Vadászat
A bojti törött szárú elesett
Garabuczi Zoltán élménybeszámolója:
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A régi 13-as dongófészkesnél esett, hogy a bojti törött szárú elesett… Garabuczi Zoltán élménybeszámolója:
2026 áprilisa, április 25. Elkezdődött, sőt már tíz napja tart az idei őzbakvadászat. A tavasz nagyon száraz, éppúgy, mint 2015-ben. A sors fintora, hogy pont olyan volt az első keresztesi tavaszunk, mint az utolsó, csak azóta 11 év telt el. Hát igen… gyors lábakon jár az idő. Kislányunk azóta már dolgozik, nagyfiunk az óvodát középiskolára cserélte. Lassan mi is magunk mögött hagyjuk szeretett Keresztesünket. Jó volt, szép volt, de egy új korszak hajnala veszi kezdetét. Így van ez a bakvadászatban is, erről szól mostani kis történetem.
Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager
A vadászat napja érdekes fordulatokkal volt tarkítva, mert ekkor tudtam meg, hogy vadászbarátom, kísérőm, B. is költözik, nemcsak jómagam. Valahova, ha nem is egy messzi-messzi galaxisba, hanem egy meseszép helyre, ahol bízom benne, hogy közös történeteinknek, kimeneteleinknek, éjszakai vagy hajnali leskelődéseinknek se szeri, se száma nem lesz, és busásan lesz még részünk abban, hogy meneküljünk a szúnyogok esti hada elől, vagy hallgassuk a nádifarkasok vonyítását. No de kanyarodjunk is vissza a jelenbe, mert hát itt is se szeri, se száma a történeteinknek. A bakszezon kezdete előtt megkértem, hogy ha az állomány vizslatásakor talál egy nekem való, valami kis sajátos, huncut bakot, akkor feltétlenül szóljon, mert nem szeretném úgy útnak engedni komámat, hogy még egy utolsó, itteni közös élményünk ne legyen.
Csörgött is a telefon. Épp nem voltam a legfényesebb passzomban, de vártam… vártam… sok-sok hosszú éjjelen… Ahogy feleszméltem, megszólalt egy ismerős hang a vonal túloldalán:
– Mit csinálsz délután?
– Nem sok mindent – válaszoltam.
– Na, akkor térjél magadhoz, fogjad a puskád, oszt ne itasd az egereket, hanem kapjad magad, oszt gyere!
El is kezdett lüktetni az agyam egyből. Visszatért belém az erő: gatya fel, roló le, és hajrá! Puska tokba, cipzár elhúz, már pattogtak is a tárba a lőszerek, bakancs a lábon, kiskés az oldalamon, tár a zsebben, és hajrá!
Amikor a vadászházhoz értem, ugyanaz az örömteli fogadtatás várt a főnökúrtól. Éger labdájával a szájában szaladt elém, farokcsóválva, mint egy sziszikígyó, úgy tekerte izmos testét. Nagyon meleg volt. Április vége, de mégis olyan forróság, mintha nyár lenne. Fel is volt tűrve az ingem ujja, mégis csak úgy gyűjtötte kis, régi kalapom pereme az izzadságcseppeket. Labdáztam egy kicsit Égerrel, mert ennek mindig hangulata van. A nagy hársfák tavaszi illata, a vadászház hangulata mindig melegséggel tölti el a szívemet… Viszont a játékunk félbeszakadt, mert B. már előállt a csodajárgánnyal. A friss műszakis harci szekér már repített is minket ki a 13-as felé.
Viszont történt valami: se híre, vagyis csak hamva a régi lesnek, amely tavaly az utolsó közös kiülést nagyon emlékezetessé tette nagyfiammal. Mert hát akkor történt, hogy a kocsiból kipakolva megkértem Dzsonit, hogy pakoljunk szépen fel a lesre. A létrára felkapaszkodva viszont jött az izgalom.
– Dzsoni, Dzsoni… – szólt nekem nagyfiam, majd a lesdeszka alá mutatott.
Amikor megláttam, hogy mi van ott, megfagyott bennem a vér. Egy gigászi lódarázsfészek volt a les alatt, körülbelül 50 centiméter hosszú fürtként, amelyből ki-be szálltak az extra méretű darazsak.
– Ne menj tovább! Halkan, lassan gyere le, és futás a kocsihoz!
Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!
Jött is, egyem meg, csak úgy kapkodta a lábát, majd ahogyan berántotta maga után a kocsiajtót, nem sokkal később már bele is pukkant az ablaküvegbe az első katona. Csak úgy jöttek ránk, mint amikor A Gyűrűk Urában megindul a tündehadsereg… Volt is nagy darázsdiszkózás a szélvédőn egykettőre.
– Na, húzzunk innen, de kurva gyorsan!
Már repesztettünk is ki a lucernaföldön. Nagyon nagy szerencsénk volt, hogy nem végződött balszerencsésen a dolog, mert nemigen lett volna annyi antihisztamin nálunk, amellyel ezt az ipari mennyiségű csípést elláttuk volna.
Azóta, akármikor leshez közeledünk, egy életre megjegyeztük, hogy a nyári időszakban körültekintően nézzünk szét, nehogy hasonlóan járjunk.
Amíg így a darazsak eme nemesnek nem mondható hadán merengtem, megleltem keresett bakomra… Ott állt sutájával a lucerna szélén, körülbelül ott, ahol anno a les állt. Már a nagy lucernás széléről kiszúrtuk őket, ahogyan közeledtünk, pedig a távolság még körülbelül 700 méter volt közöttünk. Jellegzetes fejdísze azonban hamar elárulta, hogy neki az idei szerelmes harcokat nem kell megvívnia a hölgyek kegyeiért, mert társaiban ezzel a hiányos aganccsal bizony szörnyű kártételt fog véghez vinni, ha bent hagyjuk az állományban. Valamilyen mechanikai sérülés okozhatta agancsa hiányát, amelyet még vagy barkás állapotban, vagy a tisztítás során szerzett. Pedig egy igen mutatós, hatos, 400 gramm körüli bak lett volna, ha mindkét agancsszára épen megmarad.
Kiszálltunk a kocsiból, és a stratégia kidolgozása után megkezdtük a megközelítést, ami a sík, takarás nélküli, összefüggő lucernásban nem is volt olyan egyszerű feladat. Teltek a méterek, egyre csak fogyott a táv. A keresőn már-már azt is láttuk, hogy a téli bunda hiányos, szürkés-rőtes tincseit itt-ott még nem sikerült neki levedlenie.
Ekkor azonban az történt, amire nem számítottam. Hirtelen kiment a lábam alól a talaj, és a földre huppantam, mert én, a nagy vadász, annyira figyeltem hőn áhított bakomra, hogy az anyalucernában térdig gázolva úgy belerongyoltam egy kotorék bejáratába, hogy majdnem kitörtem a lábam, és olyat vágódtam, puskástul, mindenestül, mint télen az ólajtó, amelyet az éhes coca ormányával kilök a helyéről.
Meg is lett az eredménye. B. már röhögött is, de azért csak megkérdezte, hogy jól vagyok-e, ahogy feltápászkodtam, mire ezt válaszoltam:
– Há, hogyne lennék mán jól! Csak a friss tavaszi lucerna illata annyira elvarázsolt, hogy szó szerint harapni akartam belőle egyet.
Jött is a nevetés, meg a válasz:
– Na, gyere, te jól fejlett lucernaböde, felsegítelek, aztán robogjunk tovább! Majd előrébb cigizünk egyet, mert ettől az atlétikai gyakorlattól a bakod sutástul belépett a kökényesbe. Úgyis idő lesz, amíg megint kijön.
Mondanom sem kell, így is volt. Se suta, se bak, csak a friss lucerna illata, meg a sajgó térdem, ami egyelőre megmaradt…
Tovább nyomultunk, mint a mohikánok a mocsárban. Néhol akkora volt a lucerna, hogy majdnem a derekunkig ért, foltokban meg olyan kicsi volt, mintha valami szikfoltban lettünk volna.
Körülbelül 250 méterre lehettünk, amikor egy kis tisztásra értünk, ahol viszonylag kényelmesen megpihenhettünk. Itt állítottuk fel a lőbotot, startra készen, mert hát hőn áhított bakunknak írmagja sem volt. Közben beszélgettünk. Ekkor mondta B., hogy már körülbelül egy hónapja kinézte nekem ezt a bakot, és igazából búcsúbaknak szánta, itteni közös élményeink zárómorfémájaként. Jól választott, meg kell hagyni, mert nagyon mutatós volt a maga kis speciális hiányával. Bár ahogy telt az idő, lassan inkább azon kezdtem el gondolkodni, hogy látom-e még őkelmét a nap folyamán…
Ahogy a nap lassan eltűnni látszott a horizonton, az igazat megvallva egyre kisebb esélyt láttam rá, hogy Diána kegyeibe fogad. De aztán mégis sikerült. Szinte már-már a fényváltás előtt, de csak megjelent. Először a suta, majd mint egy mézesmadzagon mozgatott rongybaba, jött utána a bak is. A bak cselesen a lucerna szélén állt, egyenesen minket nézett, és megtorpant. Idegőrlő másodpercek voltak, amelyek nekem, a lőboton tartott puskával a kezemben, inkább lassan hosszú perceknek tűntek. De kitartottam, és egyszer csak elindult. Megtett pár métert, majd újra megállt. Ezt a folyamatot játszottuk újra és újra.
– Zolkó, pengessed, mert meglép a derengésben! – szólalt meg ekkor B.
Körülbelül amikor harmadjára megállt, és sem a suta, sem a lucerna nem takarta, meghúztam a kis M18-asom elsütőbillentyűjét. Optikám szálkeresztje biztosan ült a lapocka mögött. A kis GECO pedig repült, oly sebesen, mint mindig. A táv nem volt kicsi, körülbelül 230–240 méterről tettem meg a lövést, de helyben maradt. A becsapódás hangja után csend lett. Néma csend. A réti madarak egy pillanatra elhallgattak, minden elcsendesedett. Ezt a távolodó suta hangja törte meg, amely riasztva, vészsirámjával gyászolva kereste egykori párját.
– Na, itt most nem kell cigiszünet. Helyben maradt.
– Nem is, de a vadászláz most ért ide – mutattam remegő kezemet.
– Háát, inkább most, mint a golyószórós bakodnál… – kaptam a velős választ.
– Naa, hagyjál! Nem elég, hogy fejest ugrottam a hangyabolyba, még jössz itt ezekkel a remegésekkel… Mi vagyok én, tán vibrátor?
Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!
Amíg így ugrattuk egymást, meg is érkeztünk lassan a bakhoz, amelyet annak rendje és módja szerint birtokba is vettem, majd fogadtam a kicsinyke kökénytöretet, amely a kalapom megannyi pici dísze mellé került.
– Szóval itt ez az utolsó…
– Háát, nagyon úgy néz ki…
– Köszönöm neked… Nagyon szép élmény volt… De szerintem még a költözésig csak lesz valami…
– Gyanús… De ki tudja, mi lesz itt még…
– Azért, ha találsz valamit, csak szólj, és jövök!
Majd mindketten nagyot nevettünk, és kicipeltük a bakot a lucernásból.
Csodás fotókat tudtam készíteni, amelyeket csakis a tavaszi fényváltás tudott megadni. Az a sok üde szín: a zöld, a kék, az aranysárga lemenő napkorong, a sok-sok mezei virág, a kökényes mélyzöld levele, a friss lucerna illata, és nem más, mint a régi 13-as dongófészkes les melletti lucernás törött szárú bakja, amelynek emléke szívemben örökké él…
Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager
Aztán ki tudja, vajon tényleg ez a bak lett a keresztesi vadászatom zárómorfémája, vagy talán lépegetünk tovább a folytatásért… egy különleges, lépegetős bakkal…
Írta és fényképezte: Garabuczi Zoltán
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.
Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Újabb kutyát találtak holtan Filíben egy olyan eset után, amelyet farkastámadásnak tulajdonítanak. Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy ugyanebből a térségből legalább 12 kutya pusztulását jelentették. Az újabb eset tovább fokozza a helyi lakosok és az önkéntesek aggodalmát, mivel egyre gyakrabban jelennek meg vadon élő állatok a Párnitha-hegység lábánál és a lakott területek közelében.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Dytikí Óchthi beszámolója szerint ezúttal egy körülbelül öt kilogrammos, gazdás kistestű kutya vált áldozattá. Az állatnak csupán a fejét találták meg, testének többi részét pedig feltehetően elfogyasztották.
Újabb felhívás az állattartókhoz
Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.
Az esetet követően Kéti Zerváki, a Filí Állatvédő Egyesület elnöke ismét arra kérte a gazdákat, hogy ne hagyják felügyelet nélkül szabadon mozogni állataikat, különösen a hegyvidéken és a Párnitha-hegység lábánál.
Ez az eset tovább bővíti a Filíből korábban érkezett súlyos bejelentések sorát. Szeptember elején az iHunt.gr már beszámolt legalább 12 kutyáról, amelyeket holtan, széttépve találtak meg. Az állatvédő egyesület akkor az illetékes hatóságok azonnali beavatkozását kérte.
„Még mindig várjuk a választ”
Az újabb beszámoló szerint az egyesület elnöke már korábban megkereste az illetékes szerveket. Azt kérte, hogy szervezzenek összehangolt egyeztetést Filí önkormányzata, Attika régió vezetése, az illetékes minisztérium, valamint az érintett intézményi, tudományos és állatvédő szervezetek részvételével.
A beszámoló szerint azonban mindeddig nem érkezett érdemi válasz. A Dytikí Óchthi az állam közömbösségéről ír, miközben a helyiek továbbra is azt tapasztalják, hogy farkasok, rókák és vaddisznók közelítik meg Chasiá és Zofriá lakott területeit.
Ismét előtérbe került a farkasok jelenlétének kezelése
Az egymást követő esetek egyre sürgetőbben vetik fel a farkasok jelenlétének kezelésével kapcsolatos kérdéseket azokon a területeken, ahol a vadon élő állatok már rendszeresen kapcsolatba kerülnek kedvtelésből tartott állatokkal és az emberi tevékenységekkel.
Egy vadon élő faj védelme nem teszi szükségtelenné az állomány rendszeres megfigyelését, az esetek tudományos értékelését és konkrét intézkedések bevezetését, ha a lakott területek közelében ismétlődő konfliktusok alakulnak ki. Ezzel párhuzamosan a kutyatartóknak is fokozott óvintézkedéseket kell tenniük, és nem szabad felügyelet nélkül hagyniuk állataikat a Párnitha-hegység peremén.
Forrás: Ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.
Fotó: SEFAG Zrt.
A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elfogadták a Vadászkamara kommunikációs stratégiáját
Négy vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Októberben újra jön a TeSzedd! hulladékgyűjtési akció
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Koros bika a terítéken – Szántód
Madártani érdekesség: fakó keselyű bukkant fel a Csanádi pusztákon
Ugartyúk-hírek: zajlik a gyülekezés,és egy kiskunsági madár tragikus sorsa Egyiptomban
Kiszáradó patakok és a folyami rák menedékei a Cserhátban
Több ezer piócával pakolta meg a hűtőtáskáját
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Búcsúzik Bors Richárd
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
