Kiemelt cikk
Sakálkölyköket mentettek a kunszentmártoni vadászok
Kunszentmártonban a Körös Vadásztársaság szakemberei egy aranysakál vacokra bukkantak, amelyben mintegy 10 kölyköt találtak. A pár napos apróságokat megmentve a Hortobágyi Madárkórházba szállították őket.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, Kunszentmártonban, a Körös Vadásztársaság gazdálkodik. A tavaszi időszakban, a legnagyobb feladatot a kapásnövények őrzése, a vadkárelhárítás adja, miközben beköszöntött az őzbak vadászati idénye is. A településen rendkívül jó az együttműködés a vadgazdálkodó és a növénytermesztők között és jelenleg a teljes társaság a vetéseket őrzi. Sokan vizsláikkal együtt járják határt, amikor május 2-án, a délelőtti órákban, egyik tagtársuk egy aranysakál alomra bukkant – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Turó Alex hivatásos vadász.
Az aranysakál Magyarországon dúvad és délről, lassan meghódítja Európát. A rókánál nagyobb ragadozó, a kutyafélék családjába tartozik. Rendkívül ügyes vadász, ha teheti falkában vadászik. Sokan vitatkoznak azon, hogy a kotorékban, vagy jól elrejtve, de a felszínen neveli fel a kölykeit a sakál. Most, Kunszentmártonban egyértelmű bizonyítékra bukkantak, hogy a felszínen fialt le, mert a Hatos-tó oldalában, vagy ahogy a helyiek emlegetik, az Iskolaföld területrészen találták meg a vackát.
Az aranysakál rendkívül erőteljes terjedése jelentős károkat okoz az őz állományában, de a mezei nyúl és a földön fészkelő védett és fokozottan védett madarak állományait is tizedeli, de nem rest és megközelíti a lakott területeket is. Egész évben lőhető, de a jóérzésű kunszentmártoni vadász ehelyett értesítette a Turó Alex és Kenyeres Gábor hivatásos vadászokat.
A hivatásos vadászok a helyszínre érve a pár napos apróságokat, a tagtársukkal egyetértve, már nem hagyta magára, hiszen a vizsla szaga és a vadász miatt kétséges volt, hogy a visszatérő szuka életben hagyja-e a kölyköket vagy egyáltalán tovább neveli-e? A mintegy 10 kölyköt számláló almot dobozba rakták és a társaságuk elnökénél Dr. Tálas Sándornál jelentkeztek, aki egyébként a körzeti állatorvos is.
A hír Kunszentmártonban futótűzként terjedt. Percek alatt Fülöp Miklós, a Hortobágyi Madárkórház önkéntese, aki az országban található, mintegy 70 állomás egyik vezetőjeként, a kunszentmártoni állomást irányítja, felvette a kórház igazgatójával, Dr. Déri Jánossal a kapcsolatot. Alig félóra telt el, miközben rendelőjében Dr. Tálas Sándor megvizsgálta az apróságokat és összekészítették őket a szállításra, ugyanis Dr. Déri János vállalta, hogy Hortobágyon felnevelik az apróságokat.
Az Agro Jager Newsnak Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője kiemelte, hogy az aranysakál kölykeire nagyon nehéz rábukkanni. Az ügyes ragadozó rendkívül figyelmes és ahhoz, hogy meg lehessen jobban érteni ezt a fajt, fontos, hogy megismerjük a viselkedését. Most, a Hortobágyi Madárkórházban a nap 24 órájában, állandó felügyelettel cumin nevelik a kicsiket, mert szemben a madarakkal, a kutyafélék a kezdeti időszakban állandó gondoskodást igényelnek.
Állatorvosként nem is tehettem mást – meséli, hiszen ilyen kicsi kölyköket kötelessége még akkor is megmenteni, ha egyébként egy dúvadról van szó. A madarak esetében is sok olyan fajt megmentenünk – mondja, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Működésük során minden bajba jutott állaton segítenek, amelyet mindennemű állami támogatás nélkül, számos önkéntessel oldanak meg. Megerősítette, hogy az országosan felépített 70 állatmentőállomás folyamatosan működik. Kalitkákkal, röpdékkel, eszközökkel felszerelt mini bázisok ezek, amelye képesek felmérni, hogy néhány napos lábadozás után szabadon engedhetők-e a madarak vagy éppen további ápolásra, Hortobágyra kell-e szállítani. Az országos listát itt érheti el -> Sérült madár bejelentése ITT!
A felajánláshoz kattintson a képre!
Kiemelte, hogy az aranysakál sok kérdést felvet, de állategészségügyi és járványtani szempontból is több tisztázásra váró feladatot ad, hiszen táplálkozási szokásai miatt, szemben a vörös rókával, az aranysakált nehezen lehet szájon át veszettség ellen immunizálni. Ami azt jelenti, hogy a rókáknak kihelyezett csalétket ugyan megtalálja, de nem rágja szét és így a kapszula sértetlenül halad át a tápcsatornáján.
Dr. Déri János összegezte, hogy a kunszentmártoni kölykök nagy valószínűséggel nem veszettek, ennek ellenére azonnal megkapják a vakcinákat és más oltásokat is beadnak nekik. Ahogyan a kutyák esetében is eljárnak, úgy az aranysakál kölykök is ezen a protokollon esnek át.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A vadásztársaság lapunk érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy a terítékadatokat elemezve, az aranysakál populációja egyre jobban és évről évre növekszik. Az elmúlt évben 17 esett. Turó Alex hozzátette, hogy a tíz kölyök semmiféleképpen nem került be a statisztikába, de elárulta, hogy sok éve hivatásos vadász már, de a pár napos apróságok nemcsak őt, hanem akik látták, azokat is meghatotta, ezért is döntöttünk úgy, hogy megmentjük a kunszentmártoni sakálkölyköket.
Dr. Déri János összegezte, hogy mindent megtesznek azért, hogy életben tartsák a kölyköket. Ez most számunkra egy hatalmas szakmai kihívás. Hozzátette, hogy több vadaspark is érdeklődött már, így amennyiben sikerül felnevelni sakálkölyköket, amint lehet átadják őket, hogy az új otthonukhoz minél hamarabb szocializálódjanak, beilleszkedjenek. Ígéretet tett arra is, hogy a kölykök sorsáról folyamatosan tájékoztatja lapunk olvasóit.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Turó Alex, Kenyeres Gábor hivatásos vadászok, Fülöp Miklós és a Kunszentmártoni Körös Vadásztársaság
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kiemelt cikk
Itt az agancshullatás időszaka: Fokozott rendőri jelenlét a SEFAG-nál
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre. Az erdészek a rendőrséggel szorosan együttműködve, összehangoltan, folyamatosan végzik a helyszíni razziákat a SEFAG Zrt. teljes vadászterületén, alkalmazva az olyan technikai eszközöket is, mint a drónok, illetve a hőkamerák – tájékoztatott a SEFAG Zrt.
Az akció során drónokat is bevetnek!
Kiemelték, hogy a jogszerűtlen magatartás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az illegális agancsgyűjtés jogi következményei lehetnek a vadászati hatóság által kiszabott vadvédelmi bírság, illetve – amennyiben a módszer kimeríti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát -, a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető.
A rendőrség terepjárókat is bevet.
Eredményes razzia esetén, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, az eseteket több fórumon nyilvánosságra hozzák. Az illegális agancsgyűjtés lopás, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdona.
A NISSAN Patrol már igazi terepjárónak számít, nehéz előle elmenekülni.
A SEFAG Zrt. kéri a fentiek tudomásulvételét és a jogszabályok maradéktalan betartását. Az akcióról és annak eredményeiről február folyamán rendszeresen tájékoztatást ígér a részvénytársaság.
SEFAG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.
Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.
Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.
A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.
Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.
Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Összefogás a fekete galagonyáért
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
