Keressen minket

Vadászat

Ő volt a vadász és a sebesült madár is – A megrendítő sorsú Fekete István mindig a szívével írt

Közzétéve:

Feltöltő:

Jókai mellett a legolvasottabb magyar író, akinek a művei több mint 10 millió példányban keltek el, s tizenkét országban kaphatók. A Tüskevár, a Vuk, a Csí, a Lutra, a Kele és a Bogáncs szerzője fiatalon nem ifjúsági regényeket készült írni, ám a rendszer, amelyben élt, elhallgattatta. Így lettek a művei főhősei állatok, noha az embervilágról is (túl) sokat tudott. Fekete István nemcsak íróként, de gazdaként, erdőjáró emberként is mindig a tökéletest kereste. Életútjáról most film is készült.

Fekete István szobra Mosonmagyaróváron

A kevésbé közismert Zsellérek volt az egyik fő műve, amelyért fia – a szintén író, ma az USA-ban élő, 89 éves ifjabb Fekete István – visszaemlékezése szerint az édesapja csaknem az életével fizetett. Az életével, amely a századfordulón, 1900-ban indult a Somogy megyei Göllén, ahová az ő édesapja még kántor-tanítónak érkezett. Fekete Árpád szigorú szülő volt, a fiát állítólag csak egyszer ölelte meg: mielőtt az felvette a katonai szolgálatot. A természethez viszont ő vitte közel, miután maga is madarakat figyelt meg, s erről a híres Herman Ottóval levelezett. István annyira szerette a vidéki életet, hogy később, Kaposvárra költözve nehezen illeszkedett be városon. Legjobb barátját, Walter Karcsit sajnos már kiskamaszként elveszítette, ekkor szembesült először az élet mulandóságával.

Ütközések a történelemmel

Tizenhét évesen hadiérettségit tett, majd nyolc éven át hivatásos katona volt, mert kellett neki a pénz a továbbtanulásra. Volt, hogy a Lenin-fiúk golyóitól mentették meg őt mások, s volt, hogy ő mentette meg magát és a barátját, miután két szabotőr az őrszolgálatban rájuk támadt, s István végzett velük. Az események tanulságát évek múlva ’56-os forradalmár fiának így összegezte: „Akármit csináltál, az Úristen majd elfeledteti veled.” A katonaság után Fekete a Mailáth grófoknál lett irodai segédtiszt – mellette a szabadidejében vadászott – Bakócán, ahol gróf Széchenyi Zsigmondot, majd leendő feleségét, Editet is megismerte („látom, egyedül te értesz itt a vadászathoz”, mondta neki állítólag Széchenyi). Fekete ezután – immár akadémiai oklevéllel a kezében – Ajkára került gazdatisztnek, a holland származású Nirnsee család birtokára. 1932-től írt a Nimród Vadászújságba, Kittenberger Kálmán főszerkesztő és Csathó Kálmán író szinte a fiukká fogadták.

Ahogy íróként, úgy gazdatisztként is maximalista volt: merinó juhokat tartott, gabonát nemesített, vadászkutyákat tenyésztett. Kevesen tudják, de ő fejlesztette ki a népszerű camembertfélét, a Bakony sajtot is.

„Azokat az alakokat rajzoltam meg, akik már nincsenek, de voltak. Vagy ha nem voltak, kellene, hogy legyenek” – mondta A koppányi aga testamentuma című első – mindjárt pályázatnyertes – regényéről. Az 1939-ben megjelent Zsellérekben pedig megírta a Tanácsköztársaság túlkapásait, amik emberéleteket követeltek. A könyvet 1944-ig minden évben kiadták, ám a háború utáni új rezsim már agyonhallgatta. Az addigra filmforgatókönyveket is jegyző Feketét pedig 1948-ban kis híján agyonverték. Egyszer csak nem ment haza, öt nappal később értesítették a családját, hogy a János kórházban megoperálták. A látogatóba érkező feleségét és fiát két civil ruhás férfi megfenyegette: ha nem rablótámadásként kezelik a történteket, annak a családra nézve súlyos következményei lesznek. A fia szerint egyértelmű, hogy ÁVH-sok voltak. 1956-ig az eset családon belül is tabunak számított, azt pedig ránézésre nem lehetett észrevenni az írón, hogy a „balesetben” a fél szemére megvakult.

Szépen tudott meghalni

Aligha véletlen egybeesés, hogy 1949 és 1955 között csak felekezeti lapokban publikálhatott, illetve Vertse Albert, a Magyar Madártani Intézet vezetője adott neki kisebb megbízásokat, ám könyvei nem jelenhettek meg. A Zselléreket már csak az antikváriusok pultjai alól lehetett beszerezni. Lánya, Edit 18 évesen Bécsbe ment szerzetesnővérnek a Sacré Coeur rendbe, ezt a döntését egyedül édesapjával osztotta meg, akivel a mély vallásosságban is közel álltak egymáshoz (a család többi tagját egy hátrahagyott levélben tájékoztatta). Édesapja, amikor csak tudott, kijárt hozzá Bécsbe, ahol Edit később rendfőnök lett, és az ausztriai oktatásügyben is tevékenykedett miniszteri tanácsadóként. Ifjabb István pedig 1956-ban kényszerült elhagyni az országot, miután a forradalomban való aktív részvételéért halálra ítélhették volna. Az édesapja közben mellőzött irodalmárként halászmestereket tanított vidéken.

A Kis-Balatont úgy ismerte meg, hogy egyvégtében nyolc napig horgászott ott egy barátjával, majd egyedül is visszajárt. Innen kapta az ihletet a Tüskevárhoz.

Mindig is megrendítő tisztelettel írt az idős mesterekről, így Matula bácsiról. Írásai nem mesék, hanem állatokról szóló regények lettek, hőseik a fajtársaikkal szót értenek, az emberekkel nem. A Kelében a magára hagyott, sebesült madár alakjában az író önmagát örökítette meg. „Kell, hogy az erdők egy-egy vadja felett az elérhetetlenség köde szálljon, mert ha mindent elérnénk, miért járnánk az erdőket? Miről szőnénk álmainkat, és mit mesélnénk el fiainknak?” – vallotta a vadászatról. Sokkal kevesebb vadat ejtett el, mint a többiek.

Utolsó éveit keserűen töltötte, az ifjúsági író skatulyából élete során nem sikerült kitörnie. Nem vett részt az irodalmi életben, noha az irodalom volt a legnagyobb boldogsága. A Tüskevár forgatására sem ment el. Amikor a felesége megkérdezte, miért fogalmaz olyan egyszerűen a műveiben, előbb a fejére, majd a szívére mutatva ennyit felelt: „Mert én nem ezzel írok, hanem ezzel”. Alig két nappal a hetvenedik születésnapja előtt kicsordultak a könnyei a nevetéstől a fia egyik novelláján, s örömmel nyugtázta, hogy a gyermeke is megtalálta az útját. Pár órával később Fekete Istvánt infarktus vitte el. A Farkasréti temetőbe temették, majd 2004-ben a hamvait Göllén helyezték el, ahol életében is a legjobban szeretett tartózkodni. A fia szerint „szépen tudott meghalni, az Úristen szépen vitte el”.

Vadászat

Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

Tovább olvasom

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos vadászok regionális válogató versenye

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK

20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.

Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!

Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom