Vadászat
Terített asztal várja az állatokat minden télen
VAS MEGYE | Ősz óta etetik az erdő vadjait a vadászok, így ha megjönnek a nagy hidegek, az állatok már tudni fogják, hol találnak táplálékot. Javában tart a vadászati szezon, ezért most különösen óvatosan kell járni az erdőket.

A vadászok munkájának csupán egy része maga a vadászat, a terítékre hozás, feladatuk még a vadgazdálkodás, a vadról való gondoskodás, az állatok figyelése, etetése is. Természetes, hogy a vadászok, a hozzájuk tartozó erdőket úgy ismerik, mint a tenyerüket, de ismerik a vadat is, tudják, hányan vannak, milyen az egészségi állapotuk, mire van szükségük. Etetésüket már ősszel elkezdik, akkor, amikor még bőven találnának maguknak táplálékot amúgy is. Erre azért van szükség, hogy a vad odaszokjon az etetőkhöz, hogy amikor beállnak a kemény fagyok, és hótakaró alá kerülnek az erdő kincsei, már pontosan tudják, hol találnak maguknak ennivalót – meséli Gagyi István, a megyei vadászkamara és a Vasi Vadgazdálkodók Védegyletének elnöke.
Az utóbbi években komoly fagyok ugyan nem voltak és jelentős mennyiségű hó sem esett, az állatok talán meglennének etetés nélkül is. Ám az biztos, hogy nem olyan állapotban várnák a tavaszt, mint így, hogy gondoskodnak róluk, arról nem is beszélve, hogy az etetésre nem csupán a vad jólléte miatt van szükség. Ha nem etetnék az állatokat, azok bizony előbb-utóbb komoly pusztítást vinnének véghez a vetésben, mivel feltúrnák a földeket táplálék után kutatva.
Az etetőhelyek létesítésével ráadásul a vad mozgását is irányítják, így tartva az állatokat az erdőben. Végezetül, de nem utolsósorban, az etetők kiváló megfigyelőpontok is, ahol jól szemügyre vehető az állomány. Olvasni lehet az etetők környezetéből akkor is, ha éppen nincsenek az „asztalnál” éhüket csillapító szarvasok, őzek vagy akár vaddisznók. A vad mozgása, létszáma, étvágya, mind-mind fontos információ a szakembereknek. Búza, árpa, napraforgó, repce és alma szerepel gyakran a téli vadmenüben, ahogyan cukorrépa és kukorica is, Horváth Ernő hivatásos vadász is ez utóbbi kettőből adott a Vát közeli erdő lakóinak. Ez az etetőhely különösen jó adottságokkal rendelkezik vadmegfigyelési szempontból. Annak, aki szemügyre szeretné venni az állományt, nem kell jobb hely – tudjuk meg a vadásztól.
Az etetők értelemszerűen nem a turistautak, könnyen megközelíthető helyek mellett vannak, hiszen a vad nyugalmát fenn kell tartani. Ettől függetlenül persze előfordulhat, hogy erdei utunk során mi is belebotlunk egy-egy vadetetőbe. A legfontosabb, hogy mi magunk ne akarjuk etetni az állatokat, mert ezzel csak kárt okozunk. Ahogyan arra sem érdemes várni, hogy felbukkan majd egy éhes szarvas. Amíg ott vagyunk, nem jönnek az állatok, legokosabb, ha csendben tovább állunk.
Az persze, hogy az etetőhelyek nyugalmas helyen vannak, azzal is együtt jár, hogy megközelítésük sokszor igen komoly kihívásokat tartogat. Az etetőket terepjárókkal és traktorokkal igyekeznek elérni. Bizony sokszor az állatoknak az erdő mélyén, a sűrűben terítenek meg, ilyenkor nincs más hátra, mint kézben, vállon kell vinni a zsákokat, ami rendkívül megerőltető, főleg most, amikor fel van ázva a talaj. Az etetőket, amikor ilyen enyhe az idő, hetente egyszer, nagy hideg és hóesés esetén heti kétszer ellenőrzik a vadászok.
Aki ilyentájt járja az erdőket, még ha nem tér is le a kijelölt ösvényről, legyen körültekintő. A vadászati szezon kellős közepén vagyunk, most vannak a nagyvadhajtó és -terelő vadászatok, ezért Gagyi István arra kéri az erdőlátogatókat, hogy mielőtt kirándulni indulnának, tájékozódjanak, nincsen-e vadászat ott, ahová készülnek. A figyelmeztető táblákat vegyék komolyan, a sorompókat ne kerüljék ki. A vadászati szezon február végéig tart, most tehát minden hétvégén, és sokszor hét közben is számítani kell vadászatra.
Sok vadászat lesz a héten is, ha csak a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vadászterületeit vesszük sorra, akkor is jó néhány helyen kell majd óvatosnak lenni. Szerdán Káld, csütörtökön Szajk, pénteken Kőszeg és Ivánc, szombaton Kőszeg, Káld, Rátót, Csörötnek és Rábagyarmat, vasárnap pedig ismét Káld közelében kell társas vadászatra számítani 7 és 17 óra között. Ezért ezeken a területeken időszakos útlezárások is lesznek a turistautakon. A vadásztársaságokra szigorú szabályok vonatkoznak, a kilövési terveket a fenntartható vadállomány miatt tartani kell. Ha nem tennék, az súlyos károkat okozna az erdőkben, a mezőgazdaságban és magában a vadállományban is.
vaol.hu

Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






