Keressen minket

Vadászat

Közeleg az őzbak szezon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az alföldi vadásztársaságok éves finanszírozásában jelentős tételnek számít az őzbak vadásztatásából származó összeg. Ezt, az afrikai sertéspestis miatt drasztikusan zuhanó vaddisznó felvásárlási árak mellett, a mezei nyúl állományainak csökkenése még inkább hangsúlyossá tette. Most úgy tűnik, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet tovább rontja az alföldi vadásztársaságok helyzetét, de innen is van kiút.

A részleges kijárási korlátozás szerencsére a belföldi vendégek mozgását nem akadályozza, ezzel kapcsolatos állásfoglalását március 27-én adta ki az Országos Magyar Vadászkamara. Sajnálatos azonban az a tény, hogy az őzbak áprilisi szezon kezdésére döntő többségében külföldi vendégvadászok érkeznek Magyarországra, amely úgy tűnik, ebben az évben elmarad. A helyzet példa nélküli.

Az őzbaknyitányra rendszerint a tőlünk nyugatabbra fekvő európai uniós tagországokból érkeznek bérvadászok. Jelentős mennyiségű vendég érkezett Spanyolországból, Ausztriából és természetesen Németországból is az elmúlt években. Olasz vadász barátaink pedig inkább a szárnyasok vadászatát helyezik előtérbe. Ki kell emelni, hogy a határmenti és környező országokból is sok vadászvendég, vadász barát érkezett hazánkba. Így Szlovákiából, Kárpátaljáról, Romániából és Erdélyből, Szerbiából és azon belül a Vajdaságból is egyre gyakoribb a vadászok látogatása.

Április első dekádjára az ígéretes agancsú, koros, golyóérett bakok legtöbbje már letisztított s területeiket elfoglalták. A vadgazda általában arra törekszik, hogy legértékesebb, legjobb agancsban lévő bakjára ilyenkor vadásszanak. Míg a külföldi vendégek ebben az időszakban szeretnek Magyarországra utazni, addig a magyar vadászati szokások lassan áttevődnek a nyár derekára, amikor is kezdetét veszi az őznász.

Mind a két vadászat esetében megvannak azonban a vadásztatás buktatói. Az országszerte egyre nagyobb vetésterületet uraló repce éppen ebben az időben szökken szárba, amely egyúttal kedvenc tartózkodási helyei is az őzbakoknak. Egyik pillanatról a másikra kialakuló komoly takarás megnehezíti a bakvadászatot, ami a nyár közepére a kukoricák, a napraforgók s a belombosodott erdők miatt már csak hívással és lesvadászattal oldható meg. Ez nagyon kívánatossá teszi ezt a vadászati módot, hiszen több időt, esetenként több napi utánajárást követel meg. Ám ezzel a terítékre hozható bakok száma is jelentősen csökken.

Őzbak

A belső, a magyar vadászati piac is minden bizonnyal átalakul. Azok a vadásztársaságok, amelyek őzbakjaikat igyekeztek nem csak külföldi, hanem belföldi vendégkörnek is értékesíteni, egy picit könnyebb helyzetben lehetnek. Egyre több vadásztársaság jelent meg az online felületen és az árakat összevetve nagy eltéréseket is találhatunk.

Fontos, hogy ne csak a boltokban járva keressük a magyar termékeket, hanem a 70 000 magyar vadász – lehetőségeihez mérten – nézzen körül a magyar vadászati lehetőségek széles tárházában. Érdeklődjünk közvetlenül: ma már szinte minden vadásztársaságot meg tudunk találni az interneten.

Az őzbak vadászata még jó kísérővel is meglehetősen izgalmas kihívás, különösen akkor, ha ragaszkodunk a cserkeléshez. S bár a járványügyi helyzet miatt érdemes itt is betartani az egészségügyi előírásokat, mégis az őz területtartó viselkedése miatt meg tudjuk vadászni lesről is ezt a pompás vadat.

Persze most több lehetőségünk van egyezkedni és egy-egy vadásztársaság nagyon kedvező ajánlatokkal várja máris a vendégeit, de most ne éljünk vissza egymás szorult helyzetével. Biztos vagyok benne, ha jó helyen kopogtatunk, új barátságok, új vadászatok is születhetnek.

A járvány ezt az ágazatot sem fogja kímélni és azért örüljünk annak, hogy a társasvadászatok jó hangulatait már nem veheti el tőlünk. Most rajtunk a sor és összefogással az alföldi vadásztársaságoknak már-már kötelességünk is segíteni. Bajban ismerszik meg a jó barát!

Schakal
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

AtádhírAcélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.

Fotó: Atádhír

A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.

Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.

A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.

A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.

Forrás: Atádhír

Tovább olvasom

Vadászat

Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász

Print Friendly, PDF & Email

Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.

Forrás: Horváth Róbert -VEOL

Tovább olvasom

Vadászat

Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben. 

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záró­akkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.

Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.

A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A szerda délelőtti záró­rendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.

Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.

Tovább olvasom