Vadászat
Mi van egy lövés mögött?
A rendőrség cikket közölt Bakonszegi Imréről, a Hajdúböszörményi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztályának szolgálatirányító parancsnokáról.
Debrecenben született, középiskolásként kézilabdázott, átlövő volt, a lövés aztán végigkísérte az életét. 18 éves korában vadász lett, később határőr, a határőrizeti munkát követően a rendőrséghez igazolt. Bakonszegi Imre törzszászlós ma a Hajdúböszörményi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály szolgálatirányító parancsnoka. Nem mellesleg: lövészbajnok.

Fotó: Nagy Zoltán – Rendőrség
Ezúttal nem rendőri munkájáról beszélgetünk vele, hanem sportszenvedélyéről, a koronglövészetről. A koronglövészethez a vadászaton keresztül vezetett az útja. 18 éves korában lett vadász, és mint valamennyi vadásszal mindenekelőtt vele is igyekszünk tisztázni, tulajdonképpen miféle tevékenység ez. Megosztó, annyi biztos.
– Sokan azt hiszik, hogy a vadász nem csinál mást, csak kimegy az erdőbe, lövöldözik, majd összeszedi a lelőtt vadat, aztán hazamegy. Csakhogy ez nem így van. Aki életformának választja a vadászatot, és nem csupán divatvadász, az még a térdig érő hóban is kiviszi a szénát, a sót, a takarmányt a jószágoknak, ha kánikula van, akkor megy és tölti az itatót, ha a fácánnak kiscsibéi vannak, akkor róluk is gondoskodik, együtt él a természettel, szóval ez összetett dolog. Tudom, a legtöbben azt nem értik, hogyan képes valaki elejteni egy állatot. Én vidéken abban nőttem fel, hogy a nyúl vagy a csirke azért van, hogy táplálék legyen belőle, a vaddisznó meg azért, hogy őt is felhasználjuk. Aki vadásznak születik, így gondolkodik, miközben az sem mellékes, hogy a természetnek – ahogy az a fentiekből is kiderül – többet adok, mint amennyit elveszek tőle.
Az idősebb vadászok figyeltek fel arra, hogy Bakonszegi Imre milyen jól lő, és azt javasolták, vegyen részt a hortobágyi korongvadász-bajnokságon. Ami nem más, mint az olimpiai skeet lövészet gyengébb változata: a korongok nem olyan gyorsak, és nem olyan kötöttek a szabályok. Ezt követően hat-hét évig rendszeresen elindult kisebb-nagyobb versenyeken. Már akkor is voltak sikerei a sportban, ennek ellenére 27 éves korában abbahagyta. Néhány éve csábították el ismét egy versenyre, és húsz év kihagyás után hatalmas meglepetésre megnyert egy baráti, házi koronglövőversenyt, ami ismét elindította a sportlövészet irányába. Azóta ismét versenyez, két éve ő a címvédője az Országos Közszolgálati Koronglövő Kupának. Indul civil versenyeken több szakágban is, és FITASC-korongvadászversenyeken, amely a lövősport egy válfaja, nemzetközi szervezete a Nemzetközi Vadászlövő Szövetség (FITASC). A „korongvadászat” vagy koronglövészet kifejezés a sportág magyar elnevezése, ami a repülő, illetve guruló korongokra lövést jelenti.

Fotó: Nagy Zoltán – Rendőrség
Bakonszegi Imre ismét szenvedéllyel vesz részt a lövészversenyeken. Kérdezzük, mennyi felkészülés kell ehhez, azt mondja, minél több kellene, de a lövészet nem olcsó mulatság. Hiszen egyetlen lövedék ára 150 forint körül van, egy rotte, azaz 25 korongot tartalmazó szett 3-4 ezer forint, márpedig Bakonszegi Imre évente 3-4 ezer töltényt használ el gyakorlásra, versenyzésre. Nem mellékesen: azok a jó nevű versenyzők, akiktől ő csupán egy hajszálnyira marad le a versenyeken, ennek a tízszeresét… És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy akármilyen puskával nem is lehet eredményt elérni, egy jó minőségű puska egymillió forintnál is többe kerül, határ a csillagos ég. Végül arról kérdezzük Bakonszegi Imrét, mi kell ahhoz, hogy valaki jó céllövő legyen.
– Fontos a mozgáskoordináció, a koncentráció, lényegesek a jó reflexek. És igen: nagyon sokat számít, hogy ki mennyit gyakorol, mert aki sokat lő, annak az izommemóriájába beépülnek a mozdulatok. Kell aztán szenvedély, idő, pénz, és nem utolsósorban a sport tisztelete.
Forrás: T.Z. – Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség



