Vadászat
Csapdákkal gyéríti a ragadozókat a Zalaerdő Zrt.
A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti az előbb említett fajokra veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat.

Széplaki Hunor kerületvezető vadász éppen egy csapdát ellenőriz (Fotó: Zalaerdő/Ernszt Tamás)
A beavatkozásra az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területének csak a töredékén, 100 hektáron kerül sor Nagykanizsa térségében (egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren), illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében. Mint azt Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati és halászati előadója előrebocsátotta: a csapdázás ősi vadászati módszer, amely évezredes múltra tekint vissza, egyidős az emberiséggel és a mai napig alkalmazzák a vadászatra jogosultak, azaz más vadásztársaságok is.
– E tevékenységet a néprajzkutatás az ősfoglalkozások közé sorolja. A csapdázást passzív vadászati módszernek is nevezik, mivel a csapdák többnyire az elfogni kívánt állat közreműködésével jönnek működésbe – magyarázta Ernszt Tamás. – Hazánkban egyre több vadgazdálkodó foglalkozik csapdázással, mert az a lőfegyverrel történő elejtés mellett hatékony ragadozógyérítési eszköz. A csapdázási tevékenység szerepe a ragadozógazdálkodásban számottevő, leggyakoribb célfaja a Magyarországon egész évben elejthető, elfogható róka és az aranysakál. Utóbbi az elmúlt két évtizedben folyamatosan terjed a hazai nagyvadas területeken, Zalában ma már megyeszerte megtalálható, de természetes ellensége nincs. Az aranysakál a zalai dombok legnagyobb testű kérődző vadfajának számító gímszarvas borját egy-két hetes, az őzgidákat pedig két hónapos korukig veszélyezteti.
A szakember arról is beszélt: a Zalaerdő 2018 óta foglalkozik fácánneveléssel. Homokkomárom külterületén, Zsigárd térségében kettő fedett utónevelőt, úgynevezett voliert építettek, ahol azóta minden évben fácánokat nevelnek és értékesítenek. A tavalyi évtől kezdődően e területen fácán-előnevelést is végeznek, azaz napos csibeként érkeznek hozzájuk a fácánok, melyeket kifejlett korig nevelnek. Szintén 2020-ban Nagykanizsa külterületén, az M7 autópályától északra félvad fácánnevelésbe kezdtek.
– A csapdázással a fácánállomány védelme az elsődleges szempont, de e vadászati módszerrel valamennyi földön és föld közelében fészkelő madárfaj védelmét, illetve a csülkösvad szaporulatának megmaradását is segítjük – szögezte le a vadászati-halászati előadó. – A többi vadászati módszerhez képest azért előnyös a csapdázás, mert megfelelő időben és helyen alkalmazva hatékony. Az erdőgazdaság, mint területileg illetékes vadgazdálkodó a fenti két területen végez intenzív csapdázási tevékenységet, ami a vad elfogására irányul, ezért az vadászatnak minősül. Az érintett, összesen mintegy 100 hektárt kitevő területen figyelemfelhívó táblákat is kihelyeztünk, melyekkel a természetjárók figyelmét külön is ráirányítjuk e tevékenységünkre. A csapdákat rejtve, az állatok vélt mozgásának területére helyezzük ki, egyes csapdatípusoknál csalit is használunk a gyéríteni kívánt ragadozók odacsalogatása érdekében. Fontos szabály, hogy a csapdázással érintett területen kutyát póráz nélkül sétáltatni, továbbá a csapdákhoz hozzányúlni veszélyes és tilos – nemcsak az ebek védelme érdekében, hanem azért is, mert előbbi tevékenység jog szerint szabálysértésnek minősül. A kihelyezett csapdák eltulajdonítása szintén szabálysértés.
Ernszt Tamás hozzáfűzte: a SARS-CoV-2 koronavírus okozta világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában sokan választják pihenőhelyül lakókörnyezetük tágabb térségét, s fedezik fel a természet szépségeit. Azonban a két, csapdázással érintett területen a félreértések, konfliktusok elkerülése érdekében még fokozottabb együttműködésre, óvatosságra kérik a lakosságot.
zaol.hu
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.

Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH













































