Vadászat
Száguldó ,,torpedók” az utakon
ŐZVESZÉLY AZ UTAKON | Az egyébként óvatos vadak veszélyérzete jelentősen lecsökken a párzási időszak idején.
Hazánkban már július közepe óta figyelmeztetik az autósokat nagyobb óvatosságra az őzek násza miatt. Fontos, hogy a vadveszélyre figyelmeztető táblák láttán és beláthatatlan útszakaszokon a megengedettnél lassabb sebességgel haladjanak a gépjárművezetők, hiszen bármelyik pillanatban egy őz kerülhet a közútra. Az üzekedés idején ugyanis az egyébként szelíd és óvatos vadak veszélyérzete jelentősen lecsökken, s nem törődve a forgalommal sok esetben az utakra is kifutnak.
Hazánkban a nagyvadak közül őzből van a legtöbb, több mint 380 ezer egyedről tudnak a vadászok, ezért az ország bármely pontján veszélyt jelenthetnek az üzekedő őzbakok az autósok és a motorosok számára. Különösen számítani kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, amelyeket „vadon élő állatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg a vadgazdálkodóval egyeztetve a közútkezelő munkatársai, de a nem belátható utakon is érdemes lassabban menni.
– Az ország más részeiben már megkezdődhetett az üzekedés, de szerintem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezen a héten kezdődik el, igaz, területileg itt is eltérő az időpont, még a mi vadászterületünkön is. A kollégám területén, Ramocsaháza, Laskod környékén például hamarabb kezdődik az őzek násza, mint Nyírbogdány és Székely környékén. Csütörtök reggel síppal csalogattam az őzbakokat több helyen is, de nem reagáltak a jelzésre, csupán egy sutát láttam gidákkal – mondta el érdeklődésünkre Hajzer Lajos, a Nyírségi Nimród VT hivatásos vadásza.
– Nálunk évente legalább öt őzbakot ütnek el a gépjárművezetők. Főleg a 4-es számú főútvonalon vannak ezek a balesetek, de olykor az alsóbbrendű utakon is előfordul. Nagy sebességgel közlekednek az autók, a vadveszélyt jelző táblákat nem veszik figyelembe, s egy pillanat műve, hogy hirtelen előttük terem egy őzbak. Sajnos, az üzekedő őzbak se lát, se hall, s már meg is történik a baleset.
Éjszaka is hívhatják
– A gépjárművek rendszerint az őzbakot ütik el a közutakon. Bár megtörténhet a baleset akkor is, amikor tarvadat űz a bak, a legtöbbször azonban az játszik szerepet, hogy az öreg és erősebb őzbak őrzi a saját felségterületét, a territóriumát, így a kisebb, fiatalabb őzbakokat zavargatják. Ezek az ifjabb bakok ki vannak szorítva a külső, a közutak közelében lévő területekre.
– A gépjárművek vagy az űzött fiatal őzbakot ütik el, vagy az időset, amikor éppen térne vissza az eredeti saját területére. Olyan esettel még nem is igen találkoztam, hogy egyszerre ütötték volna el a sutát és a bakot. A bakok inkább egymást űzik, a suták pedig óvatosabbak.
– Én tehát mostantól számítok arra, hogy akár éjszaka is hívhatnak a rendőrök, hogy menjek ki a helyszínre átvenni az elütött bakot. Tavaly is volt többször arra példa, hogy éjszaka kellett kimennem elütött őzbakokhoz. Ahogy lehűl a levegő, jobban kedvet kapnak az üzekedésre, ezért az esti és a hajnali órákban üzekednek a leginkább. Tarlón, kaszálóföldön, lucernásban éjszaka is látni üzekedő őzeket – tette hozzá Hajzer Lajos.
Körültekintően vezessünk!
Hagymási Sándor gépjármű-szakoktató lapunknak elárulta, hogy az utóbbi években a Sóstói-erdő környékén már több vad is kiugrott a gépjárművek elé.
– A jól működő vadgazdálkodás miatt jelentősen megnövekedett a számuk, és egyre közelebb kerülnek a lakott területekhez. A védekezéshez használhatunk az autó elejére szerelhető vadriasztókat, amelyek a kutyasíphoz hasonlóan az emberi fül számára nem hallható hangokat bocsátanak ki. A legjobb módszer azonban, ha körültekintően vezetünk, hiszen a vadak mindig a megszokott csapásukon közlekednek, bármilyen út is keresztezze azt. A területeket kezelő vadásztársaságok ismerik a ezeket a csapásokat, s a közlekedők, valamint az állatok védelmére a közútkezelővel közösen kihelyezik a vadveszélyre figyelmeztető táblákat – tudtuk meg a gépjármű-szakoktatótól.
Lassabban, óvatosabban
Hagymási Sándor szerint ezekben az esetekben a biztosító sem fizet az autó tulajdonosának, vannak viszont olyan cégek, amelyek vadkárra is kötnek biztosítást. A szakoktató a gépjárművezetőknek azt tanácsolja, próbáljanak lassabban vezetni, és a vadveszélyes szakaszokon figyeljék az út menti területet is.
– Ha nagyobb vad – őz vagy szarvas – ugrik át az autónk előtt vagy kerül a látóterünkbe, akkor azonnal fékezzünk, hiszen az áthaladó állat a vezér, amit a többi is követni fog. Dudálni, villogni nem szabad, mert a vad megijed, leblokkol, és akkor kikerülni sem tudjuk. Csökkentsük a sebességet, de nagyon fontos, hogy ne pánikoljunk. Ha elrántjuk a kormányt, az árokba csúszhatunk, vagy rosszabb esetben frontálisan ütközhetünk a szemben érkező autóval.
Jelentős kár az autóban
Egy neve elhallgatását kérő olvasónk két hete gázolt el egy őzet, és bár rutinos sofőr, elkerülhetetlen volt a baleset.
– Miskolcról vittem haza a sógoromat éjfélkor. Esős időjárás volt éppen, amikor a megvilágított út szélén, az árokban 15–20 méterre az autótól megpillantottam az őzet. Elég jó a reflexem, azonnal fékeztem, de már annyira közel volt az állat, hogy esélyem sem volt elkerülni az ütközést. Szerencsém volt, mert nem a szélvédőnek csapódott a vad, így mi nem sérültünk meg, de az autóban nagy kárt okozott. Karosszériafényezőhöz és autószerelőhöz is el kellett vinnem a kocsit, a javítás költsége meghaladja a félmillió forintot – részletezte a baleset körülményeit és az elszenvedett kárt olvasónk.
szon.hu
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
