Vadászat
Nem csak kilövik a vadakat, óvják is
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | Szakértőkkel beszélgettünk a megye vadászatát érintő kérdésekről.

A vadász elsősorban természetvédő és vadóvó, -szerető ember, nem csupán egy puskás valaki, aki mindössze a zsákmány elejtésében talál élményt – fogalmazza meg a vadászhivatás lényegét Tóth Á. Dénes megyei fővadász.
– Nem is gondolná a közvélemény, hogy milyen jelentős feladatokat látunk el a vadállomány fenntartása, megmentése, sok esetben nevelése és bővítése terén: azt szoktuk mondani, hogy a legnagyobb számú természetvédő csapat a vadászoké, hiszen nap mint nap kint vagyunk az erdőben – tette hozzá dr. Székely László, az Észak-magyarországi Vadászszövetség elnöke, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon a fácán- és apróvadállomány lassan eltűnik; változnak az élőhelyek, sokszor probléma, hogy nincsenek meg a természetes környezetben élő vadfajok számára szükséges életfeltételek. Ez pedig újabb kihívás elé állítja a vadászokat, akik az élőhelyek alakításával – akár vadgazdálkodási pályázatok segítségével – sokat tesznek az élőhelyek bővítéséért.
Összetett munka
Valamennyi vad esetében – az egész év során – megfelelő módon kell az etetéssel is foglalkozni. Az etetők arra szolgálnak, hogy azt az összetételű táplálékot – függetlenül attól, hogy éppen milyenek az egyéb életfeltételek – biztosítsák az állatok számára, amely szükséges a növekedéshez, fejlődéshez. Valamennyi vadászterületen nagy jelentőségű művelet például a só kirakása – mivel a környezetben ezt az állat nehezen találja meg. Ez a csontfejlődés, a nagyvadaknál pedig az agancsfejlődés szempontjából elengedhetetlen dolog.
Természetesnek számít, hogy a vadászterületen több helyen is sózók vannak – ezek kihelyezése is a vadászmunka szerves részének számít. Ősszel feltöltik a vadetetőket szálas takarmánnyal, sőt, nagy hó idején munkagépekkel takarítják le a vadetetők környékét, hogy az állat oda tudjon férni. Ez a pár vadóvó feladat is rámutat arra, hogy a vadásztársaságok milyen összetett munkát végeznek – még ha nagy része ennek nem is jelenik meg a közvélemény előtt.
– Ezek természetes dolgai egy vadásznak, viszont nem olyan látványosak, mint egy kilövés vagy a zsigerelés, ami hamarabb felkelti a figyelmét az embereknek, ha képen, videófelvételen találkoznak vele – véli dr. Székely László, aki hozzáteszi, a vadállományt muszáj szabályozni.
A megyében működő vadgazdálkodók érdekvédelmi szervezetének, az Észak-magyarországi Vadászszövetségnek jelenleg 93 tagtársasága van. A szövetség harminc éve működik ebben a szervezeti formában; nem kötelező, hanem önkéntes tagsági rendszerrel.
– A Vadászkamara és a szövetség is érdek-képviseleti szervezet, amelyek mellett létezik egy harmadik szerv, a vadászati hatóság, ami felügyeleti feladatokat lát el: többek között engedélyezi minden társaságnak és vadászatra jogosult személynek, hogy mit ejthet el. Ez biztosítja, hogy megfelelő módon folyjon a vadászat: nem úgy történik, hogy egy vadásztársaság elgondolja, kilő száz vaddisznót, hanem adott, hogy egy évben hány vaddisznót, gímszarvast, őzet, egyéb állatot ejthetnek el.
Azt is meghatározzák, hogy ebből a számból hány példány lehet fiatal, középkorú, idős. Trófeás vadnál, például gímszarvasnál az is kikötés, hogy az elejtettek közül hány és milyen korú állat lehet bika, mennyi lehet a tehén és a borjú. Mindezt egy vadgazdálkodási tervben rögzítik. Az ebben megszabott mennyiség után adják ki az úgynevezett vadazonosító jeleket: ez egy, a nagyvadfajok megjelölésére szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű, dátumjelzéssel ellátott műanyag szalag, amit a birtokbavételét követően az állat hátsó lábán azonnal be kell helyezni.
Megcsillan a szépsége is | Újonnan induló sorozatunkban megyénk vadászatának szervezeteit, arculatát, tradícióit mutatjuk be olvasóinknak. Nemcsak tanúságos információkat, érdekességeket és híreket szeretnénk összegyűjteni, de olyan cikkeket és történeteket is szándékunkban áll megjelentetni, amikben megcsillan a sportcélú és hivatásos vadászat szépsége, múltja, de a jelen kihívásai is feltűnnek.
boon.hu
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség

