Vadászat
Hogyan pótoljuk a vadászjegyünket?
Az OMVK-tól tájékoztatást kértünk a vadászjegy pótlásával kapcsolatban:
Minden vadász életében előfordult már olyan eset, hogy útközben elveszített valamit. A legnagyobb odafigyelés mellett is sajnos előfordulhat. Főleg idegen helyen, amikor a vadászat mellett sok apró dologra kell figyelni egyszerre. Pakolni, cserkelni, autóból ki-, beszállni, esetleg utánkeresni, sok bonyodalomhoz vezethet.

Ábra: Agro Jager News
Az OMVK-tól tájékoztatást kértünk a vadászjegy pótlásával kapcsolatban, amit változtatások nélkül teszünk közzé:
– Milyen szankcióval jár, ha a vadász (vadászat közben),nem tartja magánál a vadászjegyét, illetve nem tudja azt felmutatni a hatóság kérésére.
Ilyen helyzetben A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi LV. törvényben (Vtv.) leírtak szerint kell eljárni
„64. § (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.”
Emellett a Vtv. 84. § (4) bekezdése alapján jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő vadászat, a felsorolás pedig a vadászjegyet is tartalmazza (ld. alább). A 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerint a jogosulatlan vadászat vadvédelmi bírsággal sújtandó, amely mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és ismételten kiszabható.

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
– Kik és milyen jogszabály alapján jogosultak vadászat közben ellenőrizni a területen lévő vadászt?
A Vtv. vonatkozó rendelkezése:
„64. § (1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet (…) a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”
– Ha megállapítást nyer a dokumentum hiánya, mi történik, milyen törvény alapján szankcionálható az illető, illetve mi a büntetési tétele?
A válasz az 1. a kérdésre adott válaszban megtalálható.
Ugyanakkor fontos tudni – és megköszönjük, ha ezt az információt kiemelten ajánlják olvasóik figyelmébe – hogy ez évtől az ugyfelszolgalat.omvk.hu oldalról az érvényes vadászjeggyel rendelkező személy akár az ellenőrzéskor is le tudja tölteni úgy a vadászjegy-igazolást, mint az érvényes vadászfelelősség-biztosítás meglétét igazoló dokumentumot, amelyeket a telefonja képernyőjén be is tud mutatni az ellenőrző személynek. (A funkció használatához Ügyfélkapu hozzáférés szükséges.)

Ábra: Agro Jager News
Amennyiben az ellenőrzést rendőr végzi, ő az úgynevezett „4T” adatok (ezek a természetes személy /polgár/ egyértelmű azonosítását szolgáló, egyedileg a személyhez rendelt négy természetes személyazonosító, vagyis a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve) alapján a rendőrség belső rendszerén keresztül is látja, rendelkezik-e érvényes vadászjeggyel az illető.
– Az elveszett vadászjegyet hogyan lehet a legegyszerűbben pótolni?
A vadászjegyet csak egyféleképpen lehet pótolni. A Vtv. 84. § (1) bekezdésének i) pontja és A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) 86. § (3) bekezdése alapján a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását az erről való tudomásszerzéstől számítva 8 napon belül kell bejelenteni. A Vhr. 50. § (3) bekezdése értelmében a pótlást a Vadászkamara azon vármegyei Területi Szervezeténél kell kérni, amely területileg illetékes a vadász lakóhelye (állandó lakcíme) szerint. Kivételt épeznek azon esetek, amikor a pótlásra a vadász olyan lakóhely-változtatása miatt kerül sor, amelynek következtében a vadászjegy kiállítása a Vadászkamara másik területi szervének illetékességébe kerül.
Fontos tudni, hogy az elvesztést a vadászati hatóságnak is be kell jelenteni! A Vtv. 84. § (1) i) pontja értelmében „A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni a vadász, ha a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy annak tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak.” A (2) bekezdés szerint a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és a bírság ismételten is kiszabható.
– Ez milyen költséggel jár?
A Vhr. 50. § (1) bekezdése értelmében a vadászjegy fenti okokból történő pótlásáért a vadászjegy kiállításának ellentételezéséért a pótlás időpontjában érvényes fizetendő díj felét kell megfizetni. A mindenkori díjat az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározott szabályok alapján a Vadászkamara honlapján teszi közzé a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig, jelenleg ez az összeg 25 000 Ft, tehát a pótlás díja jelenleg 12 500 Ft.

Az ábra illusztráció.
– Mennyi idő mire megérkezik az új kártya?
A kártya a bejelentéstől (pótlás igénylésétől) számított 1 hónapon belül érkezik meg. Ugyanakkor a Vadászkamara illetékes Területi Szervezetétől megkért vagy az ügyfélszolgálatról a fentiekben leírtak szerint letöltött dokumentumok addig is feljogosítják az igénylőt a vadászati tevékenység folytatására és a vadászati célú fegyvertartásra.
Írta: Földvári Attila szóvivő – OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség



