Vadászat
Kevesebb vadat lőttek ki a járványhelyzet miatt
NÓGRÁD MEGYE | A vadászatra jogosult szervezeteket is megviseli az idei járványhelyzet. A vírus miatt bevezetett óvintézkedések nyomán jóval kevesebb vad került terítékre, a külföldi vendégek hiánya tovább nehezíti a társaságok anyagi helyzetét. Emiatt az idei kilövési tervek teljesítése is kérdőjelessé válhat.

A kilövési terveket aligha tudják idén teljesíteni a társaságok, de ez vis maior helyzet (Fotó: Illusztráció / NMH)
A vadgazdálkodást is hátrányosan érintette a Covid–19-járvány. Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke kifejtette: az óvintézkedések és korlátozások már év eleje óta hatást gyakorolnak a megyei vadgazdálkodásra.
– A vadászati év alatt – a gazdasági évtől eltérően – a márciustól a következő esztendő februárjáig terjedő időszakot értjük. A tavasszal bevezetett óvintézkedések és a Maradj otthon program nemcsak a társas, hanem az egyéni vadászatokat is érintette. Nógrád megyében sok szépkorú vadásztársunk van, akik nagyon felelősségteljesen megfogadták a járványügyi tanácsokat, azok feloldásáig nem hagyták el otthonukat és nem vadásztak. Emiatt azonban kevesebb vad került terítékre, az egyesületek árbevétele is csökkent.
Ugyanezért több vadkárt jeleztek a földekről a gazdák, így a vadászatra jogosultak kiadásai megnövekedtek az előző évekhez képest. Ezentúl az őzbakvadászatra sem tudtak már külföldi vendégeket fogadni, holott ők jellemzően magasabb árat fizetnek a lőtt vadért, mint egy magyar bérvadász – mondta Szabó László.
A szakember, aki egyben a vadászkamara Nógrád megyei titkára is, hozzátette: az amúgy sem rózsás helyzetet csak tovább nehezítette a szűkebb hazánkat is elérő afrikai sertéspestis (ASP) vírus.
Vadászati szempontból Nógrád fő bevételi forrása a vaddisznóhajtás
– Vadászati szempontból Nógrád egyik fő bevételforrása a vaddisznóhajtás. Idén nagyon sok vaddisznó elpusztult az ASP-ben, ami további bevételkiesés. Jelenleg csak a megye nyugati részén van néhány olyan vadászatra jogosult, amelyik még nem esik szigorúan korlátozás alá. A megpróbáltatásokkal teli tavasz után az ősz sem kecsegtetett semmi jóval. Sem a gím, sem a dám főidénye alatt nem fogadhattunk külföldi vendégvadászokat. A helyzetet tovább rontotta, hogy a járvány miatt a szállodák forgalma – különösen a külföldi turisták száma – csökkent.
A vendéglátóhelyek kevés vadhúst vásároltak, az árak drasztikusan csökkentek.
– Úgy gondolom, hogy az eddig felsorolt tényezők gazdaságilag nagyon megviselik majd a vadászatra jogosultakat, jó részük idén legfeljebb az önfenntartás költségeit tudja majd fedezni. Ha a járványhelyzet áthúzódik a következő vadászati évre, akkor várhatóan már mínuszba fordulnak a költségvetések. Ez oda vezethet, hogy a társaságok felbomlanak, nem folytatják tovább a vadgazdálkodást – hangsúlyozta. – A társaságokat jelenleg a diagnosztikai kilövések, azaz a fertőzött és szigorúan korlátozott területeken elejtett vaddisznók után járó kártérítés tartja életben.
Mivel idén az óvintézkedések miatt a megszokottól kevesebb alkalom nyílt a vadászatra, így terítékre is kevesebb vad került, valószínűleg az idei kilövési tervszámokat sem lehet majd megvalósítani. Szabó László szerint az érdekképviseletek feladata lesz, hogy ezért a vadászatra jogosultakat ne büntessék meg emiatt, hiszen mindez nem a vadászok, hanem a vis maior járványügyi helyzet miatt következett be.
Óvintézkedések mellett tartják a társas vadászatokat | A november 11-én bevezetett járványügyi korlátozások, úgymint az este nyolc óra utáni kijárási tilalom, megnehezíti például az éjszakai vadászatok megtartását. Rendes körülmények között ezek jelentik a vadkárelhárítás legjobb módját. – A kormányzat lehetővé tette, hogy egy külön engedéllyel a vadászok a kijárási tilalom alatt is elláthassák a kötelező feladatokat. Így például elvégezhetik a diagnosztikai kilövéseket, illetve az elejtett állatot is elszállíthatják a vadátvevő helyre. A már betervezett társas vadászatok – a járványügyi előírások betartása mellett – megrendezhetők. A közös eligazításon a szájmaszk használata és a másfél méteres védőtávolság betartása természetesen ilyenkor is kötelező. A vadászterületen a lőállások több száz méter távolságra fekszenek egymástól, így ott már nem jelent veszélyforrást a társaság – hangsúlyozta Szabó László, aki arra is kitért, hogy a vadászatok utáni közös vacsorák idén biztosan el fognak maradni.
nool.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






