Vadászat
Aranykoszorús mestertenyésztő
A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársa, Osadczuk Csaba 2005 óta tenyészt és képez ki rövidszőrű magyar vizslákat
A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központ ügyeletvezetője, mellette pedig hatalmas az állatszeretete. Osadczuk Csaba őrnagynak már háromévesen nyula volt. Madárházban 40 papagájt tart, de munkája mellett fő tevékenysége a kutyatenyésztés. Szigorú elvárásai alapján rövidszőrű magyar vizslából hozott létre tenyészetet.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
Osadczuk Csaba 2005 óta tenyészt és képez ki rövidszőrű magyar vizslát Baktüttösön, a kennelnek pedig a Gyurkóvári nevet adta, mely a falu mellett egykoron állt „Ördög Gyurkó váráról” kapta a nevét. Ottjártunkkor éppen a Rendőrségi és Vámügyi Együttműködési Központok (PCCC) 12. éves konferenciájára készült, melyet minden évben más európai országban rendeznek.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
– Mivel jól beszélek angolul és németül is, a főnököm úgy döntött, hogy engem küldenek az idén Spanyolországba, a konferenciára.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
A gimnázium elvégzése után egyből a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakára felvételizett.
Eredetileg állatorvos akartam lenni. A gimnáziumban biológiafakultációra jártam, azonban a második osztálytól körvonalazódott, hogy rendőrtiszt szeretnék lenni. A szomszédunk körzeti megbízott volt, már gyermekként láttam az egyenruhát, a szolgálati autót. Az átlag feletti igazságérzetem és a társadalomnak nyújtható segítség lehetősége motivált. Budapesten kezdtem pályafutásomat őrmesterként. Szakmailag nagyon jó volt, mert egy nap alatt lehetett annyi mindent tapasztalni, mint vidéken egy hónap alatt.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
Végül az őrnagy hazakerült Zalába. Egy évig járőrként szolgált, utána lett nyomozó, majd a diploma megszerzését követően az ügyeletre került.
– Testhez álló feladatnak tartottam, mivel fiatal tisztként sok mindenre megtanított. 2013-ban megalakult a TIK, ahol a kezdetektől ügyeletvezetőként dolgozom. Azonban már kisgyermekként körvonalazódott az életem másik meghatározó szenvedélye, az állattenyésztés. Szörnyű csapásként éltem meg a napot, mikor hatéves koromban az édesapám hazahozott egy kölyökkutyát, de közölték, hogy a nagyszüleimnek vásárolták. Egy perc leforgása alatt váltam boldog kisemberből elképesztően elkeseredetté. A családban nem volt sem vadász, sem pedig kutyás, valószínűleg apai nagyapámtól örököltem a házi- és a vadállatok, a természet iránti kötődésemet.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
Spórolt pénzéből 16 évesen vásárolta meg első kutyáját, egy német juhászt, Ginát. Valami megmagyarázhatatlan ok miatt mindig is a rövidszőrű magyar vizsla volt a szíve vágya. Aztán 2006 tavaszán ez a sokéves vágy is teljesült, egyik kollégájától kapta Lénát, az első vizsláját.
– Nagyon jó kutya volt. Hobbiebnek indult, de csodálatos karaktere és szép külleme teljesen a fajta elkötelezettjévé tett. Célirányosan vadászkutyának készítettem fel. Vadászati alkalmassági vizsgát tettünk, kitűnő vadászeb lett, én pedig egyre többet tanultam a vadászatról. Innen nem volt visszaút.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
Mivel Lénának nem volt törzskönyve, ezért tenyésztési ambíciói nem lehettek vele kapcsolatban, az őrnagy azonban úgy döntött, hogy a kutyatenyésztés útjára lép. Öt évig tanulta a „szakma” rejtelmeit, azután FCI kennelt alapított, ennek 13 éve. Volt, hogy 19-20 felnőtt kutyával éltek együtt, jelenleg négy generáció 11 egyede él az udvarban.
Persze nem lenne teljes a vizslák élete, ha vadászkutya létükre nem járnának vadászni.
– A fajta kialakulásának és fennmaradásának alapja a vadászat, így – amennyit csak lehet – vadászni is járok velük. Évente októbertől februárig 60-80 vadásznapon veszünk részt és dolgozunk a kutyákkal. Célom hogy az általam tenyésztett „Gyurkóváriak” kiváló vadászkutyák legyenek.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
A kitartó elkötelezettség eredménye is megvan, mivel az őrnagy 2016-tól az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezetének Kinológiai Szakbizottságának tagja; 2022-ben sikerrel végezte el az Országos Magyar Vadászkamara Kinológiai Szakbizottsága által szervezett vadászkutya-alkalmassági vizsga teljesítménybírói tanfolyamot; ugyanabban az évben teljesítette az Aranykoszorús Mestertenyésztő cím feltételeit. Papagájokat, díszgalambokat, dísznyulakat, díszbaromfikat is tenyésztett 15 éven át, 27 fajta díszállatot tartott.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
Úgy volt kialakítva az állatok elhelyezése az udvarban, mint egy állatsimogató. Körbe lehetett járni, megnézni őket. Sokan jártak hozzánk a falusi turizmus keretében is, a környező vendégházakban pihenő családok közül napi programként látogattak bennünket térítésmentesen. Ez a tevékenység sok időmet vette el, de büszke voltam az állatokra, és szívesen mutattam meg őket. Kiállításokra is jártunk rendszeresen. De a 2008-as válság rányomta bélyegét a díszállattartásra, visszaesett a kereslet, a takarmányköltség előteremtése miatt pedig értékesíteni kellett a szaporulatot. Amikor a nyomozói fizetésem három nap alatt nyúltápra ment el, akkor be kellett látnom, hogy ez így nem fog menni. Úgy döntöttem, hogy a kutyákba fektetem az összes energiámat, de negyven papagáj azért még maradt az udvarban.
Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség
Persze ezt a nagy munkát egyedül nem lehetne bírni.
– Amikor elmegyek szolgálatba, a feleségem, Bettina látja el a szükséges feladatokat. Ha kölykök vannak, őket kétóránként etetni és takarítani, felügyelni kell, ez teljes embert igényel. Ő az, aki feláldozta magát az én hobbim érdekében.
Forrás: Zs.M. – Rendőrség
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
