További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
A NAK figyelmeztet az átgondolatlan földvásárlásokra
Súlyos következménye lehet, ha a földvásárlás során meggondolatlanul teszünk olyan – egyébként a törvény által előírt – kötelezettség vállalásokat, amiket nem tudunk, vagy már eleve nem is akarunk teljesíteni. Január 1-étől egy új szankció került bevezetésre a „földszerzéshez vállalt kötelezettség megsértése” esetén. Először tekintsük át, hogy mik ezek a vállalt kötelezettségek?
A legtipikusabb az a vállalás, amit minden, a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell. Ez az a nyilatkozat, amikor a szerző fél vállalja, hogy „a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja” és 5 évig más célra nem hasznosítja. (Természetesen a törvény biztosít néhány kivételt ezek alól.)
De vannak speciális vállalások is, ezek olyan elővásárlási jogosultságokhoz kapcsolódódnak, amikor a tulajdonszerzés célja valamilyen kiemelt tevékenység folytatása. Talán a leggyakoribb az ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog. Ha valaki azért kerül előnyösebb helyzetbe az elővásárlók között, mert célja, hogy a megszerzett területen ökológiai gazdálkodást folytasson, annak a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban köteleznie kell magát arra, hogy legkésőbb 3 éven belül birtokba veszi a területet és 10 évig ökológiai gazdálkodást fog folytatni. Hasonló 10 éves szaporítóanyag-előállításra kötelező előírás van az ilyen célú tulajdonszerzésnél is. (Mindkét esetben, ezek a vállalások a jogutódo(ka)t is kötik.) Továbbá az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása, mint privilegizált tulajdonszerzési cél ugyancsak maga után vonja az ilyen terméknek, vagy annak alapanyagának előállítására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalást. Sőt, ha a 10 éves időszak alatt eladják a földet, akkor a vevő a 10 évből fennmaradó időre tovább viszi a vállalt alapanyag- vagy termék előállítási kötelezettséget.
Mivel hosszútávú és esetleg a jogutódra is vonatkozó kötelezettség vállalásokról van szó, így mindenképpen körültekintően kell eljárni mielőtt ilyen kijelentést tenne bármely földműves. Ezen vállalások betartását ugyanis a hatóság ellenőrzi. Erre sor kerülhet hivatalból vagy akár egy bejelentés alapján is és ha a hatóság arra a megállapításra jut, hogy valaki nem tesz eleget a tulajdonjog megszerzésekor vállalt kötelezettségének, akkor – az új szankciós szabály következtében – 5 évig újabb földet nem szerezhet, mert a hatóságnak vele szemben meg kell tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, függetlenül attól, hogy vevőként vagy elővásárlóként lenne tulajdonos.
Az ellenőrzés során a hatóság először figyelmezteti a mulasztót, hogy határidőn belül tegyen eleget a kötelezettségének. Ha ez eredménytelen, akkor a hatóság bírságot szab ki, ami – ezen felül – még a fenti 5 éves szankciót is maga után vonja, melynek időtartama a bírságot kiszabó végleges döntéstől egy jövőbeni adásvételi szerződés közléséig tart.
Ez az 5 éves szerzési korlátozás nem csak a tulajdonjog esetén érvényesül, hanem ugyanígy megvan a földhasználati jogosultságnál is. Ha valaki például haszonbérlőként vagy előhaszonbérleti jogára hivatkozva tett bizonyos vállalásokat, de azokat mégsem tartja be és az ellenőrzés során erre fény derül, majd bírság kiszabására is sor kerül, akkor a jövőben 5 évig nem tud földet bérelni.
Fentiekkel szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy érdemes alaposan átgondolni egy földvásárláskor vagy egy haszonbérlet esetén, hogy milyen nyilatkozatokat, milyen vállalásokat teszünk a szerződésben vagy éppen az elfogadó nyilatkozatban. Fontos, hogy ne tegyünk felelőtlen, meggondolatlan vállalásokat azért, mert így elővásárlóként vagy előhaszonbérlőként előnyösebb pozícióba kerülnénk, viszont, ha utóbb mégsem teljesítjük azokat, akkor hosszú évekig megszűnik a földhöz jutás lehetősége.
Forrás: NAK / Dr. Farkas Diana
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.