyakorló vadász mindig egy viszonylag szűk keresztmetszetét ismeri mélyrehatóan a vadászatnak, ugyanakkor a vadászjelöltnek a jelenleg hazánkban gyakorolható összes vadászati módról, minden vadászható állatról és a teljes jogszabályi háttérről kell naprakész információkkal rendelkeznie.

A vad elejtésének technikái mellett mást is kell ismernie egy vadásznak?

Jó a kérdés, hiszen gyakorlatilag itt van a kisördög elrejtve. Messze nem csak a vadászatot tanulják a vadászjelöltek. A hazai vadászati kultúra német és cseh gyökerekkel rendelkezik. Ott pedig megkövetelik az egyszerű jágertől is, hogy magas szinten ismerje a vadat, annak környezetét, illetve a természet működésének összefüggéseit. A hazai vadászok képzése és vizsgáztatása szintén ezt az elvet követi. A vadászat felelőssége is megköveteli ezt a szakmai felkészültséget.

Vagyis az oktatóknak is nagy a felelősségük?

A vonatkozó rendelet előírásai mellett a józan ész is azt követeli meg, hogy olyan személyek oktassanak, akik az adott szakterületeken magasan képzettek, és a vadászati múltjuk erre alkalmassá teszi őket. Fagyas Zoltán, a vadászati hatóság munkatársa a vadászati jogot, Herczeg Ferenc természetvédelmi őrkerület-vezető a természetvédelmi jogot ismerteti. Dr. Tisza Miklós, a megyei rendőr-főkapitányság időközben nyugdíjba vonult osztályvezetője a fegyvertani ismereteket és jogszabályokat oktatja. Ifj. Plavecz János vadgazdálkodási szakmérnök, a megyei vadászkamara elnöke a vadbiológiával, vadászati módszerekkel-eszközökkel, vadászkutyákkal, távcsövekkel foglalkozik az előadásain.

Hajzer Szabolcs tájegységi fővadász és sportlövő a lövészet rejtelmeibe vezeti be a jelölteket, illetve a vadászetikáról, vadászati kultúráról tart előadást. A vadegészségtanról dr. Tamás Péter, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályának főosztályvezető-helyettese tart előadást. A humán­egészségügyi ismereteket a Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában dolgozó dr. Tormássi Márton adja át.

Fontos információk ezek, de a vadászatokon lőni is kell…

Az elméleti órákon a fegyver működését, a biztonságos kezelés alapelveit sajátítják el a tanfolyamok résztvevői. Ezt követi a gyakorlat, ahol már élesben kell megtanulniuk a biztonságos fegyverhasználatot. Jó az együttműködésünk a Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesülettel, a lőterükön tartjuk a vizsgázók felkészítését, s ott lesz a vizsga is. Veres Andrea és Katona András keze alól országos és Európa-bajnok sportlövők kerülnek ki, így a jelöltjeink is jó kézben vannak.

A tanfolyamot terepi gyakorlat teszi teljessé. A teremben hallott dolgokat mutatja be a Buji Táncsics Vadásztársaság vadászterületén Vinnai Attila.

Milyen feltételekkel lehet a tanfolyamra jelentkezni?

A vizsgára jelentkezés alsó határa a 17. életév, de a jelöltek megvárják a 18. évet, hiszen a fegyvertartási engedélynél ez az alsó korhatár.

szon.hu

Vadászat

Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban

Published

on


Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.

Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…

A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.

Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.

Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.

A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.

Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…

Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK

Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.

Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!

Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.

Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.

 

Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség

A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.

Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom