Keressen minket

Kiemelt cikk

Sakálkölyköket mentettek a kunszentmártoni vadászok

Print Friendly, PDF & Email

Kunszentmártonban a Körös Vadásztársaság szakemberei egy aranysakál vacokra bukkantak, amelyben mintegy 10 kölyköt találtak. A pár napos apróságokat megmentve a Hortobágyi Madárkórházba szállították őket.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, Kunszentmártonban, a Körös Vadásztársaság gazdálkodik. A tavaszi időszakban, a legnagyobb feladatot a kapásnövények őrzése, a vadkárelhárítás adja, miközben beköszöntött az őzbak vadászati idénye is. A településen rendkívül jó az együttműködés a vadgazdálkodó és a növénytermesztők között és jelenleg a teljes társaság a vetéseket őrzi. Sokan vizsláikkal együtt járják határt, amikor május 2-án, a délelőtti órákban, egyik tagtársuk egy aranysakál alomra bukkant – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Turó Alex hivatásos vadász.

Az aranysakál Magyarországon dúvad és délről, lassan meghódítja Európát. A rókánál nagyobb ragadozó, a kutyafélék családjába tartozik. Rendkívül ügyes vadász, ha teheti falkában vadászik. Sokan vitatkoznak azon, hogy a kotorékban, vagy jól elrejtve, de a felszínen neveli fel a kölykeit a sakál. Most, Kunszentmártonban egyértelmű bizonyítékra bukkantak, hogy a felszínen fialt le, mert a Hatos-tó oldalában, vagy ahogy a helyiek emlegetik, az Iskolaföld területrészen találták meg a vackát.

Az aranysakál rendkívül erőteljes terjedése jelentős károkat okoz az őz állományában, de a mezei nyúl és a földön fészkelő védett és fokozottan védett madarak állományait is tizedeli, de nem rest és megközelíti a lakott területeket is. Egész évben lőhető, de a jóérzésű kunszentmártoni vadász ehelyett értesítette a Turó Alex és Kenyeres Gábor hivatásos vadászokat.

A hivatásos vadászok a helyszínre érve a pár napos apróságokat, a tagtársukkal egyetértve, már nem hagyta magára, hiszen a vizsla szaga és a vadász miatt kétséges volt, hogy a visszatérő szuka életben hagyja-e a kölyköket vagy egyáltalán tovább neveli-e? A mintegy 10 kölyköt számláló almot dobozba rakták és a társaságuk elnökénél Dr. Tálas Sándornál jelentkeztek, aki egyébként a körzeti állatorvos is.

A hír Kunszentmártonban futótűzként terjedt. Percek alatt Fülöp Miklós, a Hortobágyi Madárkórház önkéntese, aki az országban található, mintegy 70 állomás egyik vezetőjeként, a kunszentmártoni állomást irányítja, felvette a kórház igazgatójával, Dr. Déri Jánossal a kapcsolatot. Alig félóra telt el, miközben rendelőjében Dr. Tálas Sándor megvizsgálta az apróságokat és összekészítették őket a szállításra, ugyanis Dr. Déri János vállalta, hogy Hortobágyon felnevelik az apróságokat.

Az Agro Jager Newsnak Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője kiemelte, hogy az aranysakál kölykeire nagyon nehéz rábukkanni. Az ügyes ragadozó rendkívül figyelmes és ahhoz, hogy meg lehessen jobban érteni ezt a fajt, fontos, hogy megismerjük a viselkedését. Most, a Hortobágyi Madárkórházban a nap 24 órájában, állandó felügyelettel cumin nevelik a kicsiket, mert szemben a madarakkal, a kutyafélék a kezdeti időszakban állandó gondoskodást igényelnek.

Állatorvosként nem is tehettem mást – meséli, hiszen ilyen kicsi kölyköket kötelessége még akkor is megmenteni, ha egyébként egy dúvadról van szó. A madarak esetében is sok olyan fajt megmentenünk – mondja, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Működésük során minden bajba jutott állaton segítenek, amelyet mindennemű állami támogatás nélkül, számos önkéntessel oldanak meg. Megerősítette, hogy az országosan felépített 70 állatmentőállomás folyamatosan működik. Kalitkákkal, röpdékkel, eszközökkel felszerelt mini bázisok ezek, amelye képesek felmérni, hogy néhány napos lábadozás után szabadon engedhetők-e a madarak vagy éppen további ápolásra, Hortobágyra kell-e szállítani. Az országos listát itt érheti el -> Sérült madár bejelentése ITT!

Nem érhető el leírás a fényképhez.

A felajánláshoz kattintson a képre!

Kiemelte, hogy az aranysakál sok kérdést felvet, de állategészségügyi és járványtani szempontból is több tisztázásra váró feladatot ad, hiszen táplálkozási szokásai miatt, szemben a vörös rókával, az aranysakált nehezen lehet szájon át veszettség ellen immunizálni. Ami azt jelenti, hogy a rókáknak kihelyezett csalétket ugyan megtalálja, de nem rágja szét és így a kapszula sértetlenül halad át a tápcsatornáján.

Dr. Déri János összegezte, hogy a kunszentmártoni kölykök nagy valószínűséggel nem veszettek, ennek ellenére azonnal megkapják a vakcinákat és más oltásokat is beadnak nekik. Ahogyan a kutyák esetében is eljárnak, úgy az aranysakál kölykök is ezen a protokollon esnek át.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A vadásztársaság lapunk érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy a terítékadatokat elemezve, az aranysakál populációja egyre jobban és évről évre növekszik. Az elmúlt évben 17 esett. Turó Alex hozzátette, hogy a tíz kölyök semmiféleképpen nem került be a statisztikába, de elárulta, hogy sok éve hivatásos vadász már, de a pár napos apróságok nemcsak őt, hanem akik látták, azokat is meghatotta, ezért is döntöttünk úgy, hogy megmentjük a kunszentmártoni sakálkölyköket.

Dr. Déri János összegezte, hogy mindent megtesznek azért, hogy életben tartsák a kölyköket. Ez most számunkra egy hatalmas szakmai kihívás. Hozzátette, hogy több vadaspark is érdeklődött már, így amennyiben sikerül felnevelni sakálkölyköket, amint lehet átadják őket, hogy az új otthonukhoz minél hamarabb szocializálódjanak, beilleszkedjenek. Ígéretet tett arra is, hogy a kölykök sorsáról folyamatosan tájékoztatja lapunk olvasóit.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Turó Alex, Kenyeres Gábor hivatásos vadászok, Fülöp Miklós és a Kunszentmártoni Körös Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Balatonbogláron fotózták az idei első őzgidákat – NE NYÚLJ HOZZÁ!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Somogy vármegyében, Balatonbogláron, Molnár Balázs, a Magyar Mezőgép és a Dutra Múzeum tulajdonosa talált rá, a képen látható iker őzgidákra, amikor egy szőlészet számára tisztították az útszegélyt – tájékoztatta a magyar mezőgazdasági gépek gyűjtője és szerelmese az Agro Jager Newst.

Elkezdődött az őzek ellése. Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

A gépkezelőnek mindig nyitott szemmel kell lennie, hiszen ilyen tájt már ott fekhetnek a gidák a magas fűben, ott lapulhat a fácántyúk a fészkén és arról nem is beszélve, ha réteken, legelőkön vagy egyáltalán kint dolgozunk a határban. Fél szemmel a gép műszereit és fél szemmel a mezőt lessük. Ezt a két gidát is már csak éppen a gép mellett láttam meg – emlékezett vissza lapunknak a mezőgazdaságért és az állatokért rajongó mezőgazdász.

Árvának látszanak a rejtett, fektetett őzgidák, de ny nyúljunk hozzájuk! Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

Kiemelte, hogy rögtön felhívta a figyelmét a gazdatársaknak, a gépkezelőknek, gépészeknek, hogy eljött az ellés időszaka. Fontos tudni, hogy az ellés időszaka elnyúlhat. Először az idősebb suták, majd a fiatalabb suták ellenek, de ezt követően sokáig fektetik a gidákat az őzek, míg végleg anyjuk mellett tűnnek fel. Fontos tudni, ha ilyen apró, árvának látszó gidát, netán szarvasborjút találunk sohase nyúljunk hozzá és ne szállítsuk be vadmentőállomásokra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha aggódunk miatta, akkor távolodjunk el több száz méterre és biztonságos távolságból távcsövezzünk. Ha olyan, pusztai helyen vagyunk, előbb utóbb feltűnik a gidáját féltő suta és abban is biztosak lehetünk, hogy a környékben árgus szemmel várakozik az őzbak is, aki a gida vészsirámjára, a legharciasabban lép fel. Bátorsága megsüvegelendő, ennek a legjobb esetben is 30 kilogrammos állatnak.

Hamarosan anyjuk után iramodnak, addig ne zavarjuk akkor sem, ha szinte rálépünk! Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy lakott területen kívül, póráz nélkül egyébként sem sétáltatható kutyákat, tényleg kontroll alatt tartsuk és soha ne nyúljunk sem a gidákhoz, sem pedig a szarvas borjújához.

Iker gidák Somogy vármegyéből. Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

A gidák és a kis orjak szelídek. Hamar ragaszkodni kezdenek az emberhez és soha többet nem lehet visszavadítani a környezetbe. Sok esetben, az otthon felnevelt vad, később veszélyessé vált és balesetekhez vezetett a tartása. Ezért a vadásztársaságok kérik a kirándulókat és a túrázókat, hogy az egyébként az embertől félő vadat sohase simogassák, hiszen könnyen állatról emberre terjedő betegségeket is elkaphatunk.

Amennyiben pedig sérült, védett madarat találnak, akkor értesítsék a Hortobágyi Madárkórházat illetőleg, ha lehetősége van támogassa az alapítvány működését, adója 1%-ának felajánlásával.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Molnár Balázs

Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom