Keressen minket

Vadászat

A Rádió 1 az apróvadgazdálkodásról, az apróvad védelméről

A Rádió 1 , február 9-én, a reggeli hírműsorában az apróvadgazdálkodással, az apróvadvédelemmel és a gondozásával foglalkozott. A műsorban elhangzott, hogy a főbb apróvadfajok Magyarországon a fácán, a mezei nyúl, a tőkés réce, valamint idetartoznak még a vadászható vadlúd fajok: a nyári lúd, a vetési lúd és a nagy lilik.

Közzétéve:

A Rádió 1 , február 9-én, a reggeli hírműsorában az apróvadgazdálkodással, az apróvadvédelemmel és a gondozásával foglalkozott. A műsorban elhangzott, hogy a főbb apróvadfajok Magyarországon a fácán, a mezei nyúl, a tőkés réce, valamint idetartoznak még a vadászható vadlúd fajok: a nyári lúd, a vetési lúd és a nagy lilik. Ezeknek a vadfajoknak a vadászati idénye szakaszosan ér véget. December 31.-én befejeződött a mezei nyúl vadászata, majd január 31-én a vízi vad vadászata és végül, legutoljára, a fácán vadászati lehetősége, amely minden év február 28-án zárul. Ezzel együtt a vadászati idény is befejeződik.

Kattints a képre és hallgasd online!

A reggeli adásban kiemelték:

“Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből  naponta, személyenként, összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél. 

Az apróvadvadászat szorosan összekapcsolódik az apróvad védelmével. A szakirodalom úgy fogalmaz, hogy nem lehet egyoldalúan egy-egy vadfajnak kedvezni, hogy más fajok hátrányba kerüljenek, mindazt úgy kell végezni, hogy minden más szabadon élő állat javát is szolgálja.

A mezei nyúl az alföldi vadásztársaságok számára nemcsak vadászati lehetőséget biztosít, hanem az Alföld egészséges, úgy nevezett „jó nyulas” területei egy fajta géncentrumai a mezei nyúl állományoknak. Ezeken a területeken befogott mezei nyulak után az érdeklődés folyamatos és főleg Franciaországba és Olaszországba exportáljuk őket.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Magyarország legjobb mezei nyulas megyéi: Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok, de ide kell még sorolni Hajdú-Bihar vármegyei területeit is, gondoljunk csak a Hortobágy, vagy éppen a Sebes-Körös északi területeire, például a Bihar Népe Vadásztársaságra, Komádira.

Az apróvad számára a legnagyobb veszélyt a róka, az aranysakál és borz jelenti, amely fajok nemcsak a vadászható faunára, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékekre, különösen a földön fészkelő madarakra jelentenek veszélyt. A szűkülő és sérülékeny vizes élőhelyek, költőhelyek csökkenésével a vadgazdálkodók szerepe is megnő és az elmúlt időszakban olyan együttműködések alakultak, amelyek mentén több túzokfészket is megmentettek a vadászok, ahogy tették ezt Komádiban is.

Magyarországon egyébként megközelítőleg 500 000 mezei nyúl él, amelyből éves szinten 80 000 mezei nyúl kerül terítékre és további 15 000 mezei nyulat hálókkal, élve fognak el, amelyeket exportálunk, főleg a tőlünk nyugatabbra fekvő országokba.

Elmondható, hogy a fácán talán a legkedvesebb vadja a vadászoknak és ebből a vadfajból ejtik el a legtöbbet a hazai és a külföldi vendágek. Ez a szám 350-380 000 fácánt jelent évente, ami mögött egy gondozott, egészséges törzsállomány áll. Ez az előző években 600 000 madár között mozgott országos viszonylatban.

Forrás: Rádió 1

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom