Vadászat
OMVK: Készen a küldöttgyűlésre
OMVK: A Vadászkamara országos képviseleti szerve, a Küldöttközgyűlés március 24-ei ülése előtt az elnökség feladata volt, hogy áttekintse a küldöttek elé terjesztett anyagokat és döntsön a gyűlés összehívásáról. Az ezért megrendezett – idei első – elnökségi ülésre március 1-jén, a Vadászkamara központjának is otthont adó hatvani Vadászati Múzeumban került sor.
Lévén a küldöttközgyűlés napirendjén kiemelt helyen szerepel a Vadászkamara központjának 2022-es szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása, a kapcsolódó anyagokat az elnökségnek is meg kellett tárgyalnia. A tagok ezeket az előírások szerint korábban írásban megkapták. A szakmai beszámolóhoz ezért az előterjesztőnek, dr. Jámbor László elnöknek nem volt szóbeli kiegészítése, az elnökségi tagoknak pedig észrevételük, módosító indítványuk. A szakmai beszámolót így egyhangúlag fogadta tel a testület.
A központ gazdálkodásáról szóló beszámolót Bajdik Péter főtitkár terjesztette elő. Kiemelte: a takarékos, kiegyensúlyozott gazdálkodás eredményeképp a 2022-re jóváhagyott költségvetéshez képest az anyagi jellegű költségeken 7, míg a bér jellegűeken 5 millió forintot sikerült spórolni. A tervezett 500 millió forinthoz képest a záróeredmény több mint 663 millió forint volt.
Hozzátette: a cél, hogy minden esztendőt sikerüljön legalább félmilliárd forintos pénzkészlettel zárni, ha pedig ezt meghaladja a központ számláján lévő összeg, a különbözetet a Vadászkamara visszaforgatja a kiemelt tevékenységeire a következő évben. A 2022-es pénzügyi beszámolót elfogadásra javasolta Imre János, a Felügyelő Bizottság elnöke is az általa vezetett testület nevében, és az Elnökség szintén egyhangúlag döntött a küldötteknek való előterjesztéséről.

Balról: Agyaki Gábor hivatásos vadász alelnök, Badik Péter főtitkár, dr. Jámbor László elnök, dr. Kovás Sándor sportvadász alelnök. (Fotó: OMVK)Az érdekképviselet 2023-as, a vadászati engedélyek és vadászjegyek díjának változása miatt megemelkedett bevételei idén is a 2022. november 18-ai küldöttközgyűlésen elfogadottak szerint oszlanak meg a központ és a vármegyei Területi Szervezetek között (részletek itt). Dr. Jámbor László azonban előrebocsátotta: 2024-től az elosztás mikéntjét, arányait meghatározó feladatarányos finanszírozási rendszert érdemes lesz finomítani az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Ennek során mindenképp szem előtt kell tartani néhány szempontot: a rendszernek normatívnak kell lennie, a források központosítása majd visszautalása értelmetlen lenne, és összességében a már kialakult arányokat kellene alapul venni.
A források növekedéséből kifolyólag egyébként a Vadászkamara 785,7 millió forintnyi többletbevételhez jutott. Ebből – egyebek mellett – finanszírozható az Országos Vadgazdálkodási Alap, amelybe így 2023-ban ismét 500 millió forint kerül. A pályázati kiírásra, a célterületekre, mint minden évben, az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tesz javaslatot, és az Elnökség fogadhatja el.Az elmúlt évek tükrében várhatók finomítások, azonban a rendszer alapveőn idén sem fog változni. (A tavalyi pályázatok bírálati eredményeiről honlapunkon adtunk hírt.) A forrásoknak hála a Küldöttközgyűlés jóváhagyása esetén újra meghirdethető a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Programja is, amelyre idén több mint 282 millió forintot fordíthat a Vadászkamara. Ennek kiírásában szintén lehetnek pontosítások a beszerezhető eszközféleségek tekintetében, a 2022-es igények tükrében. (A tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számábanv adtunk tájékoztatást.)
Ami a kiemelt kamarai célokat illeti, ezekre a korábbiaknak megfelelően 107 millió forintot biztosíthat a Vadászkamara. Az ennek különböző célterületeire biztosított keretet az elnökség határozza meg. Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra és a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programokra 2023-ban 30-30 millió forint áll majd rendelkezésre. Emellett az idén Komárom-Esztergom megyében, augusztus 25-26-án megrendezendő Országos Vadásznapra és kutatási programra 10-10 millió forintot, a „Kisvadász” kiadvány újabb számaira pedig 27 millió forintot kíván biztosítani a Vadászkamara központja.
A többletbevételek elosztására és a központhoz kerülő források felhasználására vonatkozó javaslatot – egyetértve a Felügyelő Bizottság véleményével – az elnökség szintén egyhangúlag támogatta és jóváhagyta a küldöttközgyűlésnek való előterjesztését, miként a központ költségvetésének tervezetét is.
Az Elnökségi Ülésen a Vadászati Múzeum 2022-es beszámolóját és 2023-ra vonatkozó üzleti tervét az intézményt működtető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója, Dikasz Tamás ismertette. Kiemelte: az elmúlt év a múzeumot is rendkívül komoly kihívások elé állította, ezzel együtt több mint 27 000 jegyet értékesítettek, és további 15 000 ingyenjegyet is kiadtak az intézményre vonatkozó előírásoknak megfelelően. A különböző – a gazdasági helyzet miatt megemelkedett – költségeket igyekeztek a lehető legjobban leszorítani, emellett a munkaszervezésben is racionalizálásra került sor, ami létszámleépítéssel is járt.

Az asztalfőn Dikasz Tamás. (Fotó: OMVK)
2022-t mindennek eredményeképp pozitív, a korábbi éveknél jóval magasabb egyenleggel zárta az intézmény. Mindeközben fejlesztéseket is végrehajtottak: 2022 végén egy Széchenyi Zsigmond emlékkiállítást mutattak be, és Fekete István-emlékszoba is nyílt az intézménynek otthont adó Grassalkovich-kastélyban. Dr. Jámbor László kiemelte: a múzeumi feladatok mellett kiemelten fontos a dolgozók szerepe a vadászkamara ifjúsági programjában is.
Mindezen kívül az elnökség döntése értelmében a küldöttek szavazhatnak majd az Alapszabály módosításáról, amely – egyéb, apró technikai pontosítások mellett – a jelenleginél egyértelműbbé teszi, hogy a Vadászkamara a fenntartója a hatvani múzeumnak. Az elnökségi tagok továbbá szavaztak a Vadgazdálkodási Alap 2023/2024. évi elutasított pályázatokkal szemben érkezett felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatosan (14-ből 2 esetben fogadták el a fellebbezést). A pályázatok bírálatához kapcsolódóan dr. Jámbor László és Bajdik Péter is hangsúlyozta: úgy a vármegyei Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságok, mint az országos – és külön annak tavaly megválasztott elnöke, Kasuba András – kiemelkedő munkát végeztek. Végül döntés született a 2024-es Országos Vadásznap helyszínéről is: a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet rendezésében az eseményre a lakiteleki Népfőiskola és az akörül kiépült Hungarikum Liget területén kerülhet sor.
Az ülés végén Agyaki Gábor, a Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke ismertette a vadőrök körében tavaly végzett felmérés főbb eredményeit. A legfontosabb következtetése: a jövőben komolyabb hangsúlyt kell fektetni a szakmai (főleg gyakorlati) képzésre, ami révén szerencsés esetben néhány év múlva életpályamodellt is kínálhat az ágazat a szakembereknek.

Agyaki Gábor előadása. (Fotó: OMVK)
Kiemelte: rendkívül örvendetes, hogy a vadőri pálya minden nehézsége ellenére a válaszadók 68%-a nem tervezi elhagyni a szakmát, ugyanakkor a hivatásos vadászokkal kiemelten kell foglalkozni a jövőben is. (A felmérés eredményeiről bővebben hírt adtunk a Nimród Hírlevél márciusi számában, és egyes témaköreit részletesen is körüljárjuk majd a további 2023-as számokban. Az áprilisiban a lődíj kérdéskörével foglalkozunk majd.)
Az Elnökségi ülés határozatai itt érhetők el
Forrás: OMVK
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund



