Vadászat
Vadászkamara: „nem feltétlenül a zöldítés eszköztárával volt a gond”
A közelmúltban megkezdődött a szakmai párbeszéd az előttünk álló ciklus területalapú támogatásainak zöld előírásrendszerével kapcsolatban, amiben a természetvédelem, a méhésztársadalom és a vadgazdálkodók is szerepet vállaltak. Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy az új szabályrendszerben a lehető legjobban összehangolja a versenyképességet, valamint a fenntarthatóságot, és egy olyan támogatási forma jöjjön létre, ami racionális, környezettudatos gazdálkodásra ösztönzi a gazdálkodókat. Hasonló célokat fogalmazott meg az Országos Magyar Vadászkamara, szem előtt tartva a mezőgazdasági termelők érdekeit is.

Hajdu Márk, az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársa (Fotó: OMVK)
A cél tehát adott, és most kifejezetten aktuális, hiszen megkezdődött a szakmai párbeszéd a zöldítés szabályaival kapcsolatban. De mit tett és mit tehet a jövőben a Vadászkamara annak érdekében, hogy a zöldítés valóban eredményes lehessen?
Tavaly ágazati szakértők bevonásával konferenciát szerveztünk, ahol feltártuk a zöldítés agrár-élőhelyekre gyakorolt hatásait. A témakör fontosságát felismerve megalakítottunk egy KAP-munkacsoportot, amelynek tagjai olyan szakemberek, akik a legnagyobb hazai vadbiológiai kutatóműhelyek, az Agrárminisztérium, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) berkein belül vagy akár a saját gazdaságukban nap, mint nap a konferencián megismert problémák kiküszöböléséért dolgoznak. Ezzel párhuzamosan a Vadászkamara lehetőséget kapott arra, hogy aktívan részt vehessen a 2021–2027-es időszakra szóló Közösségi Agrárpolitika stratégiai tervezésének folyamatában. Az MME-vel és az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel egy megállapodás formájában kifejeztük a szakmai álláspontunkat, ami az agrártáj természeti értékeinek megőrzéséhez nélkülözhetetlen alapelveket, szükséges lépéseket tartalmazza. Ennek a megállapodásnak a lényegi elemeit az Agrárminisztérium döntéshozóihoz is eljuttattuk. A megkezdett munka neheze a pályázati rendszer kiírása után következik, hiszen meg kell ismertetnünk a gazdálkodókat a számukra elérhető lehetőségekkel, érdekeltté kell tennünk az agrárium szereplőit a közös céljaink eléréséhez.
A kommunikáció az egyik oldalról tehát már működik, valami elindult. De mivel lehetne ösztönözni a gazdálkodókat egy olyan zöldítés megvalósítására, aminek tényleg mérhető eredménye van a biodiverzitás szempontjából? Azt érzem, hogy sok esetben a „fenntartható jövő”, az „unokáinktól kölcsönkapott föld” szólamok nem feltétlenül bizonyulnak elégnek, nem ritka, hogy végül inkább a pénztárca dönt.
A biodiverzitás megőrzéséről való gondoskodás részben nem lehetőség vagy ösztönzés kérdése. Az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája, a Zöld Megállapodás, a „Termőföldtől az asztalig” -program és sok hasonló, EU-s kötelezettség okán bizonyos környezeti teljesítményeket anélkül kell elérni, beépíteni a támogatási rendszerbe, hogy ezért pl. a Vadászkamarának vagy más szervezetnek tenni kellene. Ez tagállami kötelezettség. De visszautalnék a nyilvános, három szervezet által közösen megfogalmazott állásfoglalásunkra, és a korábban elmondottakra. Alapvetően a támogatási összegek kifizetéséhez kapcsolódó, kötelező elemek körébe kell beépíteni azon környezeti teljesítményeket, melyekre szüksége van az országnak.
Másrészről nem ennyire egyszerű a kérdés, nem kizárólag pénz-orientált a rendszer. A most záruló rendszerben is többletforráshoz juthatott az, aki többlet-teljesítményt vállalt. Szaktudásra és speciális gépparkra szükség van, de leginkább gazdálkodói akaratra ahhoz, hogy érdemben és területi arányában, sűrűségében is olyan mértékben épüljenek be ezek a környezeti elemek, amelyeknek valós hatása lehet.
A gazdálkodók társadalmi felelősségvállalása akkor is megkérdőjelezhetetlen, ha sokszor a „pénztárca dönt”. A gazdálkodó döntésén múlik, hogy milyen módon műveli a tulajdonában álló földterületet, ezzel milyen közvetlen hatást gyakorol a környezetére, a benne élő növény- és állatvilág összességére. A többlet vállalásokért, elvégzett munkáért, az esetlegesen kieső bevételért természetesen megfelelő anyagi forrást kell biztosítani a részükre, ez nem kérdés.
Bár az induláskor több cél is megfogalmazódott, a zöldítésnek gyakorlatilag egyfajta élőhelyfejlesztésként is kellene funkcionálnia. Van-e elég tapasztalata egy termelőnek vagy a vele együtt dolgozó vadgazdálkodónak, hogy ez tényleg profi módon, hatékonyan valósulhasson meg?
Véleményem szerint a tapasztalat csak egy, és nem is a legsarkalatosabb része a kérdésnek. Általánosságban nehéz ezt megfogalmazni, és mindenkire kivetíteni, hiszen van, akinek van, és van, akinek nincs. A szaktudás – mint minden egyéb szakmában – elérhető. A gazdálkodók jelentős része rendelkezik a szükséges képzettséggel, vagy a szakképzett segítség igénybevételének lehetőségével.
A tapasztalatnál sokkal fontosabb kérdés, hogy ezek a megoldások versenyképesek legyenek az intenzív rendszerekkel. A teljes, intenzív technológiai sor gyakorlatilag „házhoz megy”, a vetőmagtól a munkagépeken át a növényvédelemig, tápanyag-utánpótlásig. Az értékesítők, szaktanácsadók közvetlenül ajánlják ezeket a termelőknek – akár komplex technológiai megoldásokként is. Ezzel a kényelmes megoldással kell „versenyeznie” azon beavatkozásoknak, amiknek a környezeti teljesítményén a magyarországi élővilág kétharmadának sorsa áll vagy bukik. Ezeket azonban ilyen formában jelenleg senki nem viszi el a gazdálkodókhoz, agronómusokhoz. Nem kopogtat be a termelőkhöz például egy szaktanácsadó, aki felvázolja az ezekben a megoldásokban is rejlő pénzügyi és egyéb lehetőségeket. Adott esetben könnyen előfordulhat, hogy a már meglévő adottságokból is többet ki lehetne hozni, ha tapasztalt szem vizsgálja, és ad rá javaslatokat.
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.

Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



