Vadászat
15,7 kg-os aranysakált lőttek Csikérián
Dúvadhajtást szerveztek a Bács-Kiskun vármegyei Csikérián, a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén, ahol a település körüli gazdaságok, tanyák jelezték és egyben kérték is a vadásztársaság vezetését, hogy segítsenek a dúvad visszaszorításában. 2023-ban, immáron második alkalommal dúvadhajtást szerveztek, hogy közvetlenül a falu körüli erdőket, sűrűket megmozgatva, puskavégre kaphassák az éjszakai tolvajokat.
Csikéria: a Szent István király templom neoromán stílusú tornyát pillantja meg leghamarabb az ideérkező Forrás: Szent István király templom
Csikéria alig 100 éve még Szabadkához tartozott, ma a magyar-szerb határ mentén fekszik. Légvonalban talán, ha hat kilométerre található a vajdasági nagyváros. Ezen az oldalon Kunbaja, Bácsszőlős, Tompa községek határolják. Önállóan településként 1924. óta létezik. Nevét feltehetően a Csík-ér után kaphatta. A település egyik érdekessége a Szent István király templom, amelyet 1929-ben szenteltek fel. A neoromán stílusú épület azért is figyelemreméltó, mert a Budai halászbástyát és a szegedi dómot is ebben a stílusban építették meg, bár ez utóbbiban gótikus motívumok is feltűnnek. A gróf Zichy Gyula kalocsai érsek által felszentelt templomot, aki erre jár vadászni, mindenképpen látogassa meg, mert különleges építészeti stílusa elragadó. Lakossága sokszínű, ezért konyhaművészetében, vendéglátásában is turisztikai értékkel bír, annak is, aki csak vadászni érkezik a településre.
Csikéria címere
A falura a gazdálkodás és az állattenyésztés ma is jellemző. Az elmúlt időszakban azonban gyakran felkeresték a vadászokat a helyiek, hogy az állattartó telepekre betört a róka és nem egy esetben a sakál, azaz az aranysakál is. Sajnos nemcsak hallható, hanem már látható károkat is okoztak. Legutóbb egy kacsatelepen pusztított az aranysakál.
Aklan Richárd, a társaság egyik tagja, ezért 2022-ben hirdette meg az első dúvadhajtást, amelyet 2023-ban újra megrendeztek. Kiemelte, hogy mind a társaságon belül, mind pedig a barátok, a vendégek vonatkozásában kijelenthetjük, hogy nagy érdeklődést tapasztaltak, amelyet – érthető módon – a falu lakossága is támogatóan fogadott.
A hajtásokat úgy szervezték, hogy minden esetben a falutól kifelé haladjanak. Végül egy sakál, három róka és egy szajkó került terítékre. Az elnök hozzátette, hogy a társaság új tagja, Moravcsik Henrik, olyan szerencsés volt a 2023-as hajtáson, hogy egy 15,7 kilogrammos aranysakált sikerült elejtenie!
Moravcsik Henrik lapunknak elmesélte, hogy a hajtásderékban vezette a fenékvonalat. Folyamatosan tartottam a kapcsolatot Aklan Richárd vadászatvezetővel a rádió-adóvevőn keresztül. Fontos volt, mert olyan sűrűket, erdőket mozgattunk meg, ahol mindenképpen egyben kellett tartani a hajtósort és a szárnyakat, hogy mindig kellő távolságra legyünk egymástól és a vonalat is tartsuk! Természetesen meg-megszólalt a rádió, lehet emiatt sem sütöttem el a puskámat egész nap.
A csikériai vadászterület nagyrésze szántó, de jelentős erdőket találhatunk. Olyan erdőkkel is bírnak, amelyben az állományt alkotó fő fafajok elsősorban az akác, a hazai nyárak és az erdei fenyő.
Négy hajtás terveztünk – vágott bele ismét Moravcsik Henrik. Az első hajtás a falu felől délre indult, aztán a második hajtás falu szélétől északra, Bácsszőlősnek. A harmadik pedig inkább a falu körüli sűrűket mozgatta át, de az is jobban a lakott területtől kifelé irányult! A negyedik pedig, végül, a vasúti sínektől indult a kacsatelep erdeinek!
Terítéken a csikériai sakál
Az első hajtásban egy róka, a második hajtásban semmi, majd a harmadik hajtásban két róka esett.
Persze ki nem szomorú, ha nem előtte ugrik a dúvad – mondta lapunknak az elejtő. Ennek ellenére nagyon figyeltem és a negyedik hajtásban is lankadatlanul járt a szemem! Mikor a fenyők között egy tisztásra értem, akkor a tőlem jobb oldalra, hajtó vadászbarátom rálőtt egy aranysakálra! El se tudjuk képzelni, hogyan keveredhetett oda. Sütött a nap és úgy gondoljuk, hogy a dombok déli oldalában napozhatott, amikor is a gyorsan, csendben érkező hajtósor meglepte. A vadászbarátom rálőtt, el is találta, de csak tovább ugrott felém. Igen közel volt, de még így nagyon gyorsan rohant. Mind a két lövésem viszonylag hátrébb csúszott, sőt annyira közel volt, hogy a sörétraj nem nyílt ki! Mind a két lövés érte, de újra kellett töltenem, így került végül terítékre.
Tekintélyes sakált ejtettek el Csikárián. Súlya 15,7 kilogramm volt
Mikor a közelébe értünk, akkor láttuk meg, hogy mekkora sakál is keveredett a hajtásba! Persze, ahogy illik behoztuk és felkerült a terítékre is, majd megmértük. A mérleg akkor 15,7 kilogrammot mutatott. Mindenképpen megmentettük a trófeámat, preparálás után bírálatra is bevisszük.
Moravcsik Henrik termetes, csikériai aranysakálja
Nyúl Tamás a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság elnöke és Aklan Richárd vadászatvezető hangsúlyozta, hogy az aranysakálkérdés, az aranysakál okozta problémakör kiterjedt és nem csak közvetlenül a vadgazdálkodókat érinti. Míg súlyos és érzékeny veszteséget okoz a sakál jelenléte az apróvadban, az őz állományaiban, addig a nagyvad vonatkozásában is számolni kell a pusztításával. Károkozása már számszerűsíthető. A természetvédelem mellett azonban a gazdálkodóknak, a falusi embereknek is egyre több fejtörést okoz a jelenléte. A róka okozta problémáknál azonban messze túlmutat a sakál pusztítása.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Moravcsik Henrik és Szent István király templom
Vadászat
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben
Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.
Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika
Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztrófeákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Pipis Gyula számolt be élményeiről:
Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.
Írta: Pipis Gyula
Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
A dél-afrikai trófeabehozatalról
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása
A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
Aszály információk: 2024. április 18.
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
A kitartás jutalma
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
