Vadászat
Nehéz helyzetben vannak a vadászok
HAJDÚ-BIHAR MEGYE | Minden évben több száz bérvadász látogat Magyarországra, most azonban a vírushelyzet alatt alig érkeznek.

– A magyar fizetőképes kereslet jóval szerényebb, mint a külföldi bérvadászoké, akik nem mernek bejönni az országba a vírushelyzet miatt, így a hazaiak nem tudják pótolni az árbevétel-elmaradást, attól a bevételtől elesünk – jelentette ki a Naplónak Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnöke. Hozzátette, gyakorlatilag a nulla felé tendál a vaddisznó, az őzek iránti külföldi kereslet pedig szinte teljesen visszaesett. Az elnök kiemelte, hogy az anyagi nehézségek miatt kevesebb lesz a mesterséges tenyésztés, a vadkibocsátás, és a társas vadászatok bevétele is szerényebb lesz.
Nehéz helyzetben
Nemcsak az egészségügyben vagy az oktatásban, hanem a vadászatban is rendkívüli helyzet van, ami a nemzetgazdaság más ágazatait is terheli az összes hátrányos következménnyel. – A koronavírust megelőzte az afrikai sertéspestis megjelenése a vaddisznóknál, amely ellen hatékony védekezési módot dolgoztunk ki, hatalmas fegyelem mellett – hangsúlyozta a megyei kamara elnöke.
– A koronavírusban azonban végeláthatatlanul benne vagyunk, így korlátozottabbak voltak az elmúlt időszakban a vadászati lehetőségek, jelentős bevételek maradtak el, a vendégvadászok nem mertek bejönni az országba. Jelenleg az őzeknél üzekedési időszak van, ami napjainkban a tetőfokra ért, de sajnálatos módon elmaradnak a nagyobb pénzt hozó, erre az alkalomra érkező vadászok látogatásai is. A magyar fizetőképes kereslet szerényebb, így ők nem tudják azt az árbevételt pótolni, amitől elesünk – mondta.
Anyagi nehézségek
– A külföldi érdeklődés teljes visszaesése ellenére fizetnünk kell a vadőr bérét, a területet, valamint vadkárelhárítást szükséges végeznünk, és ezek az intézkedések roppant költségesek. Csökken az apróvad, a nyúl, a fácán mennyisége, a fogoly pedig már a kipusztulás szélén van. Kevesebb lesz a mesterséges tenyésztés, a vadkibocsátás, így várhatóan az őszi társas vadászatok bevétele is szerényebb lesz, így összességében nagyon komoly anyagi nehézségekkel kell szembenézni – emelte ki.
– Az elejtett vadnak a húsát eladjuk. Egy megfelelően kiépített felvásárlóhálózat van erre, bár jelenleg nagyon alacsony a vadhús felvásárlási ára. A vadászvendég el is viheti a húst, de a legnagyobb érték minden esetben az elejtett vad trófeája – mutatott rá.
Megtudtuk, egy vadásznak rengeteg teendője van, hiszen amellett, hogy a vadföldeket műveli, pótolnia kell a vizet és élelmet az állatok számára, valamint mindennap be kell járnia a terület egy részét, hogy nincs-e károsítás, vadkár vagy elhullott állat. – A vendégvadászok kísérete, az elejtett vad kizsigerelése, vérmintavétel, valamint az állat-egészségügyi hatósággal való kapcsolattartás is mind egy vadász feladata. Ha egy elhullott vaddisznót találunk, a GPS-koordináták alapján jelenteni kell és elszállítani a megsemmisítőbe.
Szezon van éppen
– A vaddisznót lehet és kell is lőni, de a húsát nem szabad felhasználni, meg kell semmisíteni. Az állam a vadásztársaságnak az ebből eredő károkat megtéríti, ebből is van árbevételünk, de nem úgy, mint a korábbi módon, mikor a vendég fizetett a húsért és a kilövésért is egyaránt. Az őznek most van a szezonja, szeptembertől kezdődik a szarvaskilövési lehetőség, ez után következik a nyúl, fácán és vadkacsa szezonja, amelyekből lehet majd valamennyi pénzt csinálni. Minél kevesebb beáramló jövedelme van egy társaságnak, annál kevesebb vadat tud kibocsájtani – hívta fel rá a figyelmet.
haon.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






