Keressen minket

Vadászat

VADÁSZAT: Élete első őzbakját ejtette el az erdészjelölt

Print Friendly, PDF & Email

Halmai Bence élete első őzbakjára indulhatott Tatárszentgyörgy határában. A vadászaton édesapja jóbarátja, Balogh Gábor hivatásos vadász kísérte.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Halmai Bence 19 éves és ebben az évben jelentkezett technikus minősítő vizsgára az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumában Szegeden. Vérbeli erdészcsaládból származik és sorban, apja és nagyapja után, ő a harmadik erdész a családban s mi több ő is vadászik. E két szakma sohasem távolodott el egymástól, s ebben az intézményben volt idő, amikor sorra kerültek ki az ornitológusok is, akik közül többen, ma is a természetvédelem különféle szakterületein dolgoznak.

Halmai Bence erdészjelölt élete első őzbakjával Tatárszentgyörgy határában Fotó: Balogh Gábor hivatásos vadász, a tatárszentgyörgyi Szentgyörgyi Vadászó Gazdák munkatársa

Bence és családja azon erdészek közé tartozik, akik azt az életpályát választották, hogy az ország megannyi újonnan telepített vagy éppen felújított erdeihez csemetéket adjanak. Vérbeli vidéki srác, aki, ha teheti édesapjával vadászik, járja a határt. Most jött el az idő, hogy őzbakra is elindulhasson, elindulhassak – mesélte az Agro Jager Newsnak az erdésztechnikus-jelölt.

A fiatal vadász az Alföld közepén, Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunság szívében, Kunszentmiklóson él. Nagyobb részt legelők, kaszálók és persze alföldi erdők tarkítják a tájat. Rendkívül száraz, arid területe hazánknak s az erdészek, ha tudnak is fát telepíteni a homokra, azért itatókkal bőven lehet kedveskedni a vadnak, amit a környékbeli vadásztársaságok is megtesznek. Az akácosok és szürke nyárasok váltakoznak és ismert, hogy ezeknek az erdőknek a vadeltartó képesség gyenge. A vadgazda, az erdész azonban sokat tud tenni az őzért, s vele együtt az apróvadért is, ami persze a védett és fokozottan védett emlős, illetve a madárvilágnak is a javára szolgál. A vízzel életet visznek ebbe a tájba.

Az első estén sok száz méterre pillantották meg az árvalányhajban felálló őzbakot Fotó: Balogh Gábor hivatásos vadász és Halmai Bence

A minap édesapjával a tatárszentgyörgyi Szentgyörgyi Vadászó Gazdák területére tartottak. Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunbábony, amelyek közvetlen közelükben fekszenek. Mondhatjuk úgy is, hogy a Bogár Imre kedvenc vidéke ez, ahol, ha meghúzzuk magunkat, talán a régi világ betyárjai ma is ránk köszönnek. Ki tudja? Csak ahhoz le kell lassítani, kiszállni az autóból s messze magunk mögött hagyni, mert abból, onnan e tájat képtelenség megismerni s a vadászat sem az igazi.

Napos, kissé szeles idő várta őket és persze édesapja jóbarátja-, Balogh Gábor, akit, – ahogy Bence mondja, – kicsit megörököltem édesapámtól, mert gyerekkoromtól ismerem és nagyon megszerettem már én is.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Délután indultunk és lesre ültünk fel – emlékezett vissza Bence, de ott meg sem mozdult az alkonyatban semmi. Azt javasolta a barátom, hogy cserkeljünk. Két szabályos hatos és egy kis fiatal, még barkás őzbakkal össze is futottunk. Izgalmas pillanatok voltak, hiszen meg kellett „őket” nézni s ha nem is szólt a puska, azért mind a ketten tudtuk, hogy lőhető távolságra cserkeltük be őket. Azt hiszem ez a nagybetűs vadászat és az erdész szakma nekem erről is szól, még akkor is, ha most vendég vagyok. Lehet, hogy pár év múlva én is kísérhetek vendéget vagy éppen apa jóbarátját is vadásztathatom.

Egy vadon élő állatot becserkelni nem könnyű feladat, különösen akkor, ha ketten próbálják meg: ezek adják az ízét a vadászatnak s az, hogy mindezek után még szakmai vonatkozásban is dönteni kell, hogy terítékre hozhatjuk, avagy nem?

Az erdészet és a vadgazdálkodás, benne a természetvédelemmel egy és nincs benne jó vagy rossz. Egyensúlyok vannak, amelyeket nekünk segíteni kell. Úgy van a vadgazdálkodásban is, mint az erdőgazdálkodásban, hogy az invazív fafajokat, ki kell vágni, mert nem honosak a magyar flórában és az értékes fákat, cserjéket, lágyszárúakat, ha nem tennénk érte semmit, akkor kiszorítaná. Értékes növénytársulásainkat az idegenhonos növények képesek elnyomni és elveszíthetjük ezeket a területeket. Ez a jelenség a vadgazdálkodásban is megfigyelhető, ahogy a természetvédelemre is hatással bír. Egy-egy faj agresszív terjeszkedésére, állományainak robbanásszerű növekedésére, válaszokat kell találnia a szakmának.

Élveztem a vadászatot – mesélt lapuknak Bence, hiszen ez nemcsak a szabadidőmet, hanem a szakmámat is adja. Egy nagy dombhoz értünk. A domb tetején letelepedtünk. Mellette egy homokút, azon túl egy pici erdő állt, utána pedig egy bokorsor szaladt el a távolba. Majd rétek, legelők nyújtózkodtak el s ha nem is látszik oda, de arra fel Apaj-puszta terül el. Légvonalban talán 20 kilométerre, ha volt tőlünk. Kunpeszér nagyerdő, hogy egy-két híresebb területet még megemlítsünk. Bizony, varázslatos hely itt, Budapest alatt, ahol azért az őz jól érzi magát.

Távcsöveztünk. Én a kereső távcsővel, a hivatásos vadászbarátom, Balogh Gábor pedig spektívvel, amikor feltűnt egy őzbak. A bal száron az első ág picit rövidebb volt. Igazi selejt, súgta – de olyan messze volt tőlünk, hogy akár mondhatta volna hangosan is: de mi, ha kint vagyunk általában így beszélgetünk. Persze mindenki erdész. Selejt. Soha nem lesz kapitális és ez az agancsforma, nemkívánatos az állományban, rontaná a következő bakgenerációk agancsformáját. Persze, ismert őzbak volt, de sok száz méterre volt tőlünk.

Vártunk

Közelgett az este és esélyeink is egyre fogyatkoztak, de mindig közelebb és közelebb jött hozzánk. Már alig 80-100 méterre lehetett, mikor megszólalt a barátom: ha úgy gondolom, hogy el szeretném ejteni, akkor ne várjunk tovább.

A lövés pillanata előtt. Halmai Bence őzbakja keresztbe állt Fotó: Balogh Gábor hivatásos vadász

Megcéloztam

A fegyverem egy Sauer 202 .30-06-os kaliberű golyós puska, rajta egy Swarovski Z6i céltávcsővel. Én Geco Plus  lőszert használok, 11 grammos lövedéke ideális. Több erdészetnél ezeket a töltényeket használják, eredményes és szereti a szakma.

Keresztbe állt, erre vártam – folytatta. Nem tudom, ideges is voltam és a barátom is azt mondta, hogy a lövés pillanatában lépett én pedig éreztem, hogy bele is húztam. Kirúgott és eltűnt a bokorsor mellett. Letaglózott, de figyeltük a távcsővel és kivárva a tisztes időt, a rálövés helyétől elindultunk a fekvés felé. Azt hihetné bárki, ha láttuk, hol a vad, akkor könnyű dolga van a vadásznak, de ez sohasem garancia. A vadászatban mindig váratlan események történnek és félelmeink beigazolódtak: az őzbak figyelt bennünket és láthatóan egészségesen eltűnt az éjszakában.

Nagyon bántott a hibázás. A barátomat is, édesapámat is emésztette. Egyikőjük sem volt abban biztos, hogy nem sebeztem-e meg. Határozott volt mind a kettő, hogy vérebes segítség kell. Én eközben tudtam: biztos, hogy megsebeztem.

Halmai Bence tatárszentgyörgyi őzbakja Fotó: Halmai Bence

Reggelre, Szloboda István, ismert vérebes vette fel a nyomot. Tacskókopója legendás eredményeket tudhat maga mögött és hajszára magával hozta a munkavizsgás magyar agarát is. Egyedülálló utánkereső Magyarországon. Pillanatok alatt felvette a nyomot a kutya és elindultunk. Hagyta ő is, mi is, hogy a kutyája dolgozzon. Megtaláltuk a fekvést. Sikerült csapajeleket rögzíteni: egy csepp vért és egy kis húsmorzsát találtunk, tehát jó szakmai döntést hoztunk, hogy segítséget kértünk.

A bokorsoron álltunk, amikor Szloboda István távcsövezni kezdett s bár ismeretlen volt számára a terület, kiszúrta az őzbakot. Mindannyian figyeltük és határozott véleménye volt, hogy egészséges az őzbak s ha van is horzslövése teljesen felesleges lenne hajszolni. Édesapám, a barátja is régóta vadásznak és Istvánnal egy nyelvet beszéltek. Mindenki abban maradt, hogy majd visszatérek s más őzbakra ne is cserkeljek, hanem csak erre az egyre.

Apa ilyen és ilyen a barátja is. Persze én sem akartam egy másik őzbakra indulni. Olyan személytelenek éreztem volna és nem is ezt hoztam otthonról, nem ezt tanuljuk az iskolában és egyáltalán maga a szakma, az erdész szakma sem ezt képviseli. Nagyon rossz volt visszamenni Szegedre. A barátaim az osztályban tudták, hogy életem első őzbakjára indultam. Nekünk, Szegeden, a vadászat az erdészettel összefolyik. Nincsenek határvonalak. Nincs külön erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás. Csak egységben kezelhetjük az erdőt. Nincsenek határvonalak és sokunk szenvedélye a vadászat, a megfigyelés, a természetvédelem.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor vége lett az iskolának otthon segítenem kellett apának. Tavasz van, sok feladatunk van, indul a szezon. Talajmunkák, vetések vártak ránk, nem lehetett mindent hátrahagyni és vadászni menni. Tudta édesapám is, hogy már nagyon mennék, látta rajtam is, meg a hivatásos vadász barátom is telefonált: ne aggódjak, mert látta az őzbakot, nem veszett oda s ha lesz időm, akkor megint várnak Tatárszentgyörgyre. Édesapámmal indultunk át, aztán cserkelni már ketten mentünk tovább. Egyenesen a dombra mentünk, annak is a legtetejére telepedtünk fel.

Terítéken Halmai Bence első őzbakja. Fotó: Halmai család

Szürkült, amikor jó 500 méterre felállt. Persze esélyünk sem volt, hogy lövést tegyünk rá és várni kellett. Bőven volt időm megnézni és örültem, hogy nincs semmi baja, bár én hittem benne, hogy eltaláltam, amit végül Szloboda István is megerősített. Aztán csak közelebb, mindig közelebb és közelebb lépdelt. Mikor lőtávra ért, megcéloztam. Sokat lőttem már golyóval. Ismerem a fegyveremet és ma is szeretek légpuskával célba lőni. Tudtam, hogy mit akarok és a nyakra céloztam. Már nem idegeskedtem.

Halmai Bencét édesapja jóbarátja, Balogh Gábor hivatásos vadász avatta Fotó: Halmai család

Vártam életem első őzbakvadászatát s az első estén is a barátom kivárta, hogy igen közelre bejöjjön az őzbak. A sebzés után, a bő egy hét, nehezen telt el. Én sem akartam, de nem is engedte volna édesapám, hogy másik őzbakra menjek. Nem, a vadászat nem lehet csak öncélú lődözés és mi, mi erdészek sem ezt képviseljük. Kifújtam a levegőt és ahogy elhúztam a ravaszt az őzbakom tűzben rogyott…

Így történt, hogy életem első őzbakját édesapám jóbarátjával ejthettem el Tatárszentgyörgyön. Mindig is hálás leszek neki és hálás leszek, azért hogy a barátai nekem is a barátaim lehetnek, hogy elfogadnak pedig még csak erdészjelölt vagyok. A családom és az iskolám is bőven megrakták a tarisznyámat útravalóval s biztos vagyok benne, hogy az erdészszakma, a vad szeretete az én életemben elkísér, ahogy nagyapámat és édesapámat is kíséri..

Életem első őzbakja korát négyévesre tettük. A trófea súlya 200 gramm körül alakul, de pontos adatokat, csak a bírálat után tudunk adni – tájékoztatta az Agro Jager News Kunszentmiklósról, Halmai Bence.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Fotó: Halmai Bence családja és barátai

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom