Vadászat
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
A Nagyecsedi Vadásztársaság, határainkon belül, a legkeletibb vadásztársaságok egyike, ahol a társaságot Tóth Zoltán elnök irányítja, míg a szakmai munkát Szabó Tamás vadászmester vezeti. A társaságot a vadászat, a vad szeretete annyira összetartja, hogy a téli etetések során, vagy a vadkárok felmérésénél is, a vadászmester rendszeresen odaadja a vadőröknek a terepjáróját. Így Almássy János és Nyíregyházi Attila hivatásos vadászok, szép magyar nyelvünket ápolva, vadőreik, szakmai megbecsülése – példás.
Almássy János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Ópályiban él, a Mátészalkai járásban. Munkája azonban Nagyecsedhez köti. Igen, ott, ahol valamikor az Ecsedi-láp ringatta a nádat, ott hivatásos vadász. A tavalyi, a 2022-es aszály őket sem kímélte és a nádat sem, mert ahová eddig a gép nem tudott bemenni, most ott is kaszáltak. Erdejük nagy része még fiatal, de azért, itt-ott van egy-egy vén tölgyes. A minap munkatársával, ha úgy vesszük, határszemlére indultak, amikor összetalálkoztak egy aranysakállal…
2022. nyara nem volt kegyes sem a gazdaemberhez, sem pedig a vadhoz, a vadgazdához. Biztos lehetünk benne, hogy erre az esztendőre sokáig fogunk emlékezni, anyagilag is nehezen piheni ki az ország. Túl vagyunk rajta. Ha nem is szokott a magyar ember sokat prézsmitálni, hogy mi volt, azért mindenki láthatta, ha mást nem is, akkor mi mennyiségű vizet tudott meginni a vad. Mondhatom, hiszen megannyi vadgazdával tartjuk a kapcsolatot, hogy aki tudott, itatott. Almássy Jánosék is így jártak, mert hol vannak már a Kraszna és a Szamos árvizei?! Ha lennének is, azok ma már leszaladnak, ahelyett, hogy a lápi világot táplálnák…
Almássy János méretes aranysakáljával Fotó: Nyíregyházi Attila
A helyiek, itt, úgy 8000 hektáron gazdálkodnak, óvják a természetet is, mert a vadőr azért kicsit régen is és ma is, azért természetvédelmi őr is. A feladat keresztmetszete széltében, hosszában egyforma s aki biztatás nélkül nem talál munkát, az inkább adja le a jelvényét. Sokszor keresni sem kell, adja az magát – mondja Almássy János.
Így voltunk akkor este is a kollégámmal. Most még nyílt, fedetlen a határ és a gabona is éppen, ha bokrosodik. Abban még, most a nyúl se tud elbújni, hát még a dúvad! Csak azért is menni kell. A sakál folyamatosan mozog. Nehéz megmondani, mikor akad bele az ember, de ha megyünk, akkor a teríték is gyarapszik – meséli lapunknak Almássy János.
Menni kell – folytatja, mert menni kell az őzért, amelyből azért csak-csak akad 500 gramm feletti, ha úgy vesszük az „500 plusszos” kategóriából is. Így évről, évre 40-50 őzbakot hoznak terítékre.
Itatóból sokfélét üzemeltetnek. Van, amelyikből jobban csak az apróvad és az őz, de van, amire már a szarvas is rájár, mert azért öt bika 2022. őszén is esett. Legjobb bikájuk 9,20 kilogrammot nyomott, amire azért már felkapja az ember fejét s ahogy lenni szokott, ilyen adatok mellett már a tarvadat is vadászni kell.
Akkor nap, már késő délután, úton voltunk. Mentünk Nagyecsedre. A kollégámmal igen jóban vagyunk, úgy beszéltük, hogy jön értem, persze nem kellett várnia egy percet se. Így szoktuk, ő se várat, én se kések. Aztán már gurultunk is. A sakállal foglalkozunk, talán többet is, de szükséges, mert sok van. Látjuk, halljuk, érezzük. A barátaim tudják, hogy szeretek sakálra vadászni és azt is, hogy egy 300-as Winchester Magnumot használok. Látni kell, hogy olyan kalibert kell használni, ami a dúvadnak sem okoz sok szenvedést, de mégis hatékony eszköze a vadőrnek. Persze vadászunk, de a napi rutin, a területbejárások miatt, a fegyver minden nap a kezünkben van és napról, napra, hétről, hétre vadásszuk a dúvadat. Ez egy életforma. Tudja ezt a család, tudják ezt a kollégák. Akit már küldeni kell, akit biztatni kell, ott a terítékadatok is szerényebbek és nemcsak a nemes vadból, hanem a dúvadból is. Fegyverrel és csapdával egyaránt fogni kell, ennek ellenére azt látjuk, hogy nem lehet csökkenteni az aranysakál állományát. Talán szinten tudjuk tartani.
Legjobban a nyúlsírásra reagálnak, de azt is ügyesen kell hallatni, mert tanulékonyak. Csapdázásnál megkerülhetetlen tapasztalat, hogy a csapdát, nincs mese, el kell ásni és Nagyecseden terelőt is szoktak kihelyezni. Azonban az a megfigyelés, hogy a halkonzerv halolajával lekent csapdák a leghatékonyabbak, mi több, az üres konzervet egy ágra akasztva, még eredményesebb a fogás. A csalira is lehet csorgatni, annak szinte nem tud ellenállni a sakál és ha van, akkor bizonyosan megfogjuk – mondta Almássy János.
Nyíregyházi Attilával indultunk el és a Kis-Kraszna-partján haladtunk, oda már igen közel húzódik a román határ. Azon a területrészünkön, jobbára mezőgazdasági táblák húzódnak, amikor egy sakálra lettünk figyelmesek. Alapvetően a mezei nyúl állományát becsültük, a nyúl miatt mentünk arra. A Góczi Pista földjén kapta ránk a tekintetét. Persze pillanatok alatt előkerült a fegyverem. A társam lámpázott s mire megleltünk, már inalt!
Voltunk már mi ketten lámpázni, vadászni is. Tudtam, hogy a lámpával nem lesz hiba, de azt is tudtam, hogy rohan a sakál. A sakált egyébiránt nem lehet kiszámítani. Arra nincs recept. Egyszerűen ügyesebbnek kell lennünk nála. Ebben az évben 24 sakál esett. A 25-ik lehet az év utolsó sakálja, amit végül futtában ejtettem el. Bizonyosan nem szed össze több nyúlfit és őzgidát sem. Bár nem mértük meg, de igencsak akkora lehet, mint a napokban terítékre került sakál, amelyet Hermánné Bedics Rita, messze innen, a Duna-Tisza-közén ejtett el. Most főzzük a trófeát, mi is kíváncsiak vagyunk és amint tudjuk bevisszük bíráltatni Nyíregyházára. Öreg, több éves kan aranysakál volt, amelyet eddig sosem láttuk. Feltehetően úgy érkezett hozzánk. A tagságból jó páran igen sok időt töltenek kint s azért meg kell jegyezni, hogy ők is jelentős mennyiségű dúvadat ejtenek el, még akkor is sakált lövik, ha esetleg nemes vadat várnának. Így, úgy gondolom, előrébb vagyunk mi is és ha más vadásztársaságnál is így van, akkor minden bizonnyal számottevő a hozadéka, ha a sportvadász a régi regula szerint vadászik.
Nagyecseden az elmúlt évben 50 rókát, 53 borzot, négy sakált, 35 szarkát, 22 szajkót, 24 dolmányos varjút hoztak be.
Az utolsó sakál azonban minden bizonnyal emlékezetes marad, nemcsak nekem, hanem a kollégámnak is, mert mikor érte mentem, akkor a sebzett sakál felugrott és nekem fordult. Szabályszerűen kutya módjára ugatott és megtámadott. A kollégám mindent látott az autónál, segíteni nem tudott. Hozzá kell tenni, hogy résen kell lenni a sakállal, mert, ha hibázik a vadász, biztosan összemarja.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Almássy János és Nyíregyházi Attila
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
