Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Vita a mesterséges vadtenyésztésről

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Válasz az Országgyűlés február 16-ai ülésszakán a mesterséges vadtenyésztést megkérdőjelező napirend előtti felvetésre (Pásztohy András, FVM politikai államtitkár).

[…] A vadgazdálkodási tevezés, a vadlétszámállomány-szabályozás funkcióján keresztül, a szabad területi vadállomány környezetével összhangban történő fenntartását, egyúttal a mező- és erdőgazdálkodásban keletkező vadkár megelőzését is szolgálja.

A vadászati jog szabályozására jó példa a napi teríték korlátozása, ami a vadászható vízivadfajoknál és más szárnyas vadfajoknál érvényesül. Ennek alapjja a nemzetközileg elismert tudományos műhelyekben folyó munka, mint például a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében működő Magyar Vízivad Monitoring-csoport kutatási tevékenysége.

Másik irányzat a mesterséges vadtenyésztési tevékenység, amely egyrészt a természetes vadállomány pótlását, másrészt a nagyobb vadászati sikerességet biztosítja. Európában és Magyarországon is jellemzően a fácánt és a tőkés récét tenyésztik ily módon. Ez a tenyésztési tevékenység hazánkban egyes elmaradottabb, hátrányos helyzetű térségekben – például Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Csongrád megyében – a vidéken élő emberek foglalkoztatását, a falusi turizmus keretein belül a minőségi vadászati turizmus lehetőségét teremti meg.

Nemzetközi példák is vannak erre, például Spanyolországban és Angliában is régóta bevett gyakorlat az apróvadnevelés. Az Európai Unióban számos vidékfejlesztési tervben szerepel a vidéki életforma, a hagyományápolás és a vidéki munkahelyteremtés eszközei között a vadászati tevékenység, és az ehhez kapcsolódó vadászati szolgáltatások köre.

A mesterséges vadtenyésztésből származó és a szabad területre kihelyezett szárnyasvad vadászata ugyanolyan módon történik, mint a természetes apróvad vadászata. Ezzel együtt az utóbbi évtizedekben a mesterséges vadtenyésztő tevékenység csökkenő tendenciát mutat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján a mesterségesen nevelt fácán 1988–1991 években megközelítette az évi 2 milliót, ezzel szemben a 2003––2004-es vadgazdálkodási évben 700 ezer példányra csökkent az éves mennyiség. Összességében tehát elmondható, hogy a nagy terítékű apróvadvadászatok száma, és a napi teríték nagysága is, az utóbbi időben erősen visszaesett.

Ezzel együtt egyetértek képviselő úr azon észrevételével, megnyilatkozásával, hogy a mesterséges tenyésztésből származó apróvad vadászata a nemzetközileg elfogadott etikai normák messzemenő betartásával valósuljon meg. S ezen túlmenően nemcsak a nemzetközi etikai normák, hanem a hazai megítélés és a normák maximális betartásával történjen.

Amennyiben ehhez jogszabály-módosítás vagy kormányzati rendelkezés szükségeltetik – természeseten az Ön javaslatára is ––, a kormány meg fogja tenni.

Preisz Gyula

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom