Vadászat
OMVK: Készen a küldöttgyűlésre
OMVK: A Vadászkamara országos képviseleti szerve, a Küldöttközgyűlés március 24-ei ülése előtt az elnökség feladata volt, hogy áttekintse a küldöttek elé terjesztett anyagokat és döntsön a gyűlés összehívásáról. Az ezért megrendezett – idei első – elnökségi ülésre március 1-jén, a Vadászkamara központjának is otthont adó hatvani Vadászati Múzeumban került sor.
Fotó: OMVK
Lévén a küldöttközgyűlés napirendjén kiemelt helyen szerepel a Vadászkamara központjának 2022-es szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása, a kapcsolódó anyagokat az elnökségnek is meg kellett tárgyalnia. A tagok ezeket az előírások szerint korábban írásban megkapták. A szakmai beszámolóhoz ezért az előterjesztőnek, dr. Jámbor László elnöknek nem volt szóbeli kiegészítése, az elnökségi tagoknak pedig észrevételük, módosító indítványuk. A szakmai beszámolót így egyhangúlag fogadta tel a testület.
A központ gazdálkodásáról szóló beszámolót Bajdik Péter főtitkár terjesztette elő. Kiemelte: a takarékos, kiegyensúlyozott gazdálkodás eredményeképp a 2022-re jóváhagyott költségvetéshez képest az anyagi jellegű költségeken 7, míg a bér jellegűeken 5 millió forintot sikerült spórolni. A tervezett 500 millió forinthoz képest a záróeredmény több mint 663 millió forint volt.
Hozzátette: a cél, hogy minden esztendőt sikerüljön legalább félmilliárd forintos pénzkészlettel zárni, ha pedig ezt meghaladja a központ számláján lévő összeg, a különbözetet a Vadászkamara visszaforgatja a kiemelt tevékenységeire a következő évben. A 2022-es pénzügyi beszámolót elfogadásra javasolta Imre János, a Felügyelő Bizottság elnöke is az általa vezetett testület nevében, és az Elnökség szintén egyhangúlag döntött a küldötteknek való előterjesztéséről.
Balról: Agyaki Gábor hivatásos vadász alelnök, Badik Péter főtitkár, dr. Jámbor László elnök, dr. Kovás Sándor sportvadász alelnök. (Fotó: OMVK)Az érdekképviselet 2023-as, a vadászati engedélyek és vadászjegyek díjának változása miatt megemelkedett bevételei idén is a 2022. november 18-ai küldöttközgyűlésen elfogadottak szerint oszlanak meg a központ és a vármegyei Területi Szervezetek között (részletek itt). Dr. Jámbor László azonban előrebocsátotta: 2024-től az elosztás mikéntjét, arányait meghatározó feladatarányos finanszírozási rendszert érdemes lesz finomítani az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Ennek során mindenképp szem előtt kell tartani néhány szempontot: a rendszernek normatívnak kell lennie, a források központosítása majd visszautalása értelmetlen lenne, és összességében a már kialakult arányokat kellene alapul venni.
A források növekedéséből kifolyólag egyébként a Vadászkamara 785,7 millió forintnyi többletbevételhez jutott. Ebből – egyebek mellett – finanszírozható az Országos Vadgazdálkodási Alap, amelybe így 2023-ban ismét 500 millió forint kerül. A pályázati kiírásra, a célterületekre, mint minden évben, az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tesz javaslatot, és az Elnökség fogadhatja el.Az elmúlt évek tükrében várhatók finomítások, azonban a rendszer alapveőn idén sem fog változni. (A tavalyi pályázatok bírálati eredményeiről honlapunkon adtunk hírt.) A forrásoknak hála a Küldöttközgyűlés jóváhagyása esetén újra meghirdethető a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Programja is, amelyre idén több mint 282 millió forintot fordíthat a Vadászkamara. Ennek kiírásában szintén lehetnek pontosítások a beszerezhető eszközféleségek tekintetében, a 2022-es igények tükrében. (A tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számábanv adtunk tájékoztatást.)
Ami a kiemelt kamarai célokat illeti, ezekre a korábbiaknak megfelelően 107 millió forintot biztosíthat a Vadászkamara. Az ennek különböző célterületeire biztosított keretet az elnökség határozza meg. Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra és a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programokra 2023-ban 30-30 millió forint áll majd rendelkezésre. Emellett az idén Komárom-Esztergom megyében, augusztus 25-26-án megrendezendő Országos Vadásznapra és kutatási programra 10-10 millió forintot, a „Kisvadász” kiadvány újabb számaira pedig 27 millió forintot kíván biztosítani a Vadászkamara központja.
A többletbevételek elosztására és a központhoz kerülő források felhasználására vonatkozó javaslatot – egyetértve a Felügyelő Bizottság véleményével – az elnökség szintén egyhangúlag támogatta és jóváhagyta a küldöttközgyűlésnek való előterjesztését, miként a központ költségvetésének tervezetét is.
Az Elnökségi Ülésen a Vadászati Múzeum 2022-es beszámolóját és 2023-ra vonatkozó üzleti tervét az intézményt működtető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója, Dikasz Tamás ismertette. Kiemelte: az elmúlt év a múzeumot is rendkívül komoly kihívások elé állította, ezzel együtt több mint 27 000 jegyet értékesítettek, és további 15 000 ingyenjegyet is kiadtak az intézményre vonatkozó előírásoknak megfelelően. A különböző – a gazdasági helyzet miatt megemelkedett – költségeket igyekeztek a lehető legjobban leszorítani, emellett a munkaszervezésben is racionalizálásra került sor, ami létszámleépítéssel is járt.
Az asztalfőn Dikasz Tamás. (Fotó: OMVK)
2022-t mindennek eredményeképp pozitív, a korábbi éveknél jóval magasabb egyenleggel zárta az intézmény. Mindeközben fejlesztéseket is végrehajtottak: 2022 végén egy Széchenyi Zsigmond emlékkiállítást mutattak be, és Fekete István-emlékszoba is nyílt az intézménynek otthont adó Grassalkovich-kastélyban. Dr. Jámbor László kiemelte: a múzeumi feladatok mellett kiemelten fontos a dolgozók szerepe a vadászkamara ifjúsági programjában is.
Mindezen kívül az elnökség döntése értelmében a küldöttek szavazhatnak majd az Alapszabály módosításáról, amely – egyéb, apró technikai pontosítások mellett – a jelenleginél egyértelműbbé teszi, hogy a Vadászkamara a fenntartója a hatvani múzeumnak. Az elnökségi tagok továbbá szavaztak a Vadgazdálkodási Alap 2023/2024. évi elutasított pályázatokkal szemben érkezett felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatosan (14-ből 2 esetben fogadták el a fellebbezést). A pályázatok bírálatához kapcsolódóan dr. Jámbor László és Bajdik Péter is hangsúlyozta: úgy a vármegyei Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságok, mint az országos – és külön annak tavaly megválasztott elnöke, Kasuba András – kiemelkedő munkát végeztek. Végül döntés született a 2024-es Országos Vadásznap helyszínéről is: a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet rendezésében az eseményre a lakiteleki Népfőiskola és az akörül kiépült Hungarikum Liget területén kerülhet sor.
Az ülés végén Agyaki Gábor, a Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke ismertette a vadőrök körében tavaly végzett felmérés főbb eredményeit. A legfontosabb következtetése: a jövőben komolyabb hangsúlyt kell fektetni a szakmai (főleg gyakorlati) képzésre, ami révén szerencsés esetben néhány év múlva életpályamodellt is kínálhat az ágazat a szakembereknek.
Agyaki Gábor előadása. (Fotó: OMVK)
Kiemelte: rendkívül örvendetes, hogy a vadőri pálya minden nehézsége ellenére a válaszadók 68%-a nem tervezi elhagyni a szakmát, ugyanakkor a hivatásos vadászokkal kiemelten kell foglalkozni a jövőben is. (A felmérés eredményeiről bővebben hírt adtunk a Nimród Hírlevél márciusi számában, és egyes témaköreit részletesen is körüljárjuk majd a további 2023-as számokban. Az áprilisiban a lődíj kérdéskörével foglalkozunk majd.)
Az Elnökségi ülés határozatai itt érhetők el
Forrás: OMVK
Vadászat
Dúvadgyérítési hét Dél-Hevesben
OMVK: A helyi adottságoknak köszönhetően Heves vármegye déli területein, a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Mátra-alja-dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tiszatavi vadgazdálkodási tájegységben az apróvadállományok védelme kiemelt jelentőséggel bír. Az apróvad (emellett védett és fokozottan védett fajok) egyedszámát csökkentő vadfajok vadászata – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett – egész évben végzendő feladat, de ezen belül is vannak olyan időszakok, amikor intenzív tevékenységgel jó eredmények érhetőek el.
Fotó: OMVK
Ezzel összefüggésben az itt gazdálkodó vadászatra jogosultak közül számos részt vett a 2023. januárjában a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési héten is.
A március közepére eső időszakban a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság – Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében – újabb, ezúttal helyi szintű dúvadgyérítési hetet hirdetett meg a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére. A 2023. 03. 19-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. (Jászkisér).
Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 2 aranysakál és 35 róka mellett 13 borz, 1 dolmányos varjú, valamint 3 szarka is feküdt. A legeredményesebb a Pélyi Tiszatáj Vt. volt összesen 19 vaddal, de a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett közös munka volt.
Fotó: OMVK
A gyérítésben szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti! Vona Dénes, a vendéglátó vadásztársaság elnöke, valamint Nagy Szabolcs vadászmester köszöntői után a megjelentek a teríték melletti tiszteletadást követően közös vacsorával zárták az eredményes hetet.
Forrás: Kovács Imre tájegységi fővadász, Mátra-alja-dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK
Vadászat
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.
Fotó: Pixabay
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat fogja tájékoztatni a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat.
Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Ábra: Nébih
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. Sajnos tavaly Magyarországon is jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet. 2022 szeptembere óta ugyanis öt igazolt eset is volt: négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.
Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.
Forrás: Nébih
Vadászat
Drága parfümöket és lőfegyvert is loptak
A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el egy 34 éves férfival szemben, aki nemcsak pszichoaktív anyagokat árult, de társaival autókat megrongálva azokból nagy értékű tárgyakat is lopott.
Fotó: Ügyészség
A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi több nógrádi településen követett el bűncselekményeket:
2023. február 1-jén társaival egy Nagylócon, a tulajdonos háza előtt parkoló autó vezető oldali ablakát egy kővel betörték, abból a sértett pénztárcáját, annak személyi okmányaival, bankkártyájával és 5.000 forint készpénzzel együtt elvitték.
Február 5-én Hollókőn két parkoló személygépkocsit is feltörtek, melyekből nap- és olvasószemüvegeket, márkás parfümöket, készpénzt, sminkkészletet és töltőkábelt is zsákmányoltak.
Másnap este ugyanezen településen egy családi ház udvarán parkoló autóból elvittek egy hőkamerát, egy keresőtávcsövet és egy elemlámpát is.
Pár nappal később visszatértek Hollókőre, ahol egy közterületen álló autóból elvitték a benne talált búvárszivattyút, aprópénzt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, hivatalos iratokat, egy pénztárcát, valamint egy többfunkciós kést is.
Utolsóként február 8-án Alsótoldon törték be egy autó hátsó ablaküvegét, és ellopták az abban elhelyezett vadászlőfegyvert, valamint egy céltávcsövet és lőszereket is.
A lopásokkal összesen 2.335.000 forint, a járművek megrongálásával további 100.000 forint kárt okoztak a sértetteknek.
A férfival szemben más bűncselekmény miatt is folyamatban van büntetőeljárás, a rendelkezésre álló információk szerint N-etil-norpentedron nevű új pszichoaktív anyagot szerzett be és adott el többek közt kiskorú személyek részére is.
A gyanúsított által elkövetett bűncselekmények súlyára és a büntetett előéletére figyelemmel a nyomozó hatóság előterjesztést tett a letartóztatására, melyet az ügyészség indítványozott, a Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája pedig a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében el is rendelt.
Forrás: Ügyészség
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Aszály információk: 2023. március 25-e
Életbe lépett a rovarfehérjékkel kapcsolatos új szabályozás
Dúvadgyérítési hét Dél-Hevesben
Madárinfluenza járvány egy Nógrád vármegyei lúdtelepen
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás
A folyamatos fejlődés jelentheti a magyar alma számára a jövőt
Megkezdődött a 2022. évi AKG és ökológiai gazdálkodás támogatás kifizetése
Aszályindex információk: 2023. március 16-án
Drága parfümöket és lőfegyvert is loptak
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Ragadozóvadászok találkoztak Somogytúron
Megtalálták az idei év első veszett rókáját Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
