Dúvadhajtást szerveztek a Bács-Kiskun vármegyei Csikérián, a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén, ahol a település körüli gazdaságok, tanyák jelezték és egyben kérték is a vadásztársaság vezetését, hogy segítsenek a dúvad visszaszorításában. 2023-ban, immáron második alkalommal dúvadhajtást szerveztek, hogy közvetlenül a falu körüli erdőket, sűrűket megmozgatva, puskavégre kaphassák az éjszakai tolvajokat.

Csikéria: a Szent István király templom neoromán stílusú tornyát pillantja meg leghamarabb az ideérkező Forrás: Szent István király templom

Csikéria alig 100 éve még Szabadkához tartozott, ma a magyar-szerb határ mentén fekszik. Légvonalban talán, ha hat kilométerre található a vajdasági nagyváros. Ezen az oldalon Kunbaja, Bácsszőlős, Tompa községek határolják. Önállóan településként 1924. óta létezik. Nevét feltehetően a Csík-ér után kaphatta. A település egyik érdekessége a Szent István király templom, amelyet 1929-ben szenteltek fel. A neoromán stílusú épület azért is figyelemreméltó, mert a Budai halászbástyát és a szegedi dómot is ebben a stílusban építették meg, bár ez utóbbiban gótikus motívumok is feltűnnek. A gróf Zichy Gyula kalocsai érsek által felszentelt templomot, aki erre jár vadászni, mindenképpen látogassa meg, mert különleges építészeti stílusa elragadó. Lakossága sokszínű, ezért konyhaművészetében, vendéglátásában is turisztikai értékkel bír, annak is, aki csak vadászni érkezik a településre.

Csikéria címere

A falura a gazdálkodás és az állattenyésztés ma is jellemző. Az elmúlt időszakban azonban gyakran felkeresték a vadászokat a helyiek, hogy az állattartó telepekre betört a róka és nem egy esetben a sakál, azaz az aranysakál is. Sajnos nemcsak hallható, hanem már látható károkat is okoztak. Legutóbb egy kacsatelepen pusztított az aranysakál.

Aklan Richárd, a társaság egyik tagja, ezért 2022-ben hirdette meg az első dúvadhajtást, amelyet 2023-ban újra megrendeztek. Kiemelte, hogy mind a társaságon belül, mind pedig a barátok, a vendégek vonatkozásában kijelenthetjük, hogy nagy érdeklődést tapasztaltak, amelyet – érthető módon – a falu lakossága is támogatóan fogadott.

A hajtásokat úgy szervezték, hogy minden esetben a falutól kifelé haladjanak. Végül egy sakál, három róka és egy szajkó került terítékre. Az elnök hozzátette, hogy a társaság új tagja, Moravcsik Henrik, olyan szerencsés volt a 2023-as hajtáson, hogy egy 15,7 kilogrammos aranysakált sikerült elejtenie!

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Moravcsik Henrik lapunknak elmesélte, hogy a hajtásderékban vezette a fenékvonalat. Folyamatosan tartottam a kapcsolatot Aklan Richárd vadászatvezetővel a rádió-adóvevőn keresztül. Fontos volt, mert olyan sűrűket, erdőket mozgattunk meg, ahol mindenképpen egyben kellett tartani a hajtósort és a szárnyakat, hogy mindig kellő távolságra legyünk egymástól és a vonalat is tartsuk! Természetesen meg-megszólalt a rádió, lehet emiatt sem sütöttem el a puskámat egész nap.

A csikériai vadászterület nagyrésze szántó, de jelentős erdőket találhatunk. Olyan erdőkkel is bírnak, amelyben az állományt alkotó fő fafajok elsősorban az akác, a hazai nyárak és az erdei fenyő.

Négy hajtás terveztünk – vágott bele ismét Moravcsik Henrik. Az első hajtás a falu felől délre indult, aztán a második hajtás falu szélétől északra, Bácsszőlősnek. A harmadik pedig inkább a falu körüli sűrűket mozgatta át, de az is jobban a lakott területtől kifelé irányult! A negyedik pedig, végül, a vasúti sínektől indult a kacsatelep erdeinek!

Terítéken a csikériai sakál

Az első hajtásban egy róka, a második hajtásban semmi, majd a harmadik hajtásban két róka esett.

Persze ki nem szomorú, ha nem előtte ugrik a dúvad – mondta lapunknak az elejtő. Ennek ellenére nagyon figyeltem és a negyedik hajtásban is lankadatlanul járt a szemem! Mikor a fenyők között egy tisztásra értem, akkor a tőlem jobb oldalra, hajtó vadászbarátom rálőtt egy aranysakálra! El se tudjuk képzelni, hogyan keveredhetett oda. Sütött a nap és úgy gondoljuk, hogy a dombok déli oldalában napozhatott, amikor is a gyorsan, csendben érkező hajtósor meglepte. A vadászbarátom rálőtt, el is találta, de csak tovább ugrott felém. Igen közel volt, de még így nagyon gyorsan rohant. Mind a két lövésem viszonylag hátrébb csúszott, sőt annyira közel volt, hogy a sörétraj nem nyílt ki! Mind a két lövés érte, de újra kellett töltenem, így került végül terítékre.

Tekintélyes sakált ejtettek el Csikárián. Súlya 15,7 kilogramm volt

Mikor a közelébe értünk, akkor láttuk meg, hogy mekkora sakál is keveredett a hajtásba! Persze, ahogy illik behoztuk és felkerült a terítékre is, majd megmértük. A mérleg akkor 15,7 kilogrammot mutatott. Mindenképpen megmentettük a trófeámat, preparálás után bírálatra is bevisszük.

Moravcsik Henrik termetes, csikériai aranysakálja

Nyúl Tamás a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság elnöke és Aklan Richárd vadászatvezető hangsúlyozta, hogy az aranysakálkérdés, az aranysakál okozta problémakör kiterjedt és nem csak közvetlenül a vadgazdálkodókat érinti. Míg súlyos és érzékeny veszteséget okoz a sakál jelenléte az apróvadban, az őz állományaiban, addig a nagyvad vonatkozásában is számolni kell a pusztításával. Károkozása már számszerűsíthető. A természetvédelem mellett azonban a gazdálkodóknak, a falusi embereknek is egyre több fejtörést okoz a jelenléte. A róka okozta problémáknál azonban messze túlmutat a sakál pusztítása.

Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Moravcsik Henrik és Szent István király templom