Keressen minket

Vadászat

Lehet-e természetvédő a vadász?

Közzétéve:

Feltöltő:

A kérdés megválaszolásához először saját vadászénemhez fordulok, ami mögött negyvennégy év területes vadásztársasági tagság áll, legalább ezer vadászattal eltöltött nap tapasztalatával. Ennek egyötöde társasvadászat, négyötöde egyéni cserkelés vagy lesvadászat. Több százszor éjszakáztam kint egyedül, magaslesen, szalmakazalon vagy az erdei avarban, pokrócba burkolózva.

Fiatal anyamedve (a szerző felvétele)

Ami számomra fontos volt és maradt a mai napig, az a JELENLÉT, csupa nagybetűvel. Az elmagyarázhatatlan beleolvadás a környezetbe, nem látványban, hanem teljes létezésemben. Olyan éberség, amikor az ember nem figyel, hanem lát, nem szagol, mégis érti a szagok információját, nem hallgatózik, csak örömmel nyugtázza a fák, a bokrok, az erdei, mezei állatok, madarak és a bogárvilág hangüzeneteit. Ezek a természetbe merülések ősi teljességélményt jelentenek.

Az idő intenzív megélését, az állandóság kitapintását a folyamatos változás ütőerein.

És az ölőszerszám, a puska, mit keres a válladon? – kérdezheti joggal a városi, civilizált ember.

A puska az útlevél, hogy kiléphessek a lakott területek biztonságos tereiből, letérhessek a térképeken feltüntetett utakról, ösvényekről, és szigorú, rendszerszemléletű szabályok keretei között – először a vadászházban elhelyezett beírókönyvben számkóddal vagy helynévvel legalizáljam a kintlétet – lefoglaljam az adott területrészt.

A puska (vagy az erre specializált vadásztársaságoknál az íj) a vadász kezében azért is kell, hogy a kötelezően előírt felesleget, ha mód van rá, szelektíven elejtse, kiemelje az erdőből és a megművelt földekről, továbbá az értékes vadhúst előkészítve (kizsigerelve) beszállítsa a kijelölt hűtőkamrába. Ez nem humánus, és nem esztétikus művelet. Maga a természet sem humánus.

Ami a vadászatot humanizálja, az a szigorú keretrendszer, amely a legapróbb részletekig szabályozza azt.

Az egyensúlyteremtés áldozatokkal jár. Valamennyi növényevőnek megvannak a természetes ragadozói, és ez az ellentétpár a fajok fejlődésének a motorja. Az ember mindenevő, a majmokhoz, a medvefélékhez, a disznófélékhez és a rágcsálókhoz hasonlóan. A macskafélék, farkasfélék (kutyafélék) húsevők, a vadászat legnagyobb mesterei. Vannak dögevők is, a hiénák kiváló szaglásukkal, a keselyűk kivételes látásukkal vásárolják meg a már megölt élelmet a természet nagy bevásárlórendszerében. Persze a mindenevők valamennyi faja szívesen fogyasztja a húst, sőt legtöbbjük az öléstől sem riad vissza egy-egy könnyen elérhető préda esetében.

„A gyógyítást a természet jobban elvégzi (elvégezné), mint az ember” – írja Krómer István. Szép, idealista gondolat, a valóság viszont ezt időnként cáfolja. Kilenc éve Erdélyben, a Maros megyei Havad Pro Diana Vadásztársaságának külső tagja vagyok. A vadászterület 7500 hektár, a Kis-Küküllővel párhuzamos, 500–650 méter magas, kilenc falut érintő domblánc. A dombtetőket keskenyebb és szélesebb erdők borítják. A terület 45 százaléka erdő, 35 százaléka legelő, kaszáló, 20 százaléka gyümölcsös vagy szántóföld. A lakosság többsége idős ember, aki a saját parcelláin gazdálkodik. A vadállomány jó minőségű, stabil létszámú őzből, vaddisznóból és növekvő számú gímszarvasból áll.

Az állomány szabályozását folyamatosan segíti néhány farkas, az Abod környéki északkeleti sarokban meg-megjelenik a hiúz, és a 90-es évek óta egyre szaporodnak a medvék. 2000-től a vadásztársaság egy-két, 2015-ben már három medvekilövési engedélyt kapott, de a következő évtől a bukaresti természetvédő lobbi elérte, hogy megszűnjön a medve vadászata. Az eredmény: a medveállomány robbanásszerűen növekszik.

Az erdők birtokbavétele után, a gazdag élelemforrásért rákaptak a könnyen elérhető domboldali gyümölcsösökre, gátlástalanul tönkreteszik a külső zöldségeskerteket, kisparcellás ültetvényeket. A területünk közvetlen közelében már két halálos medvetámadás is történt. Így érthető, hogy a helybeli emberek elhagyják a több mint fél évezredes életterüket, beszorulnak a faluba,

megszűnik az állattartás, az önellátásuk, és a védelemre nagyon is rászoruló, kiegyensúlyozott kultúrtáj eltűnik.

Összegzésképp: a vadászat teremtésvédelem is. A vadőrök (hivatásos vadászok) nagy része szereti, érti és védi az ökoszisztéma maradékait, amit még nem teljesen hódított el az ember a természetes körforgásból. A sportvadászok mindegyike befizeti az éves tagdíját, részt vesz a vadállomány egyensúlyban tartásában, hazavihet évente egy-két süldőt vagy borjút, néhány fácánt a családi konyhára, kisebbik része azonban „igazvadász” is, aki átéli az ősi hívást, a teljesség megélésének szépségét, felelősségét, viszonzásul adja fizikai állóképességét, fáradságát, fázását, szabálykövetését, önkorlátozását.

A vadászat gazdálkodás. A természetvédelem is gazdálkodás. A mezőgazdaság és az erdőművelés is jó esetben gazdálkodás. Ez a közös fogalom jól körülhatárolható tartalmat jelöl: a gazdálkodó a kitermelt eredmény mellett felelősséggel tartozik az élő vagyon szakszerű kezeléséért és fenntartásáért.

Vadászat

Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

Tovább olvasom

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos vadászok regionális válogató versenye

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK

20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.

Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!

Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom