Vadászat
140 éves az OMVV 1881–2021
NapTár | „Ki e hazában lakik és kinek szíve a nemes vadászszenvedélytől hevül”

A 19. század második felében a szétzilált vadgazdálkodás és vadászat helyreállítása érdekében gróf Nádasdy Ferenc a Vadász-lapban 1881-ben megjelent cikkében világosan és egyértelműen meghatározta a teendőket. Célja volt a vadásztársadalom széttagoltságának felszámolása, az új polgári, iparos réteg számára érvényesülési lehetőség biztosítása, a vadászati kultúra és etika fejlesztése, a vadászok demokratikus szervezetének létrehozása, a vadászó nők egyenjogúságának biztosítása és a vadőrök megbecsülése. Fontos teendőnek tartotta a vad védelmét, a vadállomány óvását, gondozását szolgáló jogszabályok elfogadtatását. Meghirdette egy átfogó, egységes vadászegylet létrehozását, amely „intézménynek országosnak kell lennie, felkarolva magába mindenkit, ki e hazában lakik és kinek szíve a nemes vadászszenvedélytől hevül”. A világos és pontos célmeghatározáson túl, tekintélyes és elismert „a kívánatos nimbust és reliefet” nyújtó egyént elnöknek, alelnöknek pedig „törvénytudó és igazvadász, lelkes ügybuzgalmú” személyt javasolt. Ennek eredményeként alakult meg 1881. május 24-én az Országos Magyar Vadászati Védegylet, melynek elnökéül őt választották. A szervezet alelnöki bizalmát Keleti Károly miniszteri tanácsos nyerte el.
A főrendházi tagsággal, széles körű társadalmi elismertséggel rendelkező elnök komolyan vette a megválasztásával járó kötelezettségeket, és hogy ennek maradéktalanul meg tudjon felelni, további hathatós támaszt keresett a vadászat érdekében. Felkérték védnöknek Rudolf trónörököst, József királyi főherceget pedig örökös tiszteletbeli díszelnökké választották. Az így megerősített szervezet megnyitotta a kibontakozás, a megújulás lehetőségét, a magyar vadászat, vadgazdálkodás, vadászati kultúra számára.
A Védegylet a haladás szót tűzte jelszóként zászlajára. Vezetői tudták, hogy nekik kell felvállalni a helyi és országos rendszabályok istápolását, javítását, az orvvadászat, vadtolvajlás meggátolását, a vadtenyésztés, vadóvás ügyének felkarolását.
Újszerű volt, hogy megjutalmazták a vadgazdálkodás, vadvédelem terén kitűnt szakembereket, és agancskiállításokat szerveztek. Új vadászati törvénytervezetet terjesztettek a kormány elé, és 1883-ban a jogszabály nagy többséggel elfogadást nyert. A törvény rendelkezett a vadászati tilalmi időkről, a vándor- és vízimadarak költési időben történő szükséges védelméről, a vadkár térítéséről, a jogosulatlan vadászat meggátlásáról, a tőrök, hálók, hurkok használatának tilalmáról.
A vadászatról szóló 1883. évi XX. törvénycikk, valamint a vadászatra vonatkozó összes egyéb törvények és rendeletek ismertetéséről, a vonatkozó joggyakorlattal együtt Dr. Vidiczky János igazságügyi miniszteri osztálytanácsos „A vadászati jog lexikona” 724 oldalas könyvében teljes részletességgel 1930-ban alkotta meg.
A kezdeti nagy aktivitás gróf Nádasdy Ferenc halálával mérséklődött, majd jött az első világégés. A Nagy Háború után, 1920-ban egyesültek az érdekképviseleti szervezetek, melynek eredményeként létrejött a Hubertus Magyar Vadászati Védegylet, gróf Teleki Pál elnöklésével. A szervezet viszonylag rövid, négyéves működés után ismét szétvált és az 1930-as években három vadászati testület működött.
A második világháborút követően gyökerestől megváltozott hazánk politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedése. E körülmények között alakult meg 1945-ben a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. Legfontosabb célkitűzése volt az állami és szakmai szervezetek együttműködése, a vadászok szakmai képzése, a vadásztársaságok egyesületi életének fejlesztése.
1949-ben felfüggesztették a MAVOSZ önkormányzatát, így az 50-es évek elején csupán formálisan működött. 1957-től számítható a MAVOSZ, mint a vadgazdálkodók és vadászok országos szervezetének fejlődése, mely az 1970-es évek elejére rendkívül erős szervezetté nőtte ki magát. Tagsági delegálási joga volt, javaslattételi joga a fegyverengedélyek vonatkozásában, vadászigazolványt adott ki, fegyelmi jogkört gyakorolt, irányította a vadgazdálkodást, távlati terveket készített, apró- és nagyvadfejlesztési programokat hajtott végre, illetőleg jelentős szerepet vállalt a sport- és hivatásos vadász képzésben. A MAVOSZ a Védegylet jogutódjának tartotta magát, 1981-ben ünnepelte centenáriumát.
A rendszerváltást követően azután átalakult a vadászatra jogosultak érdekképviseletét ellátó szervezet, és újra felvette az Országos Magyar Vadászati Védegylet nevet.
omvk.hu | Wallendums Péter
Vadászat
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Megkezdődött az őzbakvadászat Magyarországon
Ma hajnalban kezdetét vette az őzbakvadászat, és ezzel – ha már a szalonkázás keveseknek adatik meg – elindult a 2026/2027-es vadászati idény. Ha nincs is teljes tilalom a vadászatra, hiszen a dúvadkontroll állandó feladatot ad a szakmának, ilyenkor a régi regula, a régi iskola szerint hallgatnak a fegyverek, és csendesen jártuk és járjuk ma is az erdőket.

Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója.
Persze szép dolog a csend, vagy ahogy Szeged környékén mondják, a csönd, de mit lehet akkor tenni, ha a FROMMER megint előrukkolt egy ajánlattal, amely mögött ott áll újfent a Franchi.
Megújult a FROMMER Vadászbolt
Eltelt egy pár hónap azóta, mióta a FROMMER Vadászboltban jártunk. Az arculat sem a régi, a homlokzat is új, s mondhatnánk, hogy az üzlet odabent nem változott, de már ez sem igaz. Csak az öreg márkák, az öreg fegyvermárkák azok, amelyek biztosítják a régi patinát.
Tágas üzlet, lépcső lefelé, és a fegyverboltok hamisíthatatlan illata az, ami megragad sportlövészt, vadászt, rendőrt vagy bármelyik fegyveres testület tagját. Itt, Magyarország legnagyobb fegyverboltjában nem ismerik azt a szót, hogy nincs – mondhatom, hogy még leírva sem.

Albert Attilával, a FROMMER Vadászbolt kereskedelmi igazgatójával már egy hete beszélgettem arról, hogy kapuban az őzbaknyitány. Állította, hogy összeszednek egy csomagot, kifejezetten a vadászokra szabva, és jöjjek be, nézzem meg, mert érdemes.
Franchi vadászcsomag – kaliberek és alapok
Lássuk!
A Franchi vadászcsomag akciója úgy néz ki, hogy egy Franchi golyós puskát választhatunk az alábbi kaliberekben:
- .223 WIN
- .243 WIN
- .270 WIN
- 6,5 Creedmoor
- .308 WIN

Egy FRANCHI Black Horizont Syn .243 WIN egy KONUS távcsővvel. Fotó: Agro Jager
Korábbi években volt szerencsénk kipróbálni a .243 WIN fegyverüket, és biztos vagyok benne, hogy az őzes kalibercsalád legnagyobbik tagját senkinek sem kell bemutatni, de aki szívesen utánanézne, azok számára korábbi cikkem itt érhető el.
Hangtompító: Aimsport Triton 4i
Az új fegyverek mindegyike már gyári csőmenettel ellátott, így a hangtompítókat azonnal felszerelhetjük, s mi mást tennénk rá, mint a svéd acélt, az Aimsport Triton 4i hangtompítót.

A FRANCHI a svéd Aim Sport hangtompítóját ajánlja fegyvereihez, amit széles választékban érhetünk el a FROMMER Fegyverboltban.
Főszerkesztőnk éppen egy ilyen hangtompítóval vadászik. Sok élményünk kapcsolódik hozzá, amire a legjobban emlékszem, az az, hogy egy alkalommal kissé hosszabb idő eltelt a vadászat után, miután esztergagépbe fogva tudtuk csak szétszedni, de annak olyan kemény a felülete és rajta a festék, hogy a tokmányok szorítása ellenére sem pattant le a felület, és a fogásnyomok sem látszódtak meg rajta – de erről majd később, egy másik cikkünkben mesélünk!
Éjjellátó vagy hagyományos céltávcső?
Sok vita lengi körül az éjjellátókat. Ma már nem ritka, és számolnunk kell azzal is, hogy megkérdezik egy-egy beszélgetésen: na, mégis, hogyan láttad a sötétben a vadat?
Nincs ezzel baj, de amikor őzet, gímet ejtünk el, még meg is sértődhetünk, de azzal tudjuk csak a legjobban az ellenünk áskálódók ellen tenni, ha odavetjük, hogy bikavadászatra, őzbakvadászatra nekem hagyományos céltávcsövem van. Ami igaz is!
KONUS LZ-30 céltávcső és kiegészítők
Ezért a FROMMER a KONUS LZ-30-as távcsövét ajánlja, 3–12×56-os céltávcsövével, s aki nem hiszi, annak meg is lehet mutatni. Ráadásul szégyenkezni sem kell: annyira jó képet ad, és a gyorsoldású acélszerelékkel pillanatok alatt össze- és felszerelhetjük a puskánkra – még otthon is és fegyvermesterhez sem kell mennünk.

Aki őzre, szarvasra indul, annak felesleges éjjellátó céltávcsövet vásárolnia.
A cserkelés mellé bőr vállszíjat és a biztonságos szállításhoz Franchi puskatokot adnak kiegészítőként.
Ár és garancia
A teljes szett ára: 749 999 Ft, amely mellé a megszokott, mesebeli Franchi garancia jár, mintegy hét esztendővel!

Íme a FRANCHI őzbakcsomagja: középen a FRANCHI Horizon Black Synt golyós fegyverével. A csomagban szerepel továbbá egy céltávcső, hangtompító, szerelékek, fegyverszíj és tokok: mind a fegyvernek, mind pedig a hangtompítónak.
Elérhetőség – FROMMER Fegyverbolt
A fegyverek megtekinthetők a FROMMER Fegyverboltban:
Budapest
Szenes Iván tér 10.
1089
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.


