Keressen minket

Vadászat

782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására

A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba.

Közzétéve:

OMVK: A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba. Ezenkívül az érdekképviselet idén is meghirdeti a nagysikerű Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot, amely keretében ebben az évben 282 millió forint támogatáshoz juthatnak az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak a szakszemélyzet munkafeltételeinek javításához. Beszámoló a március 24-ei Küldöttközgyűlésről.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24.
Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

Az esemény kezdetére a 290 küldöttből 177-en jelentek meg, így a gyűlés határozatképes volt. Az előterjesztések többségét egyhangúlag, néhány esetben túlnyomó többséggel fogadták el. (A vonatkozó anyagokat a küldöttek az Elnökség jóváhagyását követően, az Alapszabály előírásainak megfelelően megkapták postai úton, emellett a Vadászkamara honlapján is elérhetők.)

A szervezet központjának 2022. évi tevékenységéről szólva Dr. Jámbor László elnök kiemelte: a beszámoló rendkívül részletes képet nyújt az elmúlt évben elvégzett munkáról, így szóban nem fűz hozzá észrevételt. Miután kérdés, megjegyzés nem érkezett az anyaghoz, azt egyhangúlag fogadták el a küldöttek.

dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke
dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke. (Fotó: OMVK)

 

A központ 2022. évi gazdálkodásáról Bajdik Péter főtitkár szólt. A lényegi pontokra kitérve emlékeztetett: a szervezet vezetése tavaly óta arra törekszik, hogy a központnak mindig legyen körülbelül 500 millió forint stratégiai tartaléka – ez úgy tavaly, mint idén is megvalósult.

A 2022-es gazdálkodással kapcsolatban megjegyezte: a pénzügyek sokkal jobban alakultak a vártnál, részben a külföldiek által kiváltott vadászati engedélyek miatt. Ennek oka nem az engedélyek díjának emelkedése (az ebből eredő többlet idén fog realizálódni), hanem az, hogy sokan még a régi árakon, tavaly váltották ki azokat. A záró pénzeszköz állomány 663 millió forint lett, figyelembe véve az Országos Vadgazdálkodási Alap maradványösszegét és a központ takarékos gazdálkodása révén megmaradt összegeket a tervhez képest 163 millió forinttal többel kezdhette meg a kamara a 2023-as évet. A főtitkár hangsúlyozta: a visszafogott tervezés nem a központ bevételeit növeli: az 500 milliós tartalék feletti részt az érdekképviselet visszaforgatja az ágazatba. A pénzügyi beszámolóval kapcsolatban Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke elmondta: az általa vezetett testület megtárgyalta az anyagot, az abban szereplő adatok egyeznek a könyvvizsgálat eredményével, így egyhangúlag támogatja az anyag elfogadását. A 2022-es gazdálkodásról szóló beszámolót a küldöttek is egyhangúlag fogadták el.

Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára. (Fotó: OMVK)

 

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara az elmúlt esztendőkben egy feladatarányos finanszírozási rendszerben osztja el a forrásait, amelyek előbb 2017-től, majd az idei évtől jelentősen növekedtek. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a legutóbbi, tavaly novemberi Küldöttközgyűlésen még visszafogott gazdálkodással tervezett a vezetőség és az Elnökség, azonban azóta a vadászjegyek és a vadászati engedélyek díjának emelkedésével a szervezet anyagi lehetőségei tovább javultak, méghozzá jelentősen. Így vált szükségessé, hogy a Küldöttközgyűlés foglalkozzon a többletbevételek felosztásával a vármegyei Területi Szervezetek és a központ között, illetve az utóbbi forrásainak felhasználásával. A javaslat szerint a tagdíjbevételek továbbra is a vármegyéknél maradnak. A vadászjegyekből származó bevétel – 70 év alatti vadászonként 5000 forint – felosztása nem változik: néhány kivétellel az arány 50-50%. A Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezet esetében 80-20% a Központi Szervezet javára, Nógrád vármegye esetében 15-85%, Komárom-Esztergom esetében 30-70%, Csongrád-Csanád, a Heves és a Tolna esetében 45-55%, minden esetben a vármegye javára. Ami a Területi Szervezetek vadászati engedélyből származó bevételeit illeti, ezek idén megegyeznek a feladatarányos finanszírozásban korábban jóváhagyott összegekkel, és az áremelésből származó többletbevétel (440 millió forint) pedig a központhoz kerül. Fontos látni: ezen bevételek mérsékelten tervezhetők, hiszen nem tudni előre, hány külföldi vadász érkezik az adott évben, illetve nem arányosan oszlanak el az egyes vármegyék között, ez indokolja a központosításukat és újraelosztásukat.

A fentiek szerint válik lehetővé a korábban elkezdett, nagy sikerű vadászkamarai programok folytatása – szögezte le az elnök. A Központ rendelkezésére így 623 millió forintnyi többletbevétel áll, amiből azonban – a korábban elfogadottak szerint – csak 306 millió fedezi a szervezet költségeit, a fennmaradó részből különböző projekteket finanszíroznának. Összesen 952 millió forintról van szó, amely összegből egyebek mellett

  • 500 millió forint az Országos Vadgazdálkodási Alapba kerül,
  • a Vadászkamara 282 millió forinttal idén is meghirdeti a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot (a tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számában adtunk tájékoztatást),
  • 350 millió forinttal a Vadászkamara hírlevelét is tartalmazó Nimród Vadászújság kiadását finanszírozza a szervezet, amely kiadvány így ingyenesen jut el minden hónapban szinte minden magyar vadászhoz.

Az Elnökség javaslatait a küldöttek elsöprő többsége támogatta.

Dr. Jámbor László elmondta azt is: a feladatarányos finanszírozás rendszerét a jövőben szükséges lesz áttekinteni, újrasúlyozni, ám kizárólag azzal a feltétellel, hogy egyik Területi Szervezet forrásai sem csökkenhetnek a jelenlegiekhez képest, sőt valószínűleg nőni fognak.

Ami a Központ költségvetését illeti, a kiemelt programok támogatása szintén az ősszel elfogadott, 107 millió forintos keretből történik. Az egyes célterületekre 2023-ban biztosított összegeket az Elnökség határozta meg, a következőképpen:

  • az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programok – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • Országos Vadásznap (Komárom-Esztergom megye, augusztus 25-26.) – 10 millió forint,
  • az elmúlt években folytatott kutatási program befejezése – 10 millió forint,
  • „Kisvadász” kiadvány újabb számai –27 millió forint.

A központi költségvetést egyhangúlag támogatta a Küldöttközgyűlés.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

A pénzügyi kérdéseket a jövőre az Országos Vadgazdálkodási Alapba helyezett összegről szóló döntés zárta: ez újfent félmilliárd forint lesz. A pályázati kiírás 2023 őszén jelenik majd meg a Vadászkamara online felületein. Bajdik Péter főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőségre idén is óriási érdeklődés volt, az igény jelentősen túllépte a rendelkezésre álló forrásokat (részletek itt). A témához kapcsolódóan, kérdésre válaszolva dr. Jámbor László elmondta, hogy a tavalyi év megmutatta: a Vadgazdálkodási Rendszer működését több év után érdemes lehet finomhangolni, így az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság feladatul kapta a munka előkészítését. Az aktuális kiírásokhoz kapcsolódó javaslatokat minden évben bekérik a vármegyei Területi Szervezetek társbizottságaitól, így a rendszer áttekintéséhez, esetleges módosításához is ugyanúgy fogalmazhatnak majd meg javaslatokat. A Vadgazdálkodási Alap 2024-re félmilliárd forinttal való feltöltését a küldöttek túlnyomó többsége támogatta.

A fentieken túl a Küldöttközgyűlés egyhangúlag döntött a Vadászkamara alapszabályának módosításáról, amely több technikai pontosítás mellett a korábbinál egyértelműbben rögzíti, hogy a szervezet Központjának feladata a székhelyéül is szolgáló hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum fenntartása. Ennek a finanszírozás adminisztrációja miatt volt jelentősége.

A Vadászkamara Küldöttközgyűléseinek előterjesztései és a kapcsolódó anyagok 2017-ig visszamenőleg elérhetők honlapunk vonatkozó menüpontjában, ide kattintva.

Forrás: OMVK

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője

Published

on

Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről tapasztalatait Dejan Džakula osztotta meg. Külön hangsúlyt fektetett az oktatás és az új generációk bevonásának fontosságára, továbbá a vadászati hagyományok megőrzésében, valamint a természeti erőforrások megóvásában kitűzött feladataikról. A résztvevők megismerhették a vadász ifjúság eddigi tevékenységeit, a fiatal vadászok sikereit, valamint a szerb vadásztársaságok fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Az esemény számos vadászati szakértőt és fiatal vadászok tagjait vonzotta Szerbia különböző részeiből. A közönség nagy érdeklődéssel követte az előadást, különösen a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozva a természeti kincsek megőrzésében és a vadászati hagyományok folytatásában.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a szerb vadászat jövőjével kapcsolatos kihívásokkal és tervekkel, valamint arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és megvitassák a legfontosabb témákat. Az összes résztvevő kiemelte az esemény jelentőségét a vadászat és a természet népszerűsítése szempontjából, és a fiatal vadászok támogatást kaptak további fejlődésükhöz.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

“A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadás az idei LORIST egyik fontos eseménye volt, amely ismét összegyűjtötte a természet és vadászat szerelmeseit, megerősítve a hagyományok megőrzésének és a környezetvédelem felelős megközelítésének fontosságát.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Forrás: Lov i jos ponesto

Lov i još ponešto

Tovább olvasom

Vadászat

ÁFA nyilatkozatok a pályázatokban

Az OMVK cikket közölt a pályázatok ÁFA szabályairól:

Published

on

Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/26-os vadászati évre kiírt pályázatában nem egyforma önrészt kell vállalniuk az ÁFA-körbe tartozó és nem tartozó vadászatra jogosultaknak. Ezen új szabály helyes alkalmazásához adjuk közre az alábbi tájékoztatót.

Az egyesületek soha nem választhatják azt, hogy ők nem alanyai az ÁFÁ-nak. A nyilvántartásba vételkor válnak az ÁFA alanyaivá, majd működésük során az ÁFA kötelezettségek kérdéseivel a pályázatok nyilatkozatai kapcsán találkoznak ismét.

Fotó: OMVK

A nonprofit szervezetek, mint jogképes szervezetek akkor alanyai az általános forgalmi adónak, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Abból a szempontból, hogy az adott nonprofit szervezet gazdasági tevékenységet végez-e, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA törvény) 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenység fogalma az irányadó: üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és azt a nonprofit szervezet a saját nevében, illetve neve alatt végzi. Ez a meghatározás sokkal tágabb értelemben határozza meg a gazdasági tevékenységet, mint a civil törvény.

Adóköteles tevékenységet főszabály szerint csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. A civil szervezeteket, így az egyesületi formában működő vadásztársaságokat is a bíróság (törvényszék) tartja nyilván. Nyilvántartásba vételük az úgynevezett egyablakos bejelentkezési rendszerben történik, azaz a civil szervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróság útján kap adószámot a NAV-tól. Az ÁFA alanyok adatbázisa naponta frissül a NAV oldalán: az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, ÁFA alanynak minősülő adózók nevét (elnevezését), adószámát.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A nyilvántartásba vételt követően az egyesület akkor találkozik az ÁFA kötelezettség kérdéskörével, ha pályázatához, támogatási kérelméhez nyilatkozatot kell tennie az ÁFA szerinti besorolásáról, illetve arról, hogy az elnyert támogatást miként (bruttóban vagy arányosítva vagy nettóban) fogja felhasználni. Lényegében a 11 karakterből álló adószám már utal arra, hogy az ÁFA nyilatkozatok közül melyiket választhatja az egyesület elnöke, gazdasági vezetője vagy a pályázat írója. Az adószám 1-8. karaktere a törzsszám, a 9. számjegy az ÁFA kód, utolsó két számjegye az illetékes adóhatóságot jelzi. Az egyesületek esetén a 9. számjegy lehet:

  • 1-es kód: ÁFA körbe nem tartozó (adómentes tevékenységet végző vagy alanyi adómentes ÁFA alany), vagy
  • 2-es kód: ÁFA körbe tartozó (általános szabályok szerint adózó ÁFA alany civil szervezet).

Az egyesületi formában működő vadásztársaság nem adómentes tevékenységet végez, ugyanakkor alanyi adómentességet választhat, ha megfelel két feltételnek: székhelye belföldön van, továbbá a termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak összesített ellenértéke (árbevétele) sem az előző évben ténylegesen, sem a tárgyévben várhatóan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt, ami jelenleg 12 millió forint. Amennyiben az egyesület alanyi adómentességre jogosult és azt választotta (ez választási lehetőség, tehát nem kötelező ezzel élnie), akkor 1-es kód szerepel az adószámában, ÁFA körbe nem tartozó adóalany lesz: nem kötelezett ÁFA bevallásra, nem kötelezett ÁFA fizetésére, az általa kiállított számla nem tartalmazhat áthárított ÁFÁ-t, a költségei után nem jogosult ÁFA levonásra, visszatérítésre (azt is bruttó módon számolja el), a támogatást szintén bruttó összegként kapja és használhatja fel.

Amennyiben az egyesület nem választotta vagy nem választhatta az alanyi adómentességet, akkor 2-es kóddal rendelkezik, tehát ÁFA körbe tartozik. Azt feltételezzük, hogy ellenérték fejében végzi tevékenységét, amelyet ÁFA szempontjából megbontunk:

  • tárgyi mentes tevékenységet végez: az ÁFA törvény 85. § alapján a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (pl. egyesület tagjainak tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés) adómentes, vagy az ÁFA törvény 86. § alapján egyéb sajátos jellegére tekintettel (pl. ingatlan, ingatlanrész bérbeadása) adómentes tevékenység;
  • adólevonásra (adóvisszatérítésre) jogosító tevékenységet végez: ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik, az általa kibocsátott számla tartalmazza az áthárított ÁFÁ-t, kapcsolódó költségei után (bejövő számlák alapján) jogosult lehet az ÁFA levonására, visszatérítésre.

Ha kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végez a 2-es ÁFA kódú vadásztársaság, akkor az általa kiállított számla mentes, tehát nem tartalmaz áthárított ÁFÁ-t, a kapcsolódó költsége után sem jogosult adó levonásra (visszatérítésre), így a támogatást is bruttó összegben kapja meg és használja fel. Ha kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet végez a 2-es ÁFA kódú vadásztársaság, és a tétel ÁFA része visszaigényelhető, akkor a támogatást nettóban kapja; ha a tétel ÁFA része nem visszaigényelhető (pl. hivatásos vadász szolgálati lakásának felújítása), akkor a támogatást bruttóban kapja. A vadásztársaságok esetében a 2-es ÁFA kód esetén tárgyi mentes és adólevonásra jogosító tevékenységet is végeznek, ezért bizonyos esetekben (pl. az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek támogatása) a könyvelő segítheti a pályázati adatlap és a nyilatkozatok kitöltését a tekintetben, hogy bruttó vagy nettó támogatást igényelnek, le tudják-e vonni részben vagy egészben a beszerzésük után az ÁFÁ-t? Amennyiben bruttó támogatást kérnek, akkor az adott tétel kapcsán nem élhetnek az ÁFA levonás jogával, ha nettó támogatást kérnek, akkor levonhatják a tétel beszerzésekor az ÁFÁ-t.

A vadászkamara 2025/2026-os vadászati évre szóló pályázati felhívásában az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek támogatása továbbra is egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, melynek mértéke az ÁFA nyilatkozattólfüggően legfeljebb

  • az összes elszámolható nettó költség 60%-a lehet, amennyiben a pályázó jogosult az ÁFA levonására,
  • az összes elszámolható költség 70%-a lehet, amennyiben a pályázó nem jogosult az ÁFA levonására, vagy nem kíván élni az ÁFA levonás jogával.

Forrás: Kiss Erzsébet gazdasági vezető – Országos Magyar Vadászkamara

Tovább olvasom

Vadászat

Heves vármegye legjobb koronglövő vadásza 2024

Eredményt hirdettek a Heves vármegyei koronglövő versenysorozatban

Published

on

A Heves vármegyei vadászok részére 2024-ben kiírt koronglövő versenysorozatunk szeptember 29-én, vasárnap lezárult. Az összesített eredménylista:

Fotó: OMVK

Abszolút sorrend:

I. Csintalan János 200/189

II. Szabó Norbert 188

III.Godó Lajos Máté 177

4. Bernáth József 174

5. Dr. Sipos Péter 165

6. Nagy Károly 164

7. Czetner István 160

8. Ferencz Zoltán 158

9. Szabó János 150

10. Veres Ernő 150

11. Nagy Barna 148

12. Varga István 77

13. Tomecz Nándor 63

14. Pócs István 18

 

65 év feletti korcsoportban:

I. Bernáth József 174

II. Dr. Sipos Péter 165

III. Szabó János 150

Fotó: OMVK

Gratulálunk a versenyzőknek! Köszönet a verseny támogatóinak: Egererdő Erdészeti Zrt., Füzesabonyi Városi Lövészklub, OMVK Heves Vármegyei Területi Szervezete!

 

Vadászüdvözlettel: dr. Sipos Péter s.k. 

elnök

OMVK Heves vármegyei Területi Szervezete Sportlövő Szakbizottság

 

Forrás: OMVK

 

 

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Tovább olvasom