Vadászat
Zala megyei aranysakálok – GALÉRIÁVAL
Zala megye déli részén, Nagykanizsa mellett, a Hunor 2000 Vadásztársaság területén, a magyar-horvát határ szomszédságában aranysakálra vadászott Billege Balázs. A sportvadász beszámolója szerint az első egyedek a kétezres évek elején bukkantak fel a területen. A faj állománya az elmúlt tíz évben jelentősen gyarapodott.
A fényképen látható aranysakált Billege Balázs hozta terítékre. (Kép: Billege Balázs – Agro Jager News)
A helyi vadászterület rendkívül mozaikos: nagyobb szálerdők mellett, sok a fasor, bokor, mezőgazdasági terület, emellett a vizes élőhelyek száma is jelentős. A terület sokszínűsége miatt rendkívül nehéz vadászni erre az okos ragadozóra, mert minden lehetőséget kihasznál az emberrel szemben. Hívással jól detektálható a nádi farkas, de olyan esetekről is beszámoltak, amikor erre nem reagál. A megközelítőleg négyezer hektáros területen öt – hat aranysakál falka élhet. Falkánként három – öt egyeddel lehet kalkulálni, így a helyi törzsállományuk 20-25 példány lehet. Korábbi beszámolók alapján, a Zala megyei aranysakálok is óriási távolságokat tesznek meg, amelyet minden esetben a prédaállatok száma befolyásol. Itt, közel az államhatárhoz, a nagyvadas területen, a jelenlétük markánsan érzékelhető: egyre több van ebből az okos ragadozóból. A faj rendkívül rejtett életmódot folytat, nagyon kevés információval rendelkezünk még róluk. Vélhetően azért ennyire sikeresek, mert családban, falkában élnek. Az alárendelt egyedek is segítenek az utódnevelésben.
Aranysakál-kotorék. (Kép: Dr. Szőcs Tímea – Agro Jager News)
Egy évvel ezelőtt, a Soproni Egyetemen végzett vadgazdamérnök elhatározta, hogy megpróbál minél több aranysakált elejteni, mert rendszeres területbejárásai során egyre többször tapasztalta kártételüket. Elejtésük kihívást jelent számára.
Nem messze a Mura-gáttól, az ártérben, ami az ember számára szinte áthatolhatatlan dzsungel, a legolcsóbb kutyatápból szórót üzemeltet. A vadásztársaság területén több aranysakál-kotorék ismert, amiket inkább védett helyeken, szinte áthatolhatatlan sarjerdőkben, homokos talajú akác fiatalosokban szeretnek megépíteni
Egyéni vadászatai során szinte minden alkalommal különböző gyártók sípjaival hívja a ragadozókat a magaslesen. A magányos aranysakál hangját szájsíppal utánozza. A különböző sípok használata azért célszerű, mert utánozhatatlan, egyedi. Sípokkal mindig más hangokat tudunk létrehozni. Szerbiában, ahol a vadászok elektromos hívókkal vadásznak, az aranysakálok gyorsan kitanulták a sűrűn, rosszul ismételt strófákat. Nagyon fontos, ha sikerült behívni a ragadozót, akkor a lehetőség szerint el is kell ejteni, mert a „túlélő” nádi farkasok gyorsan kitanítják a többi fajtársukat. Ha ez megtörténik, már csak az igazán jó lőtudással rendelkező, professzionális hívók tudnak eredményt elérni. Ők is nehezen. Szerbiában, ahol a távcsőre szerelhető éjjellátó sem illegális, azt tapasztalták, hogy abban az esetben, ha intenzíven vadásznak rájuk, a sűrű, fedett részeket nem hagyják el a ragadozók. Mivel a faj gyorsan tanul, bármilyen új „technikához” gyorsan alkalmazkodik.
Őzszőrt is lehet találni gyomorvizsgálatok során. (Kép: Billege Balázs – Agro Jager News)
A sakál nagyon türelmes, időnként persze hibáznak ők is. Az igazán tapasztalt egyedek, több irányból közelítenek, szél alá kerülnek, kivárnak. Ha valami egy picit is gyanús, nem mozdulnak. Olyan is előfordult már, hogy az aranysakál 40 percig várt, több irányból közelítve, mire elhatározta, hogy megmutatja magát. Ha kereső aranysakál hangját utánozza, Balázs azt figyelte meg, hogy a falkák egymás után vonyítanak az éjszakában. Egy idő elteltével az összes falka megszólal. A hívásoknál nagyon fontos az alapvető szabályok betartása. az első hívás után rövid idő – körülbelül 30 másodperc – után lehet újra hívni, ezután várni kell 30 percet. Ezt vadászatai során körülbelül háromszor, négyszer ismétli. A hagyományos nyúlsíró sípok mellett, használ egy, – 3D nyomtató segítségével elkészített, – olyan sípot, ami a „karcosabb” nyúlsírást produkál. A saját sípja sok esetben eredményesebb, mint az ismert gyártók jól bevált termékei. Valamiért az aranysakál preferálja az érdesebb nyúlsirámot, szemben egy vékonyabb hanggal. Tudni kell az aranysakálról azt, hogy a tapasztaltabb egyedek, a fegyverlámpa fényére azonnal elugranak.
Fegverlámpa segítségével szinte kizárólag olyan egyedeket lehet terítékre hozni, akik tapasztalatlanok. Erre legfőképpen augusztus, szeptember hónapban van lehetőség. A Zala megyei vadász eddig összesen hat aranysakált hozott terítékre, többször próbálkozott fegyverlámpával is. Ez egy személynek, egyedül nagyon nehéz, ezért az utolsó lővilág után, szinte mindig haza is indul. Fegyverlámpával csak a legelső egyedet tudta terítékre hozni, az összes többit alkonyatkor, még optimális lővilág mellett ejtette el.
Kép: Billege Balázs – Agro Jager News
Egyéni vadászatai előtt minden esetben megnézi a helyi meteorológiai előrejelzést. Abban az esetben, ha nagy szél van kint, el sem indul. A legrosszabb, amikor kavarog a szél. Az aranysakál orra sokkal jobb, mint a vörös rókáé. A vadásztársaság másik tagja, Farkas Renátó, 2019. novemberében érdekes esetet figyelt meg. A terület határához közel, egy vendégvadászt kísért, amikor a cserkelés közben, egy magányos aranysakálra lettek figyelmesek. Az éhes ragadozó egyedül vadászott. Egy mezőn lépésről-lépésre közelebb lopódzott egy egyedül legelésző őzgidához. Amikor az őzgida a legelést megszakítva, fel-felemelte a fejét, a sakál is megállt, mindig akkor indult el újra, amikor a gida lehajtott fejjel folytatta a legelést. Végül 5-10 méterről támadta meg a vadat, üldözés nem volt, a gida egy lépést sem tudott tenni, a sakál támadását követően csak a gida vészsiráma volt hallható rövid ideig. A vadász nem lőhetett át a szomszédos területre, csak figyelte az eseményeket. A sakál az őz elejtése után felkapta a fejét és beszaladt egy közeli bokorba, otthagyta a zsákmányát. A két vadász rövid ideig még figyelte a helyszínt, de a sakál nem tért vissza a zsákmányához ez idő alatt. Vélhetően a magányos kan tartott a területet uraló falkától – zárta beszámolóját Billege Balázs.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek: Dr. Szőcs Tímea és Billege Balázs
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
