Keressen minket

Vadászat

Nyeskutyát ejtettek el Ecsegfalván

Print Friendly, PDF & Email

Az Ecsegfalvi Kunság Vadásztársaság 7500 hektáron gazdálkodik 23 fővel. Az elmúlt vadászati év utolsó társas apróvadvadászatának alkalmával egy gyékényes, nádas, bányagödrökkel szabdalt területen a hajtás végéhez közel, nyestkutyát láttak a helyi vadászok.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Nimród Vadászújság: Az Ecsegfalvi Kunság Vadásztársaság 7500 hektáron gazdálkodik 23 fővel. Az elmúlt vadászati év utolsó társas apróvadvadászatának alkalmával egy gyékényes, nádas, bányagödrökkel szabdalt területen a hajtás végéhez közel, nyestkutyát láttak a helyi vadászok.

Szabó Béla Ecsegfalván a társas apróvadvadászaton ejtette el élete első nyestkutyáját (Kép: Nimród Vadászújság)

A vad meglapult a sűrű növényzetben. Egy rövid tanakodást követően a hajtók meghajtották a nádast, mivel a hajtásban nem ugrott meg, így kontrahajtás mellett döntöttek, ami eredményhez vezetett. Szabó Béla a kutyájának köszönhetően – amely megállta a vadat – elejtette élete első nyestkutyáját. A kötelező adatszolgáltatást elvégezve, az elejtett vadat – a preparálást követően – a vadászházban helyezik majd el a vadászok – tudta meg a Nimród Vadászújság.

Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Dr. Szilágyi Gergely

 

Vadászat

OMVK: Magyar agár VAV Szegeden – Galériával

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: 2023.03.19 -én Agarász VAV vizsgának adott otthont a Szegedi vadásztársaság, Az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Szervezetének szervezésében.

12 magyar agár mutathatta meg tudását mesterségesen kialakított műnyulas pályán. Az agarak és vezetőik kellő felkészültségről tettek tanúbizonyságot a bírók előtt. Szemet gyönyörködtető futásokkal örvendeztették meg a kilátogatókat. Remélhetőleg nyúl társasvadászatokon eme nemzeti kincsünknek vallott fajtát is egyre többször tudjuk majd alkalmazni a sebzett nyúl elfogására.

Írta: Vörös László megyei kynológus – OMVK 

Tovább olvasom

Vadászat

IV. B.-A.-Z. vármegyei dúvadgyérítési hét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Magyar Vadászkamara B.-A.-Z. vármegyei Területi Szervezete, az Agrárminisztérium Tájegységi fővadászi karával közösen, 2023. március 11 – 18. között dúvadgyérítési versenyt szervezett vadgazdálkodók, valamint sport- és hivatásos vadászok részére.

Fotó: OMVK

A beszámításba kerülő fajok és azok „pontértéke” az alábbiak szerint alakult:

Szarka, Szajkó: 5 pont

Borz, Dolmányos varjú: 8 pont

Róka: 10 pont

Aranysakál: 12 pont

Nyestkutya, mosómedve: 15 pont

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Azért, hogy minél kiélezettebb legyen a verseny, egyéni megmérettetés esetében vadfajonként maximum 10 db kerülhetett beszámításra! Ettől többet természetesen el lehetett ejteni, hiszen pontegyenlőség esetén a versenyző által összesen elejtett vadfajok pontszáma döntött!

A vadászatra jogosultak versenyében a területnagyság is súlyozásra került. 0-5000 ha-ig az elejtett dúvadak után járó összpontszám 100%-a számított, 5000 ha feletti területeknél az összpontszám 80%-a, hiszen minél nagyobb egy vadászterület, annál több szőrmés- és szárnyas kártevőt lehet azon terítékre hozni!

A 28 regisztrált vadászatra jogosult közül végül 23 jogosultnál történt tényleges dúvad elejtés. Az akcióban 40 vadász vett részt. Egy személy több jogosultnál is indulhatott, a lényeg az volt, hogy csak a megyében elejtett, csapdázott vad kerülhetett terítékre, és egy vad csak egy jogosultnál szerepelhetett.

A dúvadgyérítési program során összesen 449 vad került terítékre az alábbiak szerint:

Szőrmés: 260

– 12 aranysakál

– 163 róka

– 83 borz

– 2 nyest

Szárnyas: 189

– 98 szarka

– 75 szajkó

– 16 dolmányos varjú

A 10 legeredményesebb vadgazdálkodó rangsora a következő: (5000 ha feletti vadászterület esetén 0,8-as szorzóval korrigálva)

1. Király Fácán Bérkilövő Vadásztársaság 633 pont

2. Megyaszói Hernádmenti Vadásztársaság 493 pont

3. Monoki Nyírjes Vadásztársaság 331 pont

4. Kemely és Vidéke Vadásztársaság 306 pont

5. Taktaközi Nimród Vadásztársaság 248 pont

6. Damak és Környék Vadásztársaság 228 pont

7. Bori Völgy Vadásztársaság 205 pont

8. Aszalói Vadásztársaság 187 pont

9. Bükki Nemzeti Park (Borsodi Mezőség) 162 pont

10. Tiszamenti Gazdálkodók Vadásztársasága 134pont

A 10 legeredményesebb vadász rangsora a következő: (minden fajból maximum 10 vehető figyelembe a pontozás során):

1. Árvai Róbert 330 pont

2. Babik Roland 283 pont

3. Ajtay Sándor 276 pont

4. Takács Sándor 243 pont

5. Rimaszécsi László 216 pont

6. Miklós László 205 pont

7. Vojtó András 178 pont

8. Ruszinkovics Dániel 161 pont

9. Bakos Barnabás 119 pont

10. Porkoláb Gábor 108 pont

Mind a vadászatra jogosultak, mind a vadászok díjazásban részesültek.

A díjak, nyeremények mellett a Reflex vadászbolt (Miskolc – Martinkertváros, Kisfaludy Károly u. 37) felajánlásának köszönhetően tárgyjutalmak is átadásra kerültek.

A versenyen indulók rendkívül komolyan álltak a feladathoz, minden elismerésünk ahhoz, amit a program alatt produkáltak. Ezúton is gratulálunk minden résztvevőnek!

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Különös párbaj a mecseki erdőben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Példa nélkül álló tragédia zajlott le a Mecsek rengetegében: két szarvasbika egymás pusztulását okozta az agancsával, mégpedig igen különös módon. Egy reggel a Komlóra vezető országút közelében – a Mecseki Állami Erdőgazdaság hosszúhetényi nagyvadas területén – fájdalmas bőgésre figyeltek fel a munkába igyekvő bányászok.

Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

A hang irányába haladva az egyik erdei tisztáson agancsukkal összeakaszkodott szarvasbikákra bukkantak. Az egyik már elpusztult és a másik is erősen legyengült állapotban volt, de elválni nem tudott a társától, mert a fej díszük nem engedte. A még élő állatot végülis egy komlói vadász golyója váltotta meg a további szenvedéseitől.
A szakértők a következőképpen rekonstruálták a tragédia előzményeit. Két középkorú – hét-nyolc éves – páratlan 12-es agancsot viselő szarvasbika párbajra kelt egymással valamelyik tehén miatt. Dulakodás közben agancsuk összeakadt, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy többé nem tudtak elrugaszkodni egymástól. Erőlködés közben az egyiknek eltörött a nyakcsigolyája, a másik szarvasbika pedig – még mindig szabadulni akarván – két-három napig vonszolta magával társának tetemét árkon-bokron át. A rettenetes erőfeszítés látható jele volt az elrongyolódott bőr és a szétszakadt izomzat.

A két szarvasbika fejét leválasztották és kifőzték, de az agancsokat még ekkor sem lehetett szétszedni. A két helyen – a koszorúnál és a koronánál – összeakadt agancsokat csak fűrésszel tudnák különválasztani, ezért a Mecseki Állami Erdőgazdaság szakemberei meghagyták ebben az állapotában. Az összefonódott, együttesen tíz és fél kilogramm súlyú trófea az erdőgazdaság oktató jellegű agancsgyűjteményébe került.

Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

Tovább olvasom