Keressen minket

Vadászat

Példás ítélet

Közzétéve:

Feltöltő:

Keller András Lászlónét és hét társát ítélte szabadságvesztésre a Mohácsi Városi Bíróság 2005. február 17-én, csütörtökön. A tárgyalás Pécsett zajlott, a vádlottaknak a legsúlyosabb mértékű ismert hazai természetkárosításért kellett felelniük. A büntetéseket lopás és élő szervezet tömeges pusztulását eredményező természetkárosítás miatt szabták ki.

A legsúlyosabb kiszabott büntetés 3 év és 4 hónap szabadságvesztés volt, négy magyar közreműködő közül hármat 1 év 10 hónap, egyet pedig 2 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt. Egy olasz vadász 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, míg két olasz társa 1 év 5 hónap, illetve 10 hónap – felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. Egy magyar és egy olasz vádlottat felmentett a bíróság. Mellékbüntetésként az olasz vadászokat 4, illetve 10 évre kiutasította a bíróság Magyarországról, több vadászt kártérítésre kötelezett és évekre eltiltotta a vadászattól illetve azok szervezésétől.

A vádemelés 2003-ban történt a hat magyar és öt olasz állampolgár ellen, különösen nagy értékre, bűnszövetkezetben elkövetett lopás és elő szervezet tömeges pusztulását eredményező természetkárosítás miatt. A vádlottak szabadlábon védekeztek, az olasz érintettek az országot elhagyták, egyikük azóta elhunyt, ellene az eljárást megszüntették. A per 24 napot számlált, több, mint 50 tanú került kihallgatásra.

A vád szerint a vádlottak 2001. november 5-én próbáltak 40-nél több védett madárfaj 11 771 példányának fagyasztott tetemét átcsempészni a magyar–horvát határon. A tetemek között több nemzetközileg is fokozottan védett faj is megtalálható volt.

A nyomozás kiderítette, hogy a madarak túlnyomórészt Békés megyéből származhattak, és olyan módon kerülhettek kilövésre, hogy a vadásztársaságok, vadászatszervezők munkatársai a hazánkban egyébként legálisan tartózkodó és vadászó olasz vadászoknak lehetővé tették a védett madarak elejtését, amelyért alkalmanként jelentős pénzt kaptak. A kárt eleinte 300 millió forintra becsülték, ám a szárnyasok olasz vendéglőkben megtalálható áraival számolva egymilliárd forint értékű is lehet.

A vádlottak a tárgyalás végén felmentésért fellebeztek, az ügyész további három nap gondolkodási időt kért, az ítélet így nem jogerős.

Preisz Gyula

* * *

Előzmények

MADÁRIRTÁS

Csütörtökön elsőfokú ítélet születik azoknak a magyar és olasz állampolgároknak a perében, akiket több mint 11 ezer védett madár lelövésével, azaz minden idők egyik legnagyobb magyarországi természetkárosításával vádolnak. Az ügyet a mohácsi bíróság tárgyalja – helyszűke miatt Pécsett. A büntetőtanács egy másfél éve húzódó, 24 tárgyalási napot számláló per végére tehet pontot a héten. A bíróság a vádlottakon kívül több mint 50 tanút, valamint szakértőket hallgatott meg.

Az ügyészség 2003-ban hat magyar és öt olasz állampolgár ellen emelt vádat különösen nagy értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás és élő szervezet tömeges pusztulását eredményező természetkárosítás miatt. A magyar érintettek – vadászatok szervezésével foglalkozó cégek munkatársai – szabadlábon védekezhetnek. Az öt külföldi vadász korábban elhagyta Magyarországot, közülük ketten biztosítékot (18, illetve 1 millió forintot) letétbe helyeztek. Az egyik olasz vádlott időközben meghalt, ellene megszüntették az eljárást.

Mint az sokunknak emlékezetes, és a vádiratban is olvasható: 2001. november 5-én mintegy negyven védett madárfaj 11 771 lefagyasztott egyedére leltek az udvari magyar–horvát határátkelőhely vámosai egy olasz hűtőkocsiban. A tetemek közt volt cigányréce, haris és nagy póling is, amelyek nemzetközileg is fokozottan védett fajok. A nyomozás során kiderült: a madarak Kalocsa, Baja, Mélykút és Csávoly térségéből származnak. Eszmei értéküket először mintegy 300 millió forintra becsülték, ám a rendőrség tájékoztatása szerint az olasz vendéglők különleges szárnyas ételeinek áraival számolva a zsákmány piaci értéke elérte az egymilliárd forintot.

Mennyit kaphatnak?

A vadásztársaságok, a vadászatok szervezésével foglalkozó vállalkozások munkátársai a legálisan vadászó olaszoknak lehetővé tették védett madarak elejtését, befogását is. Közreműködésükért a vádlottak alkalmanként jelentős összeget kaptak – áll a vádiratban. Ha a bíróság kimondja bűnösségüket, a természetkárosításért 5 évig, a lopásért pedig akár 10 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

MEGGYESI JÓZSEF
Nimród Tudósítói Hálózat

Vadászat

A rókás bak

Mudra László vadászíjász élménybeszámolója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:

Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.

A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News

Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.

Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.

Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.

Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.

Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.

Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!

Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.

Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!

Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.

Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅

Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.

Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!

Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅

Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁

Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.

Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.

Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.

Lövéstávolság: 22-25 méter.

Menekülési távolság: 54 méter.

Mathews V3 27, 66#

Vessző: Easton Aftermath 300.

Hegy: NAP Shockwave 125 grain.

 

Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Döntések a Nimród jövőjéről

Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív

Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.

A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet  ügyvezető  elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.

A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)

A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK

A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Házisertés ASP: minden minta negatív

A Nébih laboratóriuma nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH

Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.

A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.

A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.

A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom