Vadászat
140 éves az OMVV 1881–2021
NapTár | „Ki e hazában lakik és kinek szíve a nemes vadászszenvedélytől hevül”
A 19. század második felében a szétzilált vadgazdálkodás és vadászat helyreállítása érdekében gróf Nádasdy Ferenc a Vadász-lapban 1881-ben megjelent cikkében világosan és egyértelműen meghatározta a teendőket. Célja volt a vadásztársadalom széttagoltságának felszámolása, az új polgári, iparos réteg számára érvényesülési lehetőség biztosítása, a vadászati kultúra és etika fejlesztése, a vadászok demokratikus szervezetének létrehozása, a vadászó nők egyenjogúságának biztosítása és a vadőrök megbecsülése. Fontos teendőnek tartotta a vad védelmét, a vadállomány óvását, gondozását szolgáló jogszabályok elfogadtatását. Meghirdette egy átfogó, egységes vadászegylet létrehozását, amely „intézménynek országosnak kell lennie, felkarolva magába mindenkit, ki e hazában lakik és kinek szíve a nemes vadászszenvedélytől hevül”. A világos és pontos célmeghatározáson túl, tekintélyes és elismert „a kívánatos nimbust és reliefet” nyújtó egyént elnöknek, alelnöknek pedig „törvénytudó és igazvadász, lelkes ügybuzgalmú” személyt javasolt. Ennek eredményeként alakult meg 1881. május 24-én az Országos Magyar Vadászati Védegylet, melynek elnökéül őt választották. A szervezet alelnöki bizalmát Keleti Károly miniszteri tanácsos nyerte el.
A főrendházi tagsággal, széles körű társadalmi elismertséggel rendelkező elnök komolyan vette a megválasztásával járó kötelezettségeket, és hogy ennek maradéktalanul meg tudjon felelni, további hathatós támaszt keresett a vadászat érdekében. Felkérték védnöknek Rudolf trónörököst, József királyi főherceget pedig örökös tiszteletbeli díszelnökké választották. Az így megerősített szervezet megnyitotta a kibontakozás, a megújulás lehetőségét, a magyar vadászat, vadgazdálkodás, vadászati kultúra számára.
A Védegylet a haladás szót tűzte jelszóként zászlajára. Vezetői tudták, hogy nekik kell felvállalni a helyi és országos rendszabályok istápolását, javítását, az orvvadászat, vadtolvajlás meggátolását, a vadtenyésztés, vadóvás ügyének felkarolását.
Újszerű volt, hogy megjutalmazták a vadgazdálkodás, vadvédelem terén kitűnt szakembereket, és agancskiállításokat szerveztek. Új vadászati törvénytervezetet terjesztettek a kormány elé, és 1883-ban a jogszabály nagy többséggel elfogadást nyert. A törvény rendelkezett a vadászati tilalmi időkről, a vándor- és vízimadarak költési időben történő szükséges védelméről, a vadkár térítéséről, a jogosulatlan vadászat meggátlásáról, a tőrök, hálók, hurkok használatának tilalmáról.
A vadászatról szóló 1883. évi XX. törvénycikk, valamint a vadászatra vonatkozó összes egyéb törvények és rendeletek ismertetéséről, a vonatkozó joggyakorlattal együtt Dr. Vidiczky János igazságügyi miniszteri osztálytanácsos „A vadászati jog lexikona” 724 oldalas könyvében teljes részletességgel 1930-ban alkotta meg.
A kezdeti nagy aktivitás gróf Nádasdy Ferenc halálával mérséklődött, majd jött az első világégés. A Nagy Háború után, 1920-ban egyesültek az érdekképviseleti szervezetek, melynek eredményeként létrejött a Hubertus Magyar Vadászati Védegylet, gróf Teleki Pál elnöklésével. A szervezet viszonylag rövid, négyéves működés után ismét szétvált és az 1930-as években három vadászati testület működött.
A második világháborút követően gyökerestől megváltozott hazánk politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedése. E körülmények között alakult meg 1945-ben a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. Legfontosabb célkitűzése volt az állami és szakmai szervezetek együttműködése, a vadászok szakmai képzése, a vadásztársaságok egyesületi életének fejlesztése.
1949-ben felfüggesztették a MAVOSZ önkormányzatát, így az 50-es évek elején csupán formálisan működött. 1957-től számítható a MAVOSZ, mint a vadgazdálkodók és vadászok országos szervezetének fejlődése, mely az 1970-es évek elejére rendkívül erős szervezetté nőtte ki magát. Tagsági delegálási joga volt, javaslattételi joga a fegyverengedélyek vonatkozásában, vadászigazolványt adott ki, fegyelmi jogkört gyakorolt, irányította a vadgazdálkodást, távlati terveket készített, apró- és nagyvadfejlesztési programokat hajtott végre, illetőleg jelentős szerepet vállalt a sport- és hivatásos vadász képzésben. A MAVOSZ a Védegylet jogutódjának tartotta magát, 1981-ben ünnepelte centenáriumát.
A rendszerváltást követően azután átalakult a vadászatra jogosultak érdekképviseletét ellátó szervezet, és újra felvette az Országos Magyar Vadászati Védegylet nevet.
omvk.hu | Wallendums Péter
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
