Vadászat
A vadászokat is jelentős mértékben érintette a járvány
BÉKÉS MEGYE | A koronavírus-járvány miatt egyre több család és kiránduló választott szabadtéri elfoglaltságot magának. A kirándulóknak azonban felelősen kell viselkedniük a természetben. A 7.TV vendége Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke volt.

– Felelős magatartást kívánnak a kirándulóktól. Ez mit foglal magában?
– A kirándulók találkoznak olyan állatokkal, amelyeket esetleg csak a tévében vagy az interneten, könyvekben láthattak, ugyanakkor a természetben kézzel fogható közelségbe kerülnek velük. A felnőtt, vadon élő állatoknál ez nem jelent problémát, a gond, hogy május végén, júniusban jönnek világra a kis őzgidák. A mezei nyulak már korábban megszülettek, a fácántyúkok már fészkelnek, hamarosan kikelnek a csibék. A hozzá nem értő kirándulók számára nagy élmény a kis állatokkal való találkozás, némelyik hagyja magát az embernek. Később már kevésbé lehet megfogni őket. Viszont ennek óriási a veszélye, mivel az embernek jellegzetes szaga van és ha ez rákerül a kis növendék állatra, akkor az anyja nem fogadja vissza utána. Ezért arra kérem a látogatókat, a turistákat, hogyha látnak ilyen vadon élő állatokat, ne fogják meg. Megnézhetjük, lefotózhatjuk, de azt javaslom, hogy ne fogjuk meg. Hazavinni, otthon felnevelni nem lehet őket, erre külön jogszabály is vonatkozik. Ha megfogjuk, felemeljük, közös fotókat készítünk, sajnos az anyja nem fogadja vissza és halálra van ítélve, elpusztul az állat.
– Mi a teendő akkor, ha valaki úgy ítéli meg, hogy sérült állatot talál?
– Sajnos sokszor találkozunk ilyen esettel. Az állatok egymást is megsértik a rivalizálás, a területfoglalás kapcsán, de járművel és más módon, akár mezőgazdasági gépektől is megsérülhetnek. Minden területnek megvan a hivatásos vadásza, a helyi vadásztársaságot kell értesíteni. Ebben nagy segítség a rendőrség is, a testülettel nagyon korrekt együttműködési megállapodásunk van. Többnyire a gépkocsival ütközés kapcsán, annak kezelése miatt találkozunk velük. Ők pontosan tudják, hogy melyik területrészen melyik vadásztársasághoz tartozik ez a területi egység, és akkor tudunk segíteni benne.
– Ejtsünk néhány szót a vadászkamara járvány alatti működéséről.
– Ahogy a vírus az egész országot és a világot befolyásolja, úgy a vadászkamarának a tevékenységét is. A napokban kezdünk újra teljes gőzzel dolgozni, nagy szünet volt. Nem működött a vadászjegykiadás, nem volt rá igény, mivel a határok le vannak zárva. Most egy vadfajra, az őzbakra lehet vadászni Magyarországon, más pillanatnyilag nem vadászható. Elmaradtak a külföldi vadászvendégek, akik jelentős pénzeket hagytak itt az elmúlt években. Számítások szerint 300–400 millió forint kiesés van a megyében emiatt. Nagyon komoly feladat a vadászoknak megvédeni a növénykultúrát, hogy ne legyen a mezőgazdászoknak kárigénye irányunkban. Szorítunk érte, hogy a vadászidényben legjelentősebb árbevételt jelentő mezei nyulat az olasz és a francia piac fölvegye. Ha nem, akkor tényleg nagyon nagy probléma lesz és nem tudom, hogy fogjuk kezelni. Komoly összegeket kell a vadgazdálkodásra fordítani azért, hogy Békés megye az ország gyöngyszeme legyen, hisz az utolsó olyan megye az országban, ahol a mezei nyúl és a fácán ilyen populációval él.
– A rendezvényekre is tekintsünk ki. Nyár végén szokták megrendezni a Békés Megyei Vadásznapokat. Idén hogyan tervezik ezt?
– Ez lenne a 27. vadásznapunk. Minden megyében évente egyszer a civil lakossággal vesszük fel a kapcsolatot, amely a vadászatot remélhetőleg nem rosszindulatúlag ismeri, inkább csak nem találkozik ezzel a sporttal, ezért próbáljuk megismertetni a lakossággal. Erre az évre Békéscsabára terveztük. Az elmúlt két évben már közösen, a megyei horgász szövetséggel együtt tettük ezt. Nagyon nagy sikere volt. A horgászat és a vadászat nagyon közel áll egymáshoz, így közösen 4–5 ezer embert mozgat meg egy ilyen program. Egyelőre augusztus 15-ére, szombatra terveztük a város vezetésével a CsabaParkba a programot. Kérdéses, hogy fog ez működni, mert augusztus 15-ig van érvényben a rendezvényszervezési stop. Örömmel mondhatom azt, hogy újra működik Békéscsabán, a Bajza utcán a Vadászszövetség teljes erővel, illetve létszámmal. Ezzel párhuzamosan néhány héten belül a vadászvizsga letételére is újra lehetőség lesz.
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131





