Vadászat
Összefogtak a vadászok az aranysakál miatt
Bács-Kiskun vármegyei vadászok összefogtak az aranysakál miatt
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén, Bajától alig pár kilométerre, délre fekszik Bátmonostor. A településtől alig pár kilométerre kanyarog, Európa második leghosszabb folyója, a Duna. Itt, a Duna-Tisza közén gazdálkodik a bátmonostori Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság, megközelítőleg 3200 ezer hektáron – kezdte beszámolóját Juhász Tamás.
A terület rendkívül sokszínű, kiváló élőhelyet nyújt számos fajnak. A Duna közelsége miatt jelentős a a mocsaras, lápos területek aránya. Egyes helyek, az ember számára, egész évben járhatatlanok. A sakálnak olyan védett területei ezek, ahol szinte mindig megtalálhatóak.
Körülbelül 11 évvel ezelőtt tűnt fel újból az egykor őshonos aranysakál, amely mindig jelen volt a területen. Délről, Szerbiából mindig jöttek-mentek a vándorló egyedek. Az évekig védett státuszt élvező faj azonban megvetette a “lábát” Magyarország déli megyéiben, olyannyira, hogy a területileg illetékes vadgazdálkodók lassan tehetetlenek. Az állomány nagysága nem ismert. Vannak időszakok, hogy a falkák csöndesek, egyáltalán nem vonyítanak. Olyan is előfordul, hogy egy nagyobb családból csak egy egyed töri meg a csendet.
Az aranysakál vadászok körében Bátmonostor jól ismert. Hazánk egyik legnagyobb aranysakálját itt hozta terítékre Oszlánszki Attila. A pár évvel ezelőtt felépített ideiglenes határzár miatt az aranysakál migrációs útvonalai megszűntek, a helyi állomány “beszorult” Magyarország területére. A kerítés építése előtt megfigyelhető volt a sakálfalkák vándorlása. Időnként felbukkantak, majd tovább álltak. A kerítés megépítése előtt kezelhetőbb volt a Bács-Kiskun vármegyei sakálpopuláció.Senki nem látta előre, mit okoz ez a faj a hazai faunában. A helyi vadászok először örültek a megjelenésének.
A védett státuszt kihasználva a toportyán megerősödött. Állománya évről-évre nagyobb lettek. Miután vadászható faj lett, kevesen vadásztak rá. Az elmúlt években azonban világossá vált, hogy az egerek, pockok mellett, az apróvadat és a csülkösvadat sem kíméli. A rágcsálókkal is táplálkozó ragadozófaj nálánál jóval nagyobb zsákmányállatokat is pusztíthatja, a legfiatalabb, legsebezhetőbb korosztályt is támadja.
A bátmonostori vadászok problémája nem egyedi, a falkák egyik területről a szomszédos vadgazdálkodók területére is átjárnak.
Jelentősen romlott a helyzet Bátmonostor és annak környékén, miután Németh Sándor rendkívül ügyes csapdázó, szakmát váltott, és abbahagyta a munkáját. Két év alatt körülbelül 250 ragadozót fogott, aminek legalább a fele az aranysakálok közül került ki. Miután elment, egy vákumhatás alakult ki Bátmonostoron. A környékben élő aranysakálok azonnal elfoglalták az új revírt. Szempillantás alatt a helyi sakálállomány megduplázódott. A faj egyre magabiztosabbá vált, hamar felismerte, hogy nincs természetes ellensége. Egyes helyeken már bármelyik napszakban megfigyelhető.
Juhász Tamás barátjával Pál Jánossal, a nagybaracskai Kriskó Miklós vadásztársaság vadászmesterèvel sokszor beszéltek személyesen és telefonon is, az aranysakálokról. A kommunikáció a környékbeli vadásztársaságokkal is egyre erősödött. Az aranysakál térnyerése összekovácsolta a mindig jó kapcsolatban lévő szomszédos vadásztársaságokat. Az alulról szerveződő együttműködés egyre nagyobb szintekre is eljutott. Minden társaság beszélt egymással külön-külön is. Ezután nyolc vadásztársaság vezetője megállapodott abban, hogy közösen leülnek és megoldást keresnek a problémára.
Bátmonostoron találkozott egymással a Vaskúti Kossuth-, Garai Nimród-, Jóbarátok-, Dunafalva Nagybaracskai Kriskó Miklós-, Dávod Délvidék-, Bátmonostori Széchenyi Zsigmond-, és a Mélykút Vadásztársaságok vadgazdálkodói. Az információmegosztás olyan szinten indult el, amire eddig még nem volt példa a tájegységben. A helyi szakemberek meghallgatták egymás tanácsait, megfigyeléseit.
Nyilvánvaló tény, hogy a sakál olyan szinten csökkenti a hasznos vad állományát is, ami kezelhetetlenné vált. Ha most nem történik érdemi előrelépés, az elkövetkező években, évtizedekben nem lesz vadászat a sakál miatt. Bátmonostoron évekkel ezelőtt 100 darab őzet is láttak egyes helyeken, most maximum négyet-ötöt. A vad folyamatosan idegeskedik. Az apróvad állománya jelentősen lecsökkentek.
A több órára nyúlt egyeztetésen konkrét tervekben állapodtak meg a helyi vadgazdálkodók. Minden résztvevő elfogadta a közös döntést, hogy az aranysakál vadászatát, gyérítését, a vadászati törvény adta feltételek mellett fokozzák.
A helybéli vadásztársaságok egymást segítve, rotációban, vadászcsoportokat alakítottak. Közösen, együtt vadásznak az aranysakálokra, az összefogásban résztvevő vadásztársaságok területén. A munka dandárját a szakszemélyzet végzi, a tagok közreműködésével. Legnagyobb kihívást az üzemanyag és a gépjárművek költségei jelentették. Ezt a ráfordítást mindenki magának finanszírozza.
Ez éveken keresztül leküzdhetetlen akadályt jelentett, amikor a sakálok a szomszédos területről vonyítottak, bár a hivatásos vadászok amikor csak lehetett szóltak egymásnak. Azokon a területrészeken, ahol intenzívebben vadásztak a sakálra, óvatosabbá vált, időszakosan átköltöztek a szomszédos vadászterületekre. Az összefogással most folyamatos nyomás alatt tarthatják a rendkívül gyorsan szaporodó nádifarkast. Nemrégen kunszentmártoni vadászok tíz sakálkölyköt találtak egy halastó közeli vacokban, amiről az Agrojager is beszámolt.
Ezenfelül új csapdákat is vásároltak. A sakál csapdázása is rendkívül nehéz, azonban már számos módszer bevált a megyében. A különböző csali sokszor a kulcs. Valaki kacsafejre, marhanyelvre esküszik, mások a füstölt szalámit tartják a legjobb csaléteknek. Próbaképpen digitális eszközöket is vásároltak, ami csak akkor szól, ha elsült a csapda. Ezáltal nagymértékben csökkenhethetik a vadőrök üzemanyag költségeit és az idő ráfordításukat.
A ragadozóvadászok emellett saját költségen új sípokat is vásároltak, amivel különböző prédahangokat utánoznak. A toportyán vadászata az egyik legnehezebb. Számos olyan egyéni megfigyelés és egyéni képesség is kell hozzá a tárgyi eszközök mellett, amit egyedül szinte lehetetlen megtanulni. Hazánk legügyesebb aranysakálvadászait is meghívták, a tudástranszfer gyorsítása miatt.
A kezdeményezés már számszerűsíthető, mivel márciustól 12 darab sakált hoztak terítékre. További cél, hogy az együttműködés minél szélesebb körben ismertté váljon. A megye további vadgazdálkodói is csatlakozhatnak az összefogáshoz, ha egyedül nem képesek kezelni a sakál nyomását – zárta beszámolóját Juhász Tamás.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotók: Bátmonostori Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Az alkotó erdészetisek
Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon
Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat a Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozata által szegedi középiskolások számára idén már 24. alkalommal meghirdetett képző- és fotóművészeti, irodalmi pályázatokon, valamint az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon.
A március 7-én megrendezésre került Művészeti Fesztiválon tanulóink versmondással, szólóhangszeres és kamarazenekari előadással színesítették a műsort. Veszelovszki Sándor az erdészirodalom egy alkotásával jelentett üde színfoltot a klasszikus nagy versek sorában; versválasztásáért szóbeli elismerést, szerepléséért elismerő oklevelet kapott. Hasonlóan különlegesnek találtatott Somoskövi Áron citera műsorszáma, aki előadásával szólóhangszer kategóriában megosztott 3. helyezést ért el.
Iskolánk kürtegyüttese a téli vadászat menetét kísérő kürt szignálokból tartott bemutatót. Bár az erdészek számára ezek ismerete természetes, a nagyközönség számára mindig örömmel engedünk betekintést hagyományainkba. Kürtegyüttesünk kamarazenekar kategóriában 1. helyezést ért el. A Művészeti Fesztivállal párhuzamosan meghirdetett képző- és fotóművészeti pályázaton is remekeltek diákjaink. Az idei „Szín-hatás” témájú pályázat keretein belül az alkotó diákoknak Szeged város különleges színvilágát és -hatásait kellett műveiken keresztül bemutatni.
Galacz Ferenc, Makra Tibor és Tóth Zénó tanulóink először indultak analóg és digitális fotó kategóriában a Dugonics Társaság ezen pályázatán. Zénó képeivel digitális fotó kategóriában sikert is aratott, különdíjat nyert, melyet április 11-én a Vedres István Technikumban vehetett át a kiállítás megnyitóján.
Kiemelendő, hogy a pályázatra beérkezett több mint 200 pályamunkából az előzsűrizés után kiállított 50 kép között kiállításra került az erdészetis diákok pályázott 10 képéből 5. A kiállítás tapasztalatszerzésre is kiváló volt, a fiúk már ott eldöntötték, hogy jövőre is pályáznak. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen diákjaink körében iskola szinten igen népszerű a fotózás, melyben igyekszünk őket támogatni.
Az idei Kiss Ferenc-nap keretein belül megrendezett iskolai fotó versenyen 73 fotóval pályáztak a tanulók. Nagy örömünkre szolgál, hogy habár a tanórai keretekből mellőznünk kell a képzőművészetet, diákjaink nagy számban választják szabadidős elfoglaltságnak a fotózást, a kreatív alkotás azon módját, mely nemcsak kikapcsolódást jelent számukra, hanem egyúttal komoly elmélyülést, a kamera segítségével egy új látásmódot, szakmájukhoz való szorosabb kötődést is lehetővé tesz.
Az erdészek számára a következő fotós kihívást a Kiss Ferenc Alapítvány által kiírt iskolai pályázat jelenti majd, melynek nyertes képei a következő évi naptárunkban jelennek meg, s hirdetik készítőik kreativitását. A Dugonics-pályázatok közül még irodalmi vonalon mérették meg magukat tanulóink; Márton Mór Milos és Sógor Nikoletta verset írtak.
Mór munkáját emléklappal ismerték el. Örülünk sikerüknek. A Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozatával, dr. Révészné dr. Papp Klára elnökasszonnyal, és Kerek Attila elnökségi taggal iskolánknak nagy megtiszteltetés volt együtt dolgozni. Örülünk, hogy megtiszteltek minket azzal, hogy kürtegyüttesünk szignáljai adhattak keretet mind a Művészeti Fesztiválnak, mind pedig a Városháza dísztermében április 15-én megrendezett díjátadó gálának.
A díszterem ünnepi atmoszférájában igazán különleges élmény volt a felhangzó „Üdvözlés” és „Viszontlátásra” kürt szignál, mely elegáns nyitó és záró akkordja volt az eseménysorozatnak. Külön köszönjük Kerek Attila együttesünket, diákságunkat és iskolánkat méltató, szívélyes szavait, elismerését.
Alkotó és szereplő diákjainknak gratulálunk, büszkék vagyunk rájuk, várjuk a jövő évi megmérettetést.
Forrás: Sajtósné Nagy Katalin – AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Vadászat
Hivatásos vadászok vármegyei versenye – FELHÍVÁS
Az OMVK Veszprém Vármegyei Területi szervezete a vármegye hivatásos vadászai számára szakmai versenyt szervez
Tisztelt Vadászatra Jogosultak! Az OMVK Veszprém Vármegyei Területi szervezete a vármegye hivatásos vadászai számára szakmai versenyt szervez a Bakonyerdő Zrt. területén. A versenyen vadászatra jogosultanként (erdőgazdaságok esetében erdészetenként) 1 fő hivatásos vadász részvételére van lehetőség.
A vármegyei verseny győztese képviseli Veszprém vármegyét a hivatásos vadászok országos szakmai versenyén, mely idén Chernelházadamonyán (Vas vármegye) kerül megrendezésre június 18-19-én.
A verseny helyszíne: Természet Háza Látogatóközpont, Gyenesdiás (GPS koordináták: 46.779747, 17.274901)
Időpont: 2024. május 16.
Program: 8.00 – 8.30 h: Érkezés, regisztráció
8.30 h: Köszöntés, eligazítás
9.00 h: Verseny kezdete
14.00 h: Ebéd
15.00 h: Eredményhirdetés
A lövészet versenyszám a gyenesdiási sportlőtércentrumban kerül lebonyolításra az alábbiak szerint:
Vegyes korong: 25 db korongra saját sörétes fegyverrel
Futóvad: 50 m távolságból .22 LR fegyverrel (saját fegyver megengedett)
A lövészetre adható pontszám nem haladhatja meg az elérhető összpontszám 20 % -át.
A verseny díjazása: I. helyezett: 300.000 Ft értékű vásárlási utalvány
II. helyezett: 200.000 Ft értékű vásárlási utalvány
III. helyezett: 100.000 Ft értékű vásárlási utalvány
A versenyen indulók között további értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra.
Kérem Tisztelt Elnök/Vezérigazgató Urat, hogy a versenyről szíveskedjék a hivatásos vadászokat tájékoztatni és a részvétel lehetőségét a hivatásos vadász számára biztosítani. A versenyre nevezni 2024. május 10 -ig a veszprem@omvk.hu címre küldött válaszlevélben lehet az alábbi adatok megadásával:
Vadászatra jogosult neve:
Hivatásos vadász neve:
Hivatásos vadász lakcíme:
Hiv. vadász telefonszáma, e-mail címe:
Tisztelettel: Pap Gyula, az OMVK Veszprém Vármegyei Szervezetének Elnöke
Forrás: OMVK
Az Országos Magyar Vadászkamara Tolna vármegyei Területi Szervezete a Sportlövő Szakbizottsága szervezésében meghirdeti a IV. Farkas Dénes emlékversenyt.
A verseny időpontja: 2024. június 23. (vasárnap) 8 órai kezdéssel
Helyszín: Sióagárdi lőtér
Használható lőszer: 2,0-2,5 mm-es max. 28 gr-os sportlőszer.
Versenyszám: gyorsított korongvadászat 60 korongra két pályán.
Verseny típusa: nevezési kategóriák nélkül (Open)
Nevezési díj: 13.000.- Ft/fő.
Nevezés feltételei: érvényes vadászjegy
A nevezés leadásának nem feltétele a Tolna megyei lakóhely!
A versenyre legfeljebb 48 fő nevezését tudjuk fogadni, így az előzetes regisztrációhoz kötött.
Nevezni az omvk.tolna@gmail.com e-mailcímen lehet, név, vadászjegyszám és telefonos elérhetőség megadásával.
Nevezés határideje: 2024. június 16.
A résztvevők között a verseny végén három ajándékot sorsolunk ki:
- Terelővadászaton való részvételi lehetőség a Medina-Dalmand Vt. területén
- Tarvad vadászati lehetőség a Bátaapáti Vt. területén (a vad elvihető)
- Személyre szabott lőoktatás Varga András APSI lőoktatótól (egy alkalom, kb. 2 óra időtartam)
A Tolna vármegyei indulók között a Penthe Autóház jóvoltából kisorsolunk egy péntek délutántól hétfő reggelig tartó tesztvezetést, amely során a szerencsés versenyző egy Isuzu D-MAX vagy VW Amarok típusú gépjárművet vihet el próbaútra.
Minden versenyző számára ebédet és italt biztosítunk.
Forrás: OMVK Tolna vármegyei Területi Szervezete Sportlövő Szakbizottság