Vadászat
Történelmi fegyveres társas nagyvadvadászat Szuhafőn
Toporgás. Egyelőre halk, de azért a hanglejtésből ítélve izgatott beszélgetés. Kávéillat. Termoszok már a pulton. A fal mellett jól megpakolt hátizsákok sorakoznak rájuk dobott kabáttal és kalapokkal. Várunk. Egyre izgatottabban, hiszen sokat készültünk a hajnalra. Csípős hideg van, kint minden fagyott. És akkor megnyílik az ajtó és belép a hivatásos vadász…

Valószínűleg hasonló, ha nem ugyanilyen életképekkel kezdődik minden társas vadászat leírása, és valljuk be, önjelölt vadászírótársaink novelláiban valószínűleg ezerszer olvashattuk már e sorokat. Ugyanolyan, és mégis különbözik ez a reggel, ugyanis a lelkes, izgatott Nimródok hagyományos vadászfelszerelései mellett furcsa attribútumok is csüngedeznek a vadásztáskákon. Itt lőportartó, ott egy szíjra erősített töltővessző, amott egy övre fűzhető töltéstok apró fiolákkal, melyek begyükben előre kimért füstös lőpor töltetet rejtenek. Hazánk első modern kori történelmi fegyveres társas vadászatára készülünk a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége szervezésében.
Nem véletlenül nem használtam az elöltöltő fegyveres vadász megnevezést, ugyanis az esemény nem titkolt célja, hogy azokat a vadásztársakat is megmozgassa, akik, ha nem is elöltöltő, de a második háború előtt gyártott puskákkal is űzik a vadat, lehetőleg nyílt irányzékkal. Miért jó ez? Hatékonyságban biztosan nem érheti el távmérővel felturbózott céloptikás ismétlő-vadászpuskák világát, de azért van jó pár bizsergető tulajdonságai is. Először is a nyílt irányzékot vadra emelni hihetetlen adrenalin
fröccs. A vadat ilyen közelre cserkelni, vagy a jó váltón 50–60 méterre bevárni vadászt-próbáló feladat. Másodsorban itt minden lövésnek súlya van. Egylövetű fegyvereknél nincs gyors dupla! Az első golyóbisnak kell oda hatnia, ahol a legjobban használ, ehhez pedig a lövést ki kell dolgozni, be kell gyakorolni. A technika itt jóval kevesebbet segít. Könnyen hangzik, de azért mégsem ez. Az ilyesfajta vadűzéshez többek kell tanulni, tudni, tapasztalni, hogy sikert érjünk el.
Összekötve a kellemest a még kellemesebbel, vadászatunkat az előző napon közös lőtéri kontrollal kezdtük. Nem ördögtől való dolog a lőtérre járás, bár itt jegyzem meg, hogy csapatunk jelentős hányada egyben sportlövész is, vagyis gyakorlott puskaforgató. Galgamácsán 75 méteres távolságon ellenőriztük a fegyvereket, melyek megnyugtatóan jó helyre hordtak. Feketelőporos fegyvereink esetében ez a kontroll már csak azért is fontos, mert olajos csőből az első lövés magassága igencsak eltérhet.

Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






