Vadászat

Unalmas a fenntarthatóság?

Közzétéve:

2021.05.02.

Feltöltő:

Agrojager

INTERJÚ | Amikor valaki a fenntarthatóságról kezd beszélni, azonnal elkapcsolsz, tovább lépsz, vagy akár ott hagyod a társaságot, mivel már a vízcsapból is ez a téma folyik? Hát ne tedd! Vannak e fogalomnak alig említett területei is. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy milyen vadon élő állatok élnek körülöttünk. A következőkben bemutatunk egy doktorandusz hallgatót, aki a fiatalok nyelvén, stílusosan és interaktívan vezeti be a témába a diákjait.

Mesterházy Helga nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos életmódra és azon dolgozik, hogy a szülők és pedagógusok megismerjék a körülöttünk élő vadon élő állatokat, a vadászat és vadgazdálkodás fontosságát. Doktori témája: Vadászat–vadgazdálkodás kérdésköre az óvodában és általános iskola alsó tagozatában. Kutatásaiban témavezetői dr. Molnár Katalin egyetemi docens és prof. dr. Faragó Sándor egyetemi tanár iránymutatásai alapján készíti tudományos munkáját.

Tán úgy gondolod, hogy a vadgazdálkodás témaköre távol áll az óvodapedagógiától? Koránt sem. Hogyan is gondolhatnánk ezt, amikor az emberek nagy része úgy tudja, hogy az őz a szarvas kicsinye. Ezért tartom én is fontosnak a témát, valamint ennek minél korábbi átadását. Következőkben erről olvashatnak egy interjút, Helga személyes élményeivel fűszerezve.

Mit gondol a környezettudatos életmódról?

Elengedhetetlen a ma felnövő gyermekek és fiatalok környezettudatossága ahhoz, hogy életterük legyen. Én is rendkívül fontosnak találom. A mindennapokban környezettudatos életmódommal és szakmaiságommal tudok hozzájárulni ahhoz, hogy megismerjük a problémák lényegét és cselekedni is megtanuljunk és megtanítsunk.

Mikor és hol találkozott először a fenntartható és környezettudatos életmóddal?

Szüleim – mindketten – hivatásos vadászként dolgoznak. Hivatásuk jelen volt és van az életünkben. A természet szeretetét és tiszteletét, megismerését a családunkból hoztam. Már gyermekkoromban is ismertem az erdőt, életközösségeit, de csak felnőttként jöttem rá, hogy mennyivel tudtam többet a természetről, mint kortársaim.

Miért dr. Molnár Katalint egyetemi docens asszonyt (a Társadalom-, Szociális- és Kommunikációtudományok Intézetének igazgatóját) választotta mentorának?

Inkább úgy fejezném ki magam, hogy egymást választottuk. Amikor mesterképzésre jártam, nála írtam a szakdolgozatomat. Szerintem mondhatom, hogy szerettünk együtt dolgozni. Nagyon precíz, segítőkész és jóindulatú volt a munkám során. Jelenleg is az. Ő hívta fel a figyelmem a Doktori Iskolára, javasolta, hogy jelentkezzem. Így is tettem, jelenleg harmadéves vagyok, nagyon szeretek a Docens Asszonnyal együtt dolgozni. A témámat együtt gondoltuk ki, ami: Vadászat-vadgazdálkodás kérdésköre az óvodában és általános iskola alsó tagozatában.

Miért döntött úgy, hogy ebben a témakörben kíván tevékenykedni?

Ahogy mondtam, a családomban nagy hagyománya van a vadászatnak. Ebben nőttem fel. A doktori témámban találkozik a két – számomra fontos – tudományág: a pedagógia és a vadászat-vadgazdálkodás. Óvodapedagógusként fontosnak tartom azt, hogy a gyermekek, szülők és pedagógusok hiteles/pontos ismeretekkel rendelkezzenek erről a témáról, hiszen a média számos torz és negatív híreket közvetít mindezekről.

Hogy valósul meg a fenntarthatóság témaköre a vadászat-vadgazdálkodásban?

A konzervációs, más néven bölcs hasznosításban. Ezt azt jelenti, hogy a természetben jelenlevő vadállományt úgy hasznosítjuk, hogy a legnagyobb fenntartható hozamot tudja biztosítani a mai nemzedék számára. Mindezt úgy, hogy közben fennmarad a jövő generáció szükségleteinek és igényeinek fenntartását biztosító potenciál is. Fontosnak találom, hogy a közétkeztetésben találkozzanak a gyermekek a vadhússal, meg tudják kóstolni, azért, hogy a későbbiekben felnőttként szívesen fogyasszák azt.

Milyen megvalósítási lehetőségei vannak az óvodában a főbb vadfajok vadgazdálkodás témakörének?

A külső világ tevékeny megismerése műveltségterületen belül számos lehetőség van. E foglalkozás keretein belül a gyermekek megismerhetik: a nagyvadfajokat, apróvadfajokat, élőhelyüket, táplálkozásukat és pontos megnevezésüket. Viszont legfontosabbnak azt tartom, hogy mindezekről a pedagógusnak megfelelő, hiteles és pontos ismerete legyen, hogy a gyermekek ne kapjanak téves ismereteket e témakörről.

Miért fontos, hogy a szülők, pedagógusok ismerjék ezen témakört?

A szülők ismerete azért elengedhetetlen, mert a gyermek elsődleges szocializációs színtere a család – az itt levő ismeretek adnak egyfajta alapot, amelyet a pedagógusok intézményes kereteken belül kiegészítenek. Az intézményes nevelés során a tanulási folyamatokkal nem csupán ismeretre, hanem egyfajta szemléletformálásra is lehetőség van, amely reményeink szerint hat a gyermekek családjára is. Ezt számos kutatás is alátámasztja.

A Soproni Egyetemen milyen jó gyakorlatok vannak a témakörben az oktatásban?

A Környezetinevelés-kurzuson belül a pedagógushallgatók tanulnak a hazai főbb vadfajainkról és vadászatról, vadgazdálkodásról is. Emellett természetismeret-gyakorlaton is részt vesznek a hallgatók, amely szintén egyfajta tapasztalást jelent természetes közegben. Alapozásként tanulnak ökológiát, színesíthetik tudásukat erdőpedagógiai és zoopedagógiai ismeretekkel is. Más szakokon is megjelenik e természettudományos kompetenciafejlesztés, fenntarthatóság és környezeti nevelés témakörökben.

Milyen szerepet tölt be a média a fenntarthatóság, a vadászat–vadgazdálkodás témakörében?

Mint minden más területen, itt is pozitív és negatív hatást is felfedezhetünk. Témánk szempontjából a legszerencsésebb az, ha kiegészítő és ismeretnyújtó, -rendszerező a médiahatás. A fenntartható vadgazdálkodásról szóló hírek/események hitelessége, reális bemutatása, kommentjei azért is nagyon fontosak, mert a közösségi média bárki számára elérhető. Egy lehetőség a szakembereknek, hogy szakmaiságot közvetítsenek, de egy fórum a hozzá nem értőknek, hogy arc, név nélkül mindenhez véleményt fűzhessenek. A vadászat, vadgazdálkodás témakörében sok a „nem hozzáértő” felszólalás, s sokszor a média is felkap egy-egy hírt, amelyek főként negatív tartalmúak.

Arra törekszünk minden nyilvános megszólalásunk, közösségi programjaink kapcsán, hogy a vadászról kialakuló gyermeki kép olyan hatású legyen, hogy egyre több gyermek mondja: hivatásos vadász, vadgazda, agrárszakember, gazdálkodó szeretnék lenni.

Az Ön mindennapi életében milyen konkrét ügyekben nyilvánul meg a fenntarthatóság?

Vásárláskor mindig viszek magammal vászontáskákat, az izzóinkat lecseréltük LED izzókra, természetes tisztítószereket használok, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Kiskertünk is van, ügyelünk arra is, mit és honnan veszünk, hogyan dolgozzuk azt fel. Tartósítunk is. Ezek mind-mind apróságok, ezt úgy gondolom, bárki meg tudja tenni, aki egy kicsit is figyelni szeretne a bolygónkra.

bpk.uni-sopron.hu

Címkék:

Következő cikk

Aranysakál-, és vaddisznóvadászat Sárváron

Ne hagyd ki

Hatalmas aranysakált ejtettek el Heves-megyében

Vadászat

A jászsági öreg harcos!

Published

15 óra

2024.04.28.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Kriston Tamás élménybeszámolója:

Vadőrként, sokszor nem is a kapitális bak az, ami igazán lázba hozza az embert! Így volt ez a mai hajnali vadászaton is. Règóta ismert bak, de jól elbújt, úgy egy hètre! Tudta, hogy a búzatábla kellős közepén biztonságban van. Nem csak a hely, hanem körülötte lèvő megannyi társa is vigyázta èletèt. Az erdő hírnökèt jól helyettesítve – ma hajnalig. Ès mint az embereknèl szokás mondani, minden sikeres fèrfi mögött egy erős nő áll. Mellette a suta vigyázta mindennapjait.

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

Egy apró, rossz mozdulat is elèg volt, hogy a suta köszönetet mondjon látogatásunkèrt ès már távozott is septiben. Mondanom se kell, hogy kivel! Tegnap esti sikertelen próbálkozásunk után mondtam a vendègnek: majd reggel! El is jött hát gyorsan. Nem tudom, mi okból, csak úgy èreztem, ma máskèpp kell odamennem, mint szoktam. Másik úton közelítettem meg a táblát. De tudva, hogy a bak hol szokott lenni, szinte mèrtani pontossággal ott álltam meg. Felálltam a platóra ès benèztem a laposba. Termèszetesen ott legelt a sutájával. 46-os villanyoszlop. Mindig az volt a támpont. Ugyanis egy sárga táblán ez a szám van rá helyezve. “46-os sárga villamoson”

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

Távolság csak 574 mèter, az nem sok. Uccu lőbot, vízálló nadrág fel, tàvcső, spektív nyakba, vendèg mögöttem. Így iramodtam neki, nagy lendülettel. Be is cserkeltük 120 mèterre. Csak az a fránya nagy lapos ne lett volna, így csak az agancsát láttuk, no meg a sutáját, de azt bizony rendesen. Majd negyedórányi várakozas után betolakodókká váltunk. A suta úgy gondolta “viszlát”, bakunk meg utána, nekitartva egy szilvásnak. Igaz, az is volt vagy 600 mèter mèg hozzánk.

Mi gyalog utána. Valami azt súgta, nem akar bemenni oda. Igazam lett. Mèg úgy 300 mèter sèta után is ők elöttünk, jó távot tartva de nem rohanva, megálltak a szilvástól úgy 50-100 mèterre. Legalább is messziről úgy becsültem. Tanakodtam, mèrgelődtem: nem igaz, hogy nem tudom meglövetni! De ekkor gondoltam egyet, mivel a bak szoborrá vált a sarokban, csak agancsa látszott ki a búzából. Vissza akar ez ide jönni, minden áron! Vendèget megkèrtem, maradjon, èn visszamegyek a kocsièrt, körbe kocsikázom a másik oldalra, a szilváshoz. Ha meglát ott a bak, úgy is ide akar majd vissza jönni. Ha jól áll, lője meg. Mondanom sem kell, ekkor már oda-vissza 1.5 km volt a lábaimban. Plusz egy kis ideg ès pörgött az agyam, hogy is lenne jó.

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

Kocsihoz visszaèrve, irány a szilvás. Alig pár kilométer kerülő, de hátha. Bejött. Kiszálltam a kocsiból, ki a búzatábla szilvás sarkához ès ki nèz rám, úgy 60 mèterről. Az öreg harcos. Úgy egy perc után nagy nehezen elindult vissza a helyère. Mondanom sem kell, ha vendèg velem van…

Suta, bak előttem, a vendèg tőlem úgy 3-400 mèterre. Viszont jófelè tartott az ÖREG! Vendèg is kell hozzá, meg is èrdemli ezt a bakot is! Látva az őzek mozgását, el kezdte csalni a távolságot ő is. Hol engem, hol őt figyeltèk, nem tudták mire vèlni a helyzetet. De lassan tartottak jól megszokott kis helyükre, vissza. A biztonságot adó otthonuk lett az öreg veszte!

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ekkor talán már több mint egy órája vívtuk közös harcunk! Mikor látom a vendèg lőbotra helyezi a fegyverèt ès cèloz. Nem kapzsi, nem minden áron. Először egy falu a háttèrben, igaz nagyon messze de akkor is nem engedte el a lövèst. Az is igaz, előző este erre felhívtam a figyelmèt, de ő maga is tudta. Ritka az ilyen manapság. De vègre jó helyen. Ès most jön, ami sose volt mèg. Pedig mondhatom, pár száz bakot már lövettem èletem során. Bakot, vendèget felváltva figyelve, de most a bakot nèzve hirtelen kirúg, aztán egy hatalmas durranás! Mondhatom, hamarabb bejelzett, mint ahogy a lövèst hallottam.

De vègigkísèrve utolsó halálvágtáját, az öröm- megnyugvás-szomorúság egyszerre fogott el! Megvan az öreg vègre, de mit fogok ezek után ott nèzegetni. Ès kivel játszom le a harcot kèpzeletben, mint megannyiszor vele. Azt a pár száz mètert gyorsan megtettem. Odaèrtem a vendèghez ès együtt kerestük meg az elejtett öreg harcost!
Az ilyenkor szokásos ceremónia után jött csak a felismerès, hogy hol is vagyunk mi ès hol a kocsi. Na, öreg, nem húzhatlak èn ennyit. Nem is illik, meg hát igen csak elfáradnèk, mire kièrünk. Vendèget megkèrtem hozza a távcsövem. Elöször nem igen gondolta, mit akarok, mert segíteni akart húzni. De aztán nyakba fel ès uccu neki. Kb 700 mèterre lehettünk a kocsitól, egy szuszra tettem meg a távot.

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

De valahogy, így mègis könyebb volt. Az öreg a vègère mèg becsülettel megizzasztott, de ennyit megèrdemeltem èn is!
Nem adta magát könnyen ès èletènek vègèn is mèg úgy volt, hogy a harcos örökre harcos marad!

Írta és fényképezte: Kriston Tamás

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Az alkotó erdészetisek

Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon

Published

3 nap

2024.04.26.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat a Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozata által szegedi középiskolások számára idén már 24. alkalommal meghirdetett képző- és fotóművészeti, irodalmi pályázatokon, valamint az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon.