Keressen minket

Vadászat

Ő volt a vadász és a sebesült madár is – A megrendítő sorsú Fekete István mindig a szívével írt

Közzétéve:

Feltöltő:

Jókai mellett a legolvasottabb magyar író, akinek a művei több mint 10 millió példányban keltek el, s tizenkét országban kaphatók. A Tüskevár, a Vuk, a Csí, a Lutra, a Kele és a Bogáncs szerzője fiatalon nem ifjúsági regényeket készült írni, ám a rendszer, amelyben élt, elhallgattatta. Így lettek a művei főhősei állatok, noha az embervilágról is (túl) sokat tudott. Fekete István nemcsak íróként, de gazdaként, erdőjáró emberként is mindig a tökéletest kereste. Életútjáról most film is készült.

Fekete István szobra Mosonmagyaróváron

A kevésbé közismert Zsellérek volt az egyik fő műve, amelyért fia – a szintén író, ma az USA-ban élő, 89 éves ifjabb Fekete István – visszaemlékezése szerint az édesapja csaknem az életével fizetett. Az életével, amely a századfordulón, 1900-ban indult a Somogy megyei Göllén, ahová az ő édesapja még kántor-tanítónak érkezett. Fekete Árpád szigorú szülő volt, a fiát állítólag csak egyszer ölelte meg: mielőtt az felvette a katonai szolgálatot. A természethez viszont ő vitte közel, miután maga is madarakat figyelt meg, s erről a híres Herman Ottóval levelezett. István annyira szerette a vidéki életet, hogy később, Kaposvárra költözve nehezen illeszkedett be városon. Legjobb barátját, Walter Karcsit sajnos már kiskamaszként elveszítette, ekkor szembesült először az élet mulandóságával.

Ütközések a történelemmel

Tizenhét évesen hadiérettségit tett, majd nyolc éven át hivatásos katona volt, mert kellett neki a pénz a továbbtanulásra. Volt, hogy a Lenin-fiúk golyóitól mentették meg őt mások, s volt, hogy ő mentette meg magát és a barátját, miután két szabotőr az őrszolgálatban rájuk támadt, s István végzett velük. Az események tanulságát évek múlva ’56-os forradalmár fiának így összegezte: „Akármit csináltál, az Úristen majd elfeledteti veled.” A katonaság után Fekete a Mailáth grófoknál lett irodai segédtiszt – mellette a szabadidejében vadászott – Bakócán, ahol gróf Széchenyi Zsigmondot, majd leendő feleségét, Editet is megismerte („látom, egyedül te értesz itt a vadászathoz”, mondta neki állítólag Széchenyi). Fekete ezután – immár akadémiai oklevéllel a kezében – Ajkára került gazdatisztnek, a holland származású Nirnsee család birtokára. 1932-től írt a Nimród Vadászújságba, Kittenberger Kálmán főszerkesztő és Csathó Kálmán író szinte a fiukká fogadták.

Ahogy íróként, úgy gazdatisztként is maximalista volt: merinó juhokat tartott, gabonát nemesített, vadászkutyákat tenyésztett. Kevesen tudják, de ő fejlesztette ki a népszerű camembertfélét, a Bakony sajtot is.

„Azokat az alakokat rajzoltam meg, akik már nincsenek, de voltak. Vagy ha nem voltak, kellene, hogy legyenek” – mondta A koppányi aga testamentuma című első – mindjárt pályázatnyertes – regényéről. Az 1939-ben megjelent Zsellérekben pedig megírta a Tanácsköztársaság túlkapásait, amik emberéleteket követeltek. A könyvet 1944-ig minden évben kiadták, ám a háború utáni új rezsim már agyonhallgatta. Az addigra filmforgatókönyveket is jegyző Feketét pedig 1948-ban kis híján agyonverték. Egyszer csak nem ment haza, öt nappal később értesítették a családját, hogy a János kórházban megoperálták. A látogatóba érkező feleségét és fiát két civil ruhás férfi megfenyegette: ha nem rablótámadásként kezelik a történteket, annak a családra nézve súlyos következményei lesznek. A fia szerint egyértelmű, hogy ÁVH-sok voltak. 1956-ig az eset családon belül is tabunak számított, azt pedig ránézésre nem lehetett észrevenni az írón, hogy a „balesetben” a fél szemére megvakult.

Szépen tudott meghalni

Aligha véletlen egybeesés, hogy 1949 és 1955 között csak felekezeti lapokban publikálhatott, illetve Vertse Albert, a Magyar Madártani Intézet vezetője adott neki kisebb megbízásokat, ám könyvei nem jelenhettek meg. A Zselléreket már csak az antikváriusok pultjai alól lehetett beszerezni. Lánya, Edit 18 évesen Bécsbe ment szerzetesnővérnek a Sacré Coeur rendbe, ezt a döntését egyedül édesapjával osztotta meg, akivel a mély vallásosságban is közel álltak egymáshoz (a család többi tagját egy hátrahagyott levélben tájékoztatta). Édesapja, amikor csak tudott, kijárt hozzá Bécsbe, ahol Edit később rendfőnök lett, és az ausztriai oktatásügyben is tevékenykedett miniszteri tanácsadóként. Ifjabb István pedig 1956-ban kényszerült elhagyni az országot, miután a forradalomban való aktív részvételéért halálra ítélhették volna. Az édesapja közben mellőzött irodalmárként halászmestereket tanított vidéken.

A Kis-Balatont úgy ismerte meg, hogy egyvégtében nyolc napig horgászott ott egy barátjával, majd egyedül is visszajárt. Innen kapta az ihletet a Tüskevárhoz.

Mindig is megrendítő tisztelettel írt az idős mesterekről, így Matula bácsiról. Írásai nem mesék, hanem állatokról szóló regények lettek, hőseik a fajtársaikkal szót értenek, az emberekkel nem. A Kelében a magára hagyott, sebesült madár alakjában az író önmagát örökítette meg. „Kell, hogy az erdők egy-egy vadja felett az elérhetetlenség köde szálljon, mert ha mindent elérnénk, miért járnánk az erdőket? Miről szőnénk álmainkat, és mit mesélnénk el fiainknak?” – vallotta a vadászatról. Sokkal kevesebb vadat ejtett el, mint a többiek.

Utolsó éveit keserűen töltötte, az ifjúsági író skatulyából élete során nem sikerült kitörnie. Nem vett részt az irodalmi életben, noha az irodalom volt a legnagyobb boldogsága. A Tüskevár forgatására sem ment el. Amikor a felesége megkérdezte, miért fogalmaz olyan egyszerűen a műveiben, előbb a fejére, majd a szívére mutatva ennyit felelt: „Mert én nem ezzel írok, hanem ezzel”. Alig két nappal a hetvenedik születésnapja előtt kicsordultak a könnyei a nevetéstől a fia egyik novelláján, s örömmel nyugtázta, hogy a gyermeke is megtalálta az útját. Pár órával később Fekete Istvánt infarktus vitte el. A Farkasréti temetőbe temették, majd 2004-ben a hamvait Göllén helyezték el, ahol életében is a legjobban szeretett tartózkodni. A fia szerint „szépen tudott meghalni, az Úristen szépen vitte el”.

Vadászat

Lőttek az elvárásnak

Tizenöt illegálisan tartott vadászpuskát foglaltak le a győri rendőrök

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Dobos Gábor zászlós, a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály 3. Személyelleni és Vegyes Ügyek Alosztály nyomozója abból indult ki, hogy annál a férfinál is legfeljebb két-három illegális lőfegyvert találnak, akiről ilyen információt kaptak, de Sz. A. minden elvárásukra rácáfolt, ahogy a bombakereső kutya is.

Fotó: Rendőrség

Magyarországon most is több százan élnek kistelepülések külterületén hétvégi házakban vagy gazdasági épületekben. Mivel az ilyen részeken jellemzően csak a gépkocsizó körzeti megbízott szokott időközönként körülnézni, sokan gondolják közülük, nyugodtan törvényt szeghetnek. A Győri járás egyik falva mellett éldegélő Sz. A. is erre alapozhatott.

– A középkorú férfi bejelentett lakcíme egy hivatalos elnevezés nélküli, mezőgazdasági területen lévő, borospincévé alakított lakóház, amit még helyrajzi számmal sem volt egyszerű megtalálni – mondta Dobos Gábor, és hozzátette, a felderítés több napon át tartott. – Miután megtudtam, hogy kéz alatt kínált eladásra egy vadászpuskát, felvettem a kapcsolatot a fegyverügyesekkel a Győri Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán. Ők arról tájékoztattak, hogy van engedéllyel tartott fegyvere, a területért felelős körzeti megbízottal pedig azt is megállapítottuk, hogy további két lakcím köthető hozzá a falu belterületén. Ezekbe közeli hozzátartozói vannak bejelentve.

Fotó: Rendőrség

A szolgálati kutya túlteljesítette a feladatát.

– Miután szemügyre vettük az ingatlanokat, megszerveztük a kutatásokat. A fegyverügyesek behívták Sz. A.-t a kapitányságra adategyeztetésre, és ahogy megjelent, közöltük, velünk kell jönnie, mert kutatni fogunk az ingatlanjaiban. Három kollegámmal mentem ki a helyszínekre, és csatlakozott hozzánk két körzeti megbízott, illetve Komárom-Esztergom megyéből egy kutyavezető a szolgálati bombakereső négylábújával; alosztályunk további három nyomozója bentről támogatta az intézkedést – vázolta a zászlós, hozzáfűzve, hogy Sz. A. kezdetben tagadta, hogy éles lőfegyvereket rejtegetne. – A külterületi lakhelyén kezdtünk, és ekkor már együttműködőbb volt. Nemcsak az engedéllyel tartott lőfegyverét mutatta meg, hanem további kettőt is, amelyekhez nem volt papírja. Azt állította, hozzátartozói ingatlanjaiban nem rejteget lőfegyvereket, majd hallgatásba burkolózott. Semmit nem mondott, amikor sorra kerültek elő további éles lőfegyverek. Az egyik ingatlan melléképületének padlásán 11 darabot találtunk tokba csomagolva, lomok közé rejtve. A négylábú kollega minden elvárásunkat túlteljesítette. Ott is jelzett, ahol korábban tárolhattak lőfegyvert.

Fotó: Rendőrség

A három ingatlan területéről 15 fegyver került elő.

– Régebb óta Győrben szolgáló kollegák sem emlékeznek olyanra, hogy egy kutatás során ilyen sok lőfegyvert találtunk volna. Én már sok hasonló kutatásban vettem részt, és az volt a tapasztalatom, hogy amikor a bejelentő vagy az informátor olyasmit állít, hogy valaki legalább húsz lőfegyvert rejteget, jó, ha kettőt találunk. Már olyan kutatást is vezettem, ahol a bejelentés 30 rejtegetett gépkarabélyról szólt, de végül csak két légpuskát találtunk, pedig még talajradart is bevetettünk. Ezúttal is azt gondoltuk, hogy az engedéllyel tartott lőfegyveren kívül talán egy vagy két engedély nélküli lehet. Aztán úgy a tizedéknél már meglepetten mondogattuk egymásnak, hogy ezt nem gondoltuk volna. Amúgy mind a 15 lefoglalt lőfegyver jó állapotú, karbantartott vadászpuska.

A kutyás kutatás során lefoglalt puskák a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba kerültek, Sz. A. pedig rács mögé, mert a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály kezdeményezésére a bíróság elrendelte letartóztatását. A lőfegyverek állapot- és eredetvizsgálata még tart, akárcsak a nyomozás. A zsaruk most azt próbálják kideríteni, hogy akár egy terrorsejt felfegyverzésére alkalmas mennyiséggel a férfinak mi volt a szándéka. A fegyvereken kívül ugyanis 8084, különböző kaliberű lőszer is előkerült.

Forrás: Rendőrség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben

A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.

A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE

A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.

Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.

Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.

A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.

Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.

Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH

A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom