Vadászat
Gondolatok egy új idény kezdetén (2.) – Vadászat és vadgazdálkodás
KÁRPÁTALJA | Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a vadon élő állatok számára különösebb megpróbáltatások nélkül ért véget a tél, amely máskor bizony erősen megkeseríti az életüket. Bár a kora tavaszi időszakban esedékes vadszámlálás adataira érthető módon még nem támaszkodhatnak a kárpátaljai vadászkollektívák ilyenkor, a tél végén mégis mérleget készítenek. Hisz az elmúlt hónapok határbejárásai során sok mindenre fény derült, a korábbi sikeres kilövések számából például következtetni lehet a vadállomány nagyságára.
Egy apróvadas területen ma 2600–3000 hrivnya között van az éves tagdíj, valamint a fácán-, az őz- és régebben a vaddisznólicenszekért is fizetni kellett.
Matúz István hivatásos vadászt, aki az ugocsai Tiszaháton hosszú éveken át vadgazdaként tevékenykedett, arra kértük, hogy ossza meg velünk a megyében, illetve a Kárpát-medence különböző tájain vendégvadászként szerzett tapasztalatait.
– Sokak szerint szépen szaporodik az őzállomány. Mi az oka ennek?
– Egyrészt a már említett nagytáblás művelés kialakulása, hiszen az őz a sokhektáros monokultúrákban igen jól érzi magát, ahogy azt a magyarországi tapasztalatok is mutatják. Másrészt az enyhe telek is kedveznek az őznek, hiszen évek óta nem volt olyan, huzamosabb ideig megmaradó vastagabb hótakaró, ami nehezen elviselhető lett volna az őzek számára.
– Van-e átjárás a határon keresztül egyes vadfajok esetében? És ha van, akkor annak mi a következménye?
– Természetesen van egy jellegzetes vadmozgás az államhatárokon keresztül, ami egyrészt jó, hiszen szűkebb pátriánkban így a szabolcsi őz- és disznóállományból mi is részesedünk. Másrészt ez komoly rendvédelmi és vadgazdálkodási kérdéseket is felvet, hisz a határ innenső oldalán egyesek nem tudnak ellenállni annak a kisértésnek, hogy a Magyarországról átjáró gímszarvasok, őzek és disznók közül néhányat megpróbáljanak illegális módon elejteni. Információim szerint ugyanők illegális szórókat állítottak fel, és telepítve van jónéhány digitális vadkamera is. Más jellegű probléma a zoonózisok – tehát az olyan betegségek, melyeknek az állatok hordozói és az emberre szintén veszélyesek – „határtalan” terjedése. A magyar és lengyel finanszírozásból zajló veszettség elleni vakcinázás pont e miatt zajlik a határmenti régiókban, és az is csak idő kérdése, hogy mikor okoz tragédiát Kárpátalján a róka öttagú galandférgessége (Echinococcus multilocularis), ez a nyugatról terjedő, az embernél májrákhoz hasonló tüneteket okozó parazitózis.
– Mennyire költséges hobbi ma vadásznak lenni Kárpátalján, Ukrajnában?
– Ma Ukrajnában semmi sem olcsó, de tulajdonképpen nem is a vadászvizsga letétele és a fegyver megvásárlásának – használható sörétest már 8-10 ezer hrivnyáért kapni – költséges volta a legnagyobb nehézség, hanem területi tagságot bajos szerezni. Ez azért fontos, mert csak társasági tag kaphat éves kilövési kártyát, aminek hiányában senki sem vehet részt vadászaton. Igaz, az éves tagdíjak is szépen araszolnak felfelé. Egy apróvadas területen ma 2600–3000 hrivnya között van az éves tagdíj, valamint a fácán, az őz- és régebben a disznó-licensekért is fizetni kellett. Ez éves szinten mintegy 3500–4000 hrivnyára rúg. A lőszerárak is alaposan felmentek, egy doboz többé-kevésbé használható sörétes lőszer 350 hrivnya, egy csomag 308-as golyós patron márkától és lövedéktípustól függően 1400–2000 hrivnya. Ukrajnai keresetekhez képpest ezek az összegek nem éppen filléres kiadások, de azért megfizethetetlennek sem mondanám.
– A készülő új ukrajnai vadászati törvényről erősen megoszlanak a vélemények. Mi elsősorban a törvényhozók szándéka? És mit diktál a józanész?
– A tervezett új ukrán vadászati szabályozások egyértelműen vadászellenesek. Az Olexandr Dubinszkij képviselő által beterjesztett, 3563-as törvénytervezet például megtiltaná a kiskorúak részvételét a vadászatokon. A tervek szerint tehát 14 évnél fiatalabb személy még hajtóként vagy kísérő minőségében sem jelenhet meg vadászaton, és érdekes módon pont a gyerekek szellemi fejlődésének védelmével indokolja mindezt a honatya. Ez persze badarság, hiszen szinte minden jelenlegi vadász gyerekként, az apja vagy valamelyik férfi rokona kíséretében fertőződött meg ezzel a szenvedéllyel. A Rada elé az elmúlt tavasszal beterjesztett 2232., 2351. és 0870. számú törvénytervezetek meg egyenesen a vadászat és az érdemi vadgazdálkodás ellehetetlenítését célozzák. Olyan módosításokat tartalmaznak ugyanis, mint például a kotorékozás és disznóhajtás során a kutyák használatának megtiltása, mivel ezeket a tevékenységeket tiltott állatviadalnak kívánják minősíteni. Környezetvédelmi okokkal indokolva teljesen meg szeretnék tiltani az ólomsörét forgalmazását, ami a vadászok kezén lévő fegyverállomány 80 százalékának kiselejtezését jelenti, hiszen a régebbi gyártmányú fegyverek egy szezon alatt képesek tönkremenni a mostanság favorizált acélsöréttől. Továbbá a róka, a dolmányos varjú és a szarka szaporodási ciklusában védettséget élvezne, ami nonszensz, hiszen ezen fajok állománylétszáma mindezt nem indokolja, valamint a legveszélyesebb apróvad-kártevőkről van szó. A legmeredekebb viszont az, hogy egyes elképzelések szerint a vadászatok és a vadgazdálkodási limitek megállapítása felett ún. „társadalmi ellenőrzést” gyakorolhassanak a zöld szervezetek. Az egyik barátom találó módon úgy fogalmazott, hogy totális vad-, vadász- és vadászatellenes intézkedések sorozatáról van szó.
Jómagam csupán a következőkre utalnék: a törvényhozók azt felejtik el nagy igyekezetükben, hogy a világban jelenleg a legnagyobb biztonságban a vadállatok ott vannak, ahol szakszerűen művelik a vadászatot. És erre számos példát tudunk hozni több kontinensről is. Egy példa a nagyvilágból: Kenyában 1977-ben betiltották a sportvadászatot, és mára az ország egykor legendás elefántállománya harmadára zsugorodott, míg az ún. SADC-országok (Zambia, Zimbabwe, Namíbia, Dél-Afrika és Botswana) területén az elmúlt húsz évben a szakszerű vadászat mellett az elefántállomány a négyszeresére nőtt.
karpatinfo.net
Természetvédelem
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
Vadgazdálkodók természetvédelmi szakemberekkel egyeztettek
Szakmai tapasztalatcserére vártuk a kiskunsági rákosi vipera élőhelyeken tevékenykedő vadásztársaságokat 2024. április 9-én.
A fórum résztvevői megoszthatták tapasztalataikat és javaslataikat a vipera-élőhelyeken zajló vadgazdálkodásról a természetvédelmi szakemberekkel (fotók: Schneider Viktor)
Az esemény keretében beszámoltunk a rákosivipera-védelmi LIFE-projektben végzett munkáról és annak eddigi eredményekről, ugyanakkor a résztvevők is megoszthatták tapasztalataikat és javaslataikat a vipera-élőhelyeken zajló vadgazdálkodásról a természetvédelmi szakemberekkel.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Vendégeinkkel ellátogattunk a Rákosivipera-védelmi Központba is, ahol megtekintettük az éppen nevelkedő kisviperákat, valamint érdekes információkat hallhattunk a Központ működéséről és a rákosi vipera életmódjáról.
Vendégeinkkel ellátogattunk a Rákosivipera-védelmi Központba is
Az ilyen, és ehhez hasonló fórumok célja a vadgazdálkodókkal való hatékony együttműködés elérése, amely nélkülözhetetlen a rákosi vipera hosszútávú megőrzéséhez.
Forrás: KNP
Vadászat
A jászsági öreg harcos!
Kriston Tamás élménybeszámolója:
Vadőrként, sokszor nem is a kapitális bak az, ami igazán lázba hozza az embert! Így volt ez a mai hajnali vadászaton is. Règóta ismert bak, de jól elbújt, úgy egy hètre! Tudta, hogy a búzatábla kellős közepén biztonságban van. Nem csak a hely, hanem körülötte lèvő megannyi társa is vigyázta èletèt. Az erdő hírnökèt jól helyettesítve – ma hajnalig. Ès mint az embereknèl szokás mondani, minden sikeres fèrfi mögött egy erős nő áll. Mellette a suta vigyázta mindennapjait.
Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News
Egy apró, rossz mozdulat is elèg volt, hogy a suta köszönetet mondjon látogatásunkèrt ès már távozott is septiben. Mondanom se kell, hogy kivel! Tegnap esti sikertelen próbálkozásunk után mondtam a vendègnek: majd reggel! El is jött hát gyorsan. Nem tudom, mi okból, csak úgy èreztem, ma máskèpp kell odamennem, mint szoktam. Másik úton közelítettem meg a táblát. De tudva, hogy a bak hol szokott lenni, szinte mèrtani pontossággal ott álltam meg. Felálltam a platóra ès benèztem a laposba. Termèszetesen ott legelt a sutájával. 46-os villanyoszlop. Mindig az volt a támpont. Ugyanis egy sárga táblán ez a szám van rá helyezve. “46-os sárga villamoson”
Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News
Távolság csak 574 mèter, az nem sok. Uccu lőbot, vízálló nadrág fel, tàvcső, spektív nyakba, vendèg mögöttem. Így iramodtam neki, nagy lendülettel. Be is cserkeltük 120 mèterre. Csak az a fránya nagy lapos ne lett volna, így csak az agancsát láttuk, no meg a sutáját, de azt bizony rendesen. Majd negyedórányi várakozas után betolakodókká váltunk. A suta úgy gondolta “viszlát”, bakunk meg utána, nekitartva egy szilvásnak. Igaz, az is volt vagy 600 mèter mèg hozzánk.
Mi gyalog utána. Valami azt súgta, nem akar bemenni oda. Igazam lett. Mèg úgy 300 mèter sèta után is ők elöttünk, jó távot tartva de nem rohanva, megálltak a szilvástól úgy 50-100 mèterre. Legalább is messziről úgy becsültem. Tanakodtam, mèrgelődtem: nem igaz, hogy nem tudom meglövetni! De ekkor gondoltam egyet, mivel a bak szoborrá vált a sarokban, csak agancsa látszott ki a búzából. Vissza akar ez ide jönni, minden áron! Vendèget megkèrtem, maradjon, èn visszamegyek a kocsièrt, körbe kocsikázom a másik oldalra, a szilváshoz. Ha meglát ott a bak, úgy is ide akar majd vissza jönni. Ha jól áll, lője meg. Mondanom sem kell, ekkor már oda-vissza 1.5 km volt a lábaimban. Plusz egy kis ideg ès pörgött az agyam, hogy is lenne jó.
Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News
Kocsihoz visszaèrve, irány a szilvás. Alig pár kilométer kerülő, de hátha. Bejött. Kiszálltam a kocsiból, ki a búzatábla szilvás sarkához ès ki nèz rám, úgy 60 mèterről. Az öreg harcos. Úgy egy perc után nagy nehezen elindult vissza a helyère. Mondanom sem kell, ha vendèg velem van…
Suta, bak előttem, a vendèg tőlem úgy 3-400 mèterre. Viszont jófelè tartott az ÖREG! Vendèg is kell hozzá, meg is èrdemli ezt a bakot is! Látva az őzek mozgását, el kezdte csalni a távolságot ő is. Hol engem, hol őt figyeltèk, nem tudták mire vèlni a helyzetet. De lassan tartottak jól megszokott kis helyükre, vissza. A biztonságot adó otthonuk lett az öreg veszte!
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ekkor talán már több mint egy órája vívtuk közös harcunk! Mikor látom a vendèg lőbotra helyezi a fegyverèt ès cèloz. Nem kapzsi, nem minden áron. Először egy falu a háttèrben, igaz nagyon messze de akkor is nem engedte el a lövèst. Az is igaz, előző este erre felhívtam a figyelmèt, de ő maga is tudta. Ritka az ilyen manapság. De vègre jó helyen. Ès most jön, ami sose volt mèg. Pedig mondhatom, pár száz bakot már lövettem èletem során. Bakot, vendèget felváltva figyelve, de most a bakot nèzve hirtelen kirúg, aztán egy hatalmas durranás! Mondhatom, hamarabb bejelzett, mint ahogy a lövèst hallottam.
De vègigkísèrve utolsó halálvágtáját, az öröm- megnyugvás-szomorúság egyszerre fogott el! Megvan az öreg vègre, de mit fogok ezek után ott nèzegetni. Ès kivel játszom le a harcot kèpzeletben, mint megannyiszor vele. Azt a pár száz mètert gyorsan megtettem. Odaèrtem a vendèghez ès együtt kerestük meg az elejtett öreg harcost!
Az ilyenkor szokásos ceremónia után jött csak a felismerès, hogy hol is vagyunk mi ès hol a kocsi. Na, öreg, nem húzhatlak èn ennyit. Nem is illik, meg hát igen csak elfáradnèk, mire kièrünk. Vendèget megkèrtem hozza a távcsövem. Elöször nem igen gondolta, mit akarok, mert segíteni akart húzni. De aztán nyakba fel ès uccu neki. Kb 700 mèterre lehettünk a kocsitól, egy szuszra tettem meg a távot.
Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News
De valahogy, így mègis könyebb volt. Az öreg a vègère mèg becsülettel megizzasztott, de ennyit megèrdemeltem èn is!
Nem adta magát könnyen ès èletènek vègèn is mèg úgy volt, hogy a harcos örökre harcos marad!
Írta és fényképezte: Kriston Tamás
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Az alkotó erdészetisek
Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon
Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat a Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozata által szegedi középiskolások számára idén már 24. alkalommal meghirdetett képző- és fotóművészeti, irodalmi pályázatokon, valamint az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon.
Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
A március 7-én megrendezésre került Művészeti Fesztiválon tanulóink versmondással, szólóhangszeres és kamarazenekari előadással színesítették a műsort. Veszelovszki Sándor az erdészirodalom egy alkotásával jelentett üde színfoltot a klasszikus nagy versek sorában; versválasztásáért szóbeli elismerést, szerepléséért elismerő oklevelet kapott. Hasonlóan különlegesnek találtatott Somoskövi Áron citera műsorszáma, aki előadásával szólóhangszer kategóriában megosztott 3. helyezést ért el.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Iskolánk kürtegyüttese a téli vadászat menetét kísérő kürt szignálokból tartott bemutatót. Bár az erdészek számára ezek ismerete természetes, a nagyközönség számára mindig örömmel engedünk betekintést hagyományainkba. Kürtegyüttesünk kamarazenekar kategóriában 1. helyezést ért el. A Művészeti Fesztivállal párhuzamosan meghirdetett képző- és fotóművészeti pályázaton is remekeltek diákjaink. Az idei „Szín-hatás” témájú pályázat keretein belül az alkotó diákoknak Szeged város különleges színvilágát és -hatásait kellett műveiken keresztül bemutatni.
Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Galacz Ferenc, Makra Tibor és Tóth Zénó tanulóink először indultak analóg és digitális fotó kategóriában a Dugonics Társaság ezen pályázatán. Zénó képeivel digitális fotó kategóriában sikert is aratott, különdíjat nyert, melyet április 11-én a Vedres István Technikumban vehetett át a kiállítás megnyitóján.
Kiemelendő, hogy a pályázatra beérkezett több mint 200 pályamunkából az előzsűrizés után kiállított 50 kép között kiállításra került az erdészetis diákok pályázott 10 képéből 5. A kiállítás tapasztalatszerzésre is kiváló volt, a fiúk már ott eldöntötték, hogy jövőre is pályáznak. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen diákjaink körében iskola szinten igen népszerű a fotózás, melyben igyekszünk őket támogatni.
Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Az idei Kiss Ferenc-nap keretein belül megrendezett iskolai fotó versenyen 73 fotóval pályáztak a tanulók. Nagy örömünkre szolgál, hogy habár a tanórai keretekből mellőznünk kell a képzőművészetet, diákjaink nagy számban választják szabadidős elfoglaltságnak a fotózást, a kreatív alkotás azon módját, mely nemcsak kikapcsolódást jelent számukra, hanem egyúttal komoly elmélyülést, a kamera segítségével egy új látásmódot, szakmájukhoz való szorosabb kötődést is lehetővé tesz.
Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Az erdészek számára a következő fotós kihívást a Kiss Ferenc Alapítvány által kiírt iskolai pályázat jelenti majd, melynek nyertes képei a következő évi naptárunkban jelennek meg, s hirdetik készítőik kreativitását. A Dugonics-pályázatok közül még irodalmi vonalon mérették meg magukat tanulóink; Márton Mór Milos és Sógor Nikoletta verset írtak.
Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Mór munkáját emléklappal ismerték el. Örülünk sikerüknek. A Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozatával, dr. Révészné dr. Papp Klára elnökasszonnyal, és Kerek Attila elnökségi taggal iskolánknak nagy megtiszteltetés volt együtt dolgozni. Örülünk, hogy megtiszteltek minket azzal, hogy kürtegyüttesünk szignáljai adhattak keretet mind a Művészeti Fesztiválnak, mind pedig a Városháza dísztermében április 15-én megrendezett díjátadó gálának.
Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
A díszterem ünnepi atmoszférájában igazán különleges élmény volt a felhangzó „Üdvözlés” és „Viszontlátásra” kürt szignál, mely elegáns nyitó és záró akkordja volt az eseménysorozatnak. Külön köszönjük Kerek Attila együttesünket, diákságunkat és iskolánkat méltató, szívélyes szavait, elismerését.
Alkotó és szereplő diákjainknak gratulálunk, büszkék vagyunk rájuk, várjuk a jövő évi megmérettetést.
Forrás: Sajtósné Nagy Katalin – AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
A jászsági öreg harcos!
Indul a hazai szamóca szezon!
Aszályindex információk: 2024. április 27.
„Kukába az élelmiszerpazarlással”
Kevesebb növényvédő szer fogyott 2023-ban
Az a cél, hogy az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
A jászsági öreg harcos!
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
