Vadászat
OMVK: Készen a küldöttgyűlésre
OMVK: A Vadászkamara országos képviseleti szerve, a Küldöttközgyűlés március 24-ei ülése előtt az elnökség feladata volt, hogy áttekintse a küldöttek elé terjesztett anyagokat és döntsön a gyűlés összehívásáról. Az ezért megrendezett – idei első – elnökségi ülésre március 1-jén, a Vadászkamara központjának is otthont adó hatvani Vadászati Múzeumban került sor.
Lévén a küldöttközgyűlés napirendjén kiemelt helyen szerepel a Vadászkamara központjának 2022-es szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása, a kapcsolódó anyagokat az elnökségnek is meg kellett tárgyalnia. A tagok ezeket az előírások szerint korábban írásban megkapták. A szakmai beszámolóhoz ezért az előterjesztőnek, dr. Jámbor László elnöknek nem volt szóbeli kiegészítése, az elnökségi tagoknak pedig észrevételük, módosító indítványuk. A szakmai beszámolót így egyhangúlag fogadta tel a testület.
A központ gazdálkodásáról szóló beszámolót Bajdik Péter főtitkár terjesztette elő. Kiemelte: a takarékos, kiegyensúlyozott gazdálkodás eredményeképp a 2022-re jóváhagyott költségvetéshez képest az anyagi jellegű költségeken 7, míg a bér jellegűeken 5 millió forintot sikerült spórolni. A tervezett 500 millió forinthoz képest a záróeredmény több mint 663 millió forint volt.
Hozzátette: a cél, hogy minden esztendőt sikerüljön legalább félmilliárd forintos pénzkészlettel zárni, ha pedig ezt meghaladja a központ számláján lévő összeg, a különbözetet a Vadászkamara visszaforgatja a kiemelt tevékenységeire a következő évben. A 2022-es pénzügyi beszámolót elfogadásra javasolta Imre János, a Felügyelő Bizottság elnöke is az általa vezetett testület nevében, és az Elnökség szintén egyhangúlag döntött a küldötteknek való előterjesztéséről.
Balról: Agyaki Gábor hivatásos vadász alelnök, Badik Péter főtitkár, dr. Jámbor László elnök, dr. Kovás Sándor sportvadász alelnök. (Fotó: OMVK)Az érdekképviselet 2023-as, a vadászati engedélyek és vadászjegyek díjának változása miatt megemelkedett bevételei idén is a 2022. november 18-ai küldöttközgyűlésen elfogadottak szerint oszlanak meg a központ és a vármegyei Területi Szervezetek között (részletek itt). Dr. Jámbor László azonban előrebocsátotta: 2024-től az elosztás mikéntjét, arányait meghatározó feladatarányos finanszírozási rendszert érdemes lesz finomítani az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Ennek során mindenképp szem előtt kell tartani néhány szempontot: a rendszernek normatívnak kell lennie, a források központosítása majd visszautalása értelmetlen lenne, és összességében a már kialakult arányokat kellene alapul venni.
A források növekedéséből kifolyólag egyébként a Vadászkamara 785,7 millió forintnyi többletbevételhez jutott. Ebből – egyebek mellett – finanszírozható az Országos Vadgazdálkodási Alap, amelybe így 2023-ban ismét 500 millió forint kerül. A pályázati kiírásra, a célterületekre, mint minden évben, az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tesz javaslatot, és az Elnökség fogadhatja el.Az elmúlt évek tükrében várhatók finomítások, azonban a rendszer alapveőn idén sem fog változni. (A tavalyi pályázatok bírálati eredményeiről honlapunkon adtunk hírt.) A forrásoknak hála a Küldöttközgyűlés jóváhagyása esetén újra meghirdethető a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Programja is, amelyre idén több mint 282 millió forintot fordíthat a Vadászkamara. Ennek kiírásában szintén lehetnek pontosítások a beszerezhető eszközféleségek tekintetében, a 2022-es igények tükrében. (A tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számábanv adtunk tájékoztatást.)
Ami a kiemelt kamarai célokat illeti, ezekre a korábbiaknak megfelelően 107 millió forintot biztosíthat a Vadászkamara. Az ennek különböző célterületeire biztosított keretet az elnökség határozza meg. Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra és a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programokra 2023-ban 30-30 millió forint áll majd rendelkezésre. Emellett az idén Komárom-Esztergom megyében, augusztus 25-26-án megrendezendő Országos Vadásznapra és kutatási programra 10-10 millió forintot, a „Kisvadász” kiadvány újabb számaira pedig 27 millió forintot kíván biztosítani a Vadászkamara központja.
A többletbevételek elosztására és a központhoz kerülő források felhasználására vonatkozó javaslatot – egyetértve a Felügyelő Bizottság véleményével – az elnökség szintén egyhangúlag támogatta és jóváhagyta a küldöttközgyűlésnek való előterjesztését, miként a központ költségvetésének tervezetét is.
Az Elnökségi Ülésen a Vadászati Múzeum 2022-es beszámolóját és 2023-ra vonatkozó üzleti tervét az intézményt működtető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója, Dikasz Tamás ismertette. Kiemelte: az elmúlt év a múzeumot is rendkívül komoly kihívások elé állította, ezzel együtt több mint 27 000 jegyet értékesítettek, és további 15 000 ingyenjegyet is kiadtak az intézményre vonatkozó előírásoknak megfelelően. A különböző – a gazdasági helyzet miatt megemelkedett – költségeket igyekeztek a lehető legjobban leszorítani, emellett a munkaszervezésben is racionalizálásra került sor, ami létszámleépítéssel is járt.
2022-t mindennek eredményeképp pozitív, a korábbi éveknél jóval magasabb egyenleggel zárta az intézmény. Mindeközben fejlesztéseket is végrehajtottak: 2022 végén egy Széchenyi Zsigmond emlékkiállítást mutattak be, és Fekete István-emlékszoba is nyílt az intézménynek otthont adó Grassalkovich-kastélyban. Dr. Jámbor László kiemelte: a múzeumi feladatok mellett kiemelten fontos a dolgozók szerepe a vadászkamara ifjúsági programjában is.
Mindezen kívül az elnökség döntése értelmében a küldöttek szavazhatnak majd az Alapszabály módosításáról, amely – egyéb, apró technikai pontosítások mellett – a jelenleginél egyértelműbbé teszi, hogy a Vadászkamara a fenntartója a hatvani múzeumnak. Az elnökségi tagok továbbá szavaztak a Vadgazdálkodási Alap 2023/2024. évi elutasított pályázatokkal szemben érkezett felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatosan (14-ből 2 esetben fogadták el a fellebbezést). A pályázatok bírálatához kapcsolódóan dr. Jámbor László és Bajdik Péter is hangsúlyozta: úgy a vármegyei Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságok, mint az országos – és külön annak tavaly megválasztott elnöke, Kasuba András – kiemelkedő munkát végeztek. Végül döntés született a 2024-es Országos Vadásznap helyszínéről is: a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet rendezésében az eseményre a lakiteleki Népfőiskola és az akörül kiépült Hungarikum Liget területén kerülhet sor.
Az ülés végén Agyaki Gábor, a Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke ismertette a vadőrök körében tavaly végzett felmérés főbb eredményeit. A legfontosabb következtetése: a jövőben komolyabb hangsúlyt kell fektetni a szakmai (főleg gyakorlati) képzésre, ami révén szerencsés esetben néhány év múlva életpályamodellt is kínálhat az ágazat a szakembereknek.
Kiemelte: rendkívül örvendetes, hogy a vadőri pálya minden nehézsége ellenére a válaszadók 68%-a nem tervezi elhagyni a szakmát, ugyanakkor a hivatásos vadászokkal kiemelten kell foglalkozni a jövőben is. (A felmérés eredményeiről bővebben hírt adtunk a Nimród Hírlevél márciusi számában, és egyes témaköreit részletesen is körüljárjuk majd a további 2023-as számokban. Az áprilisiban a lődíj kérdéskörével foglalkozunk majd.)
Az Elnökségi ülés határozatai itt érhetők el
Forrás: OMVK
Vadászat
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben
Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.
A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.
Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.
Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.
Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.
Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika
Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.
A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)
Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.
Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztrófeákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött.
Pipis Gyula számolt be élményeiről:
Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.
A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.
Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.
A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.
Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.
Írta: Pipis Gyula
Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.