Vadászat
Afrikai sertéspestis: nem lazulhat a fegyelem
Hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa a hazai vaddisznó állományban.
Hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa a hazai vaddisznó állományban. Ilyen elhúzódó küzdelemben óhatatlanul lankad a figyelem, lazul a fegyelem és hajlamosak vagyunk elhinni, hogy már nincs veszély. Pedig az őszi-téli időszakban jellemző tevékenységek kapcsán fontos, hogy mindenki tudatosan figyeljen a járványügyi előírásokra az afrikai sertéspestis megelőzése érdekében. Mik is azok az események, amikor különösen legyünk résen?
VADÁSZAT
Az őszi-téli időszak hagyományosan a vaddisznó vadászatának, a társas vadászatoknak az időszaka. Bár előírás az állomány egész évben tartó gyérítése, a legtöbb vaddisznó mégis ebben az időszakban kerül terítékre. A fokozott vadászati tevékenység pedig kiemelten magas járványügyi kockázattal jár.
Mielőtt helyi vagy vendégvadászként elfogadunk egy meghívást, mindenképpen tájékozódjunk a vadászterület kockázati besorolásáról. Fertőzött terület erdeiben, az aszfaltozott útról gépjárművel letérni csak a helyi hivatásos vadászoknak, kísérőknek szabad, mindenki másnak a területen kívül kell hagynia a gépjárművét.
dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke a következőre hívja fel a figyelmet: „A vadászat, az ahhoz kapcsolódó zsigerelés, a kötelező mintavételek elvégzése főleg esős, sáros időben a gépkocsik, eszközök, ruházat nagyfokú szennyeződésével jár.
Legjobb, ha a ruházatot még a terület elhagyása előtt ott helyben kimosatjuk, tisztíttatjuk. Ugyanígy a csizmákat, a fegyvereket is meg kell tisztítani a szennyeződéstől. Ami nagyon fontos: vadászaton részt vett ember – akár vadász, akár hajtó – 72 óráig semmilyen körülmények között ne menjen házisertést tartó udvarba, tenyészetbe!”
A ruházat tisztítása az erdőt járó minden embertől elvárás, így a kirándulóktól, túrázóktól és a gombaszedőktől is!
KUKORICA ARATÁS
Az ősz másik fontos feladata a mezőgazdaságban a kukorica aratása. A kukorica a vaddisznók egyik kedvenc csemegéje, a nagyra növő növény pedig biztonságos takarást, búvóhelyet is jelent számukra, ezért az aratás végéig nagy számban tartózkodnak a kukoricatáblákban. A fertőzött területen a vírussal találkozó egyedek így nagy számban hullhatnak el a mezőgazdasági területen. Ezzel nagyon magas vírusterhelést okozva a területnek, szennyezve a növényt, az érett kukoricát, a talajt. Tehát a learatott termék fertőzött lehet az ASP vírusával. Éppen ezért kötelező háztáji állományaink védelmében a kukorica vagy bármilyen más, sertések takarmányozására szánt gabona minimum 30 napos pihentetése az aratás után, még akkor is, ha szárításon, hőkezelésen esett át. Ugyanilyen fontos, hogy a földeken munkát végző erőgépeket ne tároljuk a sertéstelepen vagy annak közelében. A munka végeztével minden esetben takarítsuk le a sártól és szennyeződésektől, valamint vírusölő fertőtlenítőszerrel, például háti motoros permetezővel is alaposan fertőtlenítsük le azokat. A munkaruhánkat minden esetben cseréljük le, tisztítsuk és fertőtlenítsük!
HÁZI DISZNÓVÁGÁS
Az őszi-téli időszak nagy hagyományokkal rendelkező eseménye a házi disznóvágás, amely nagyon erős közösségépítő szerepet tölt be a vidéki életben. Őrizzük a hagyományt, de legyünk tisztában azzal, hogy az ASP terjedésében ez is nagy kockázatokat rejthet. A Nébih elnöke, dr. Nemes Imre a következő iránymutatásokat adja: „Nagyon fontos, hogy a fertőzött területen tervezett házi sertésvágást előzetesen be kell jelentenünk a járási hivatalhoz. Ezt követően hívjuk fel a résztvevők figyelmét arra, hogy az esemény előtti napokban semmi esetre se vegyenek részt vadászatokon, hajtásokon. Ha disznóvágáskor kiegészítésként húst, májat, vért vagy egyéb sertésterméket is vásárolunk, azt csak hivatalos, ellenőrzött helyről tegyük! A feldolgozás során keletkező hulladékok, a húslé és a mosóvíz nem kerülhetnek a sertések takarmányába vagy a tartási helyük közelébe, azokat biztos módon ártalmatlanítani szükséges. Ha mi megyünk vendégségbe, lehetőleg csak hőkezelt kóstolót fogadjunk el vagy hazaérkezés után haladéktalanul süssük-főzzük meg a nyers termékeket.
ÉLŐ SERTÉSSZÁLLÍTÁS
Az ASP-vel kapcsolatban meg kell említeni az élő sertésszállítást is. Nem lehet elég sokszor elmondani, hogy sertéseket csak legális, regisztrált helyről szabad vásárolni, és állatorvosi igazolás birtokában lehet mozgatni, elhozni. Kérjük, hogy minden vásárlás előtt kérjék ki állatorvosuk tanácsát, és tartsák be az előírásokat! Ez biztosítja továbbra is a házisertés állományok ASP mentességét, valamint a sertéságazat rentábilitását és szabad uniós kereskedelmét.
Ne felejtsük: aki a saját állományát védi, az egész hazai sertéságazatot védi!
Tudjon meg többet!
portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis/
Forrás: NAK
Vadászat
Vadászati Kultúra Ünnepe a keszthelyi Vadászati Múzeumban
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét a Hagyományos vadászati módok házában. A Vadászkamara Kürtegyüttes köszöntője után Oláh Csaba elnök méltatta a Vadászati Kultúra Ünnepét, majd átadta a vadászati kultúráért végzett kiemelkedő tevékenységért járó elismeréseket, az irodalmi, a művészeti és életmű díjakat.
Egyesület minden évben azon tagjainak, akik a vadászati kultúra és hagyományápolás terén maradandót alkottak, vagy munkájukkal segítették az Egyesület működését, Hubertus-kereszt kitüntetést adományoz.
A kitüntetések átadását követően Elnök úr beszámolt az idei Képzőművészeti pályázat eredményéről. 23 alkotó 38 alkotása került kiállításra. 21 alkotás megkapta a Vadászati Kulturális Érték címet, és átadásra került a Balogh Péter Művészeti Nagydíj is.
Lóki György solymász bemutatóval, az Országos Agarász Egyesület képviselői pedig az agarak bemutatásával színesítették a rendezvényt. Az ünnepség keretén belül prof. Dr. Faragó Sándor előadást tartott „Egy vadászó magyar herceg – Festetics Tasziló” címmel.
Hidvégi Béla természetesen idén is szakmai tárlatvezetésre invitálta a vendégeket. Színvonalas és látványos kiállítás várja a látogatókat a múzeum Kittenberger és Széchenyi termében.
Forrás: Vadászati Kulturális Egyesület
Fotó: Polster Gabriella
Szili Gábor 2020-ban ejtette el élete gímbikáját. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Szerencsés vadászembernek mondhatom magam, mert Zala megyében születtem, ami messze földön híres az erdőiben élő csodálatos vadról, a gímszarvasról. Vadásztársaságom, a Pacsai Vt. is jó adottságokkal bír és rendkívül komoly agancsárok látogatják tarvad állományunkat bőgés idején.
Mostani történetünk még jóval bőgés előtt, nyár derekán kezdődött, mikor is vaddisznó vadászat közben, még a nap magasan az égen volt, amikor egy domb mögé becserkelve, 16 darabból álló bikarudlira lettem figyelmes. Messzelátómmal tüzetesebben szemügyre véve őket, a jobb oldalon akadt meg a szemem egy bikán. Jól látom, kérdeztem magamtól, no, meg a vadászaton velem lévő Ervin barátomtól. Jól! – konstatáltuk közösen. Ennek a bikának bizony 3 szára van az említett oldalon. Ekkor természetesen már eljátszottam a gondolattal, ha ez a bika, bőgésig itt marad és a területünkre áll be bőgni, bizony szeretném terítékre hozni. Vadőrünktől és tagtársaktól is kaptam pozitív visszajelzéseket, hogy bizony látták a bikát.
Bizakodásra adott okot, de augusztus 10.-e után, ahogy zártuk a területet, sajnos egyikünknek sem volt szerencséje látni. Kerestük mi reggel, este, de az áhított vad nem mutatta magát. Teltek-múltak a napok, mikor egyik reggel, Vass Károly hivatásos vadászunk a megszokottól izgatottabb hangon hívott és csak ennyit mondott: Megvan a nagy osztott! Láttam is, hova tért be pihenni a beálló helyére!!! Fejében már készen is volt a másnap reggeli vadászat terve. Szeptember 10.-én hajnalban értem Karcsihoz, aki éppen akkor lépett ki a háza kapuján.
Lőbot fent, minden a helyén, indulhatunk vadászni. Rendkívül jó és erőteljes bőgés volt az egész területen azon a reggelen, Nagyhorváti határában tettük le az autót, majd kezdtük meg a cserkelést. Jó erős szürkületben értünk a napraforgó tábla széléhez, ahol egy nagy fa árnyékába húzódva vártuk a sutavadak érkezését, bízva benne, hogy a bika kíséri majd őket. Mint említettem, nagyon jó bőgés volt, Társam, már az autót elhagyva biztatott: kint a bika, az ő hangját halljuk. Keresőtávcsöveinkkel a napraforgón túl lévő repce árvakelést fürkésztük, melyen a tarvadakat követve, vártuk a bika érkezését. A tehenek, borjak szépen húzódtak ki elénk, de a bika az még mindig takarásban bőgött. Számítva érkezésére, a puskámat a lőbotra tettem, majd vártam. Jön a bika! – szólt Karcsi! Én már a céltávcsövet a szememhez emelve láttam meg, de azonnal tudtuk mindketten, az áhított nagyvad az.
Párat még lépett, egyet bőgött, majd Karcsi válaszára megállt s ekkor tettem rá a vállapját ért lövést. Rendkívül jól jelezte a találatot, párat lépett, s örökre megpihent előttünk. Az elejtést követően, a pillanatnyi öröm után percekig csak álltunk és a megélt vadászatról beszélgettünk. Titkon tudtuk, amit most már biztosan, ilyen vadászélményben valószínű soha többet nem lesz részünk!!!
Tisztelet a vadnak, Üdv a kísérőnek! Köszönöm, Barátom!!!
Kívánom minden vadásztársamnak, hogy legyen hasonló vadászélményben részük!
Vadászüdvözlettel: Szili Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője
Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt.
A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről tapasztalatait Dejan Džakula osztotta meg. Külön hangsúlyt fektetett az oktatás és az új generációk bevonásának fontosságára, továbbá a vadászati hagyományok megőrzésében, valamint a természeti erőforrások megóvásában kitűzött feladataikról. A résztvevők megismerhették a vadász ifjúság eddigi tevékenységeit, a fiatal vadászok sikereit, valamint a szerb vadásztársaságok fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket.
Az esemény számos vadászati szakértőt és fiatal vadászok tagjait vonzotta Szerbia különböző részeiből. A közönség nagy érdeklődéssel követte az előadást, különösen a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozva a természeti kincsek megőrzésében és a vadászati hagyományok folytatásában.
Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a szerb vadászat jövőjével kapcsolatos kihívásokkal és tervekkel, valamint arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és megvitassák a legfontosabb témákat. Az összes résztvevő kiemelte az esemény jelentőségét a vadászat és a természet népszerűsítése szempontjából, és a fiatal vadászok támogatást kaptak további fejlődésükhöz.
“A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadás az idei LORIST egyik fontos eseménye volt, amely ismét összegyűjtötte a természet és vadászat szerelmeseit, megerősítve a hagyományok megőrzésének és a környezetvédelem felelős megközelítésének fontosságát.