Keressen minket

Vadászat

Irány Siófok, a Sióvölgye Vadászegyesület! – GALÉRIA

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Jó előre, még Szegeden megígérte Teplán Laci vadászbarátom, hogy amennyiben a 2023/2024-es vadászati idényben is rendeznek vadászattal egybekötött, gyakorlati vadászkutya munkavizsgát Somogy vármegyében, akkor értesít bennünket és szeretettel várnak minket, a Kalcsevics ikrekkel, Siófokon. Minden Pomázi Ágoston munkavizsga bírótól függ – tette hozzá, de annyi bizonyos, hogy a Sióvölgye Vadászegyesület elnöke, Skerlecz Tamás elnök úr már felajánlotta a társaság területeit. Amint tudok valamit hívlak benneteket!

A Sióvölgye Vadászegyesület vezetősége köszönti Pomázi Ágoston vezető bírót és Szabó Krisztián bírót!

Leereszkedett a köd, nehéz párák bújtak elő a Nagyszék mélyen fekvő lapjaiból, hiszen késő őszre járt már az idő. Napok óta szakadt eső és a kiszáradt föld nyelte a vizet. Kesernyés, cserszagú már az avarpaplan. Pompája véget ért, befejezte a pályafutását. Véget ért az indián nyár, a vénasszonyok nyara és még ha hosszabb is volt, még ha hitt is benne valaki, hogy az avarpaplan mindent elbír, csalódnia kellett benne. Főleg annak lesz ez keserves, aki leterítette.

A természet, a fák tudták, hogy ez a királyság mulandó és csak a fenyők álltak némán a vadászház sarkán. Türelemmel, méltóságteljesen álltak és főúri módon nézték, ahogy az ősi ellenség, a lángok nyaldossák a fahasábokat a teríték körül megrakott máglyákon. Egyszer minden véget ér s nem marad más mögöttük, csak az emlék. Az emlék, amely sokszor oly keserves tud lenni, akkor is, ha jó, hát még akkor, ha rossz. Főleg, ha tudjuk, hogy lehetett volna másképpen is…

 

Reggeli eligazítás Siófokon.

Kézfogások, egy-egy üveg bor, paprika, egy kis tubus fegyverolaj hosszú ideig elkíséri a vadásztársat az úton. Apróságok, ajándékok, figyelmesség ez – nem több.

  • Ne vegyük érzékenyre, gyerünk! Találkozunk Siófokon! – s ahogy csapódnak az ajtók, Ottokárral egyedül maradunk a ránk ereszkedő ködös, párás sötétségben.

A végtelen, sötétségben, ahol még a csillagok sziporkázó fénye sem mutat utat, de az ígéret s hogy találkozunk a következő vadászaton, a hit lámpásaként világít a távolban. Nap, nap után hetek tűnnek el a távolban, mikor aztán megcsörren a telefon:

  • Gyertek! Kezdődik! Guszti bácsi kijelölte a napot. Mindenki ott lesz!

Telefonok erre, arra. Beugrom Szegeden Csabi új ékszerüzletébe, ahol rendes vadászemberként Moly, a magyar vizsla is bent lehet s megbeszéljük a siófoki vadászatot és a munkavizsgát, mert hát eljött az idő Molynak is. Még csak másfél éves, de kiválóan dolgozik.

Mindenkinek megvan a kedves útja, merre szeret autózni s abban maradunk, hogy Siófokon találkozunk!

Eligazítás: Irány a Hideg-völgy.

Gyülekező Kersák lovas tanyánál

Biztosan nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy vannak olyan útjai az embernek, amikor még el sem jött onnan, de tudja, hogy oda, vissza szeretne jönni. Édesapám mindig mondta, amikor gyerek voltam, hogy nem illik olyat mondani, hogy valahonnan el sem mentünk, de már megkérdezzük, hogy ugye visszajövünk még? Persze nem illik mondani, de gondolni lehet s egy ilyen vadászatnak minden pillanatát ki kell élvezni és gyűjteni a sok élményt, a színeket, a hangulatot. Nyitott fülekkel, szemekkel hallgatni, figyelni, mert tanulni is sokat lehet. S van úgy, hogy az ember tudja, hogy hol szeret lenni, hogy ki az, akivel együtt akar lenni, ki az, akinek a társaságát keresi, hogy ki az, akit szeret. Ezt azonnal tudja az ember, még akkor is, ha nem meri bevallani maga előtt vagy mások előtt, de azt pontosan jól tudja az ember. Egyszer talán azt is bebizonyítja valaki, hogy valami közös hullámhossz, rezgés vagy valami miatt alakul ki.  Persze lehet, jobb, ha így marad, mert sokkal romantikusabb valakivel úgy találkozni újra, hogy az úgy toppan be az ember életébe, mint derült égből a villámcsapás. Magyarázat és minden okoskodás nélkül..

Pomázi Ágoston vezetőbíró.

Most érkezett meg Pomázi Ágoston – mondja valaki és amelyik kutya eddig „szabadlábon védekezett” már kerül is a nyakába a vezeték. Így hívja a nagy tiszteletű kutyabíró a pórázt. Ha lehet is ugrálni egy kicsit a kutyának az érkezés után, az az egészségügyi mozgásnál nem lehet több s az a kutya amelyik nincs vezetéken, könnyebben haraphatja meg a másik kutyát, mert erőfölényben érzi magát, akkor is, ha a másik jobban ismeri a fogásokat. Aztán kész a baj. Tartsa maga mellett mindenki a kutyáját, hívja be, hívja vissza – jól ismeri mindenki Guszti bácsit és aki vizsgára jött, az azért veszi vezetékre, aki pedig már korábban teljesítette a követelményeket – netán maximális pontokkal végzett – az pedig azért.

Középen Teplán László és a Kalcsevics ikrek. Balról Dr. Kalcsevics László, jobbról Kalcsevics Csaba.

Egy élő legenda és a kutyások már körülötte gyülekeznek, nekik ugyanis külön eligazítást tart. Mi lejjebb jövünk, ide a rétre és beiratkozunk. Amott Botka Beatrix érkezik és a titkári feladatokat és minden más ügyes bajos dolgokat intéz. Persze ezek számára apróságok, míg másnak gyakran megoldhatatlannak látszó nehézségek.

Dokival, azaz Kalcsevics Lacival beszélgetek, aki félszemmel a bátyát nézi, mintha a birkózó szőnyeg, a tatami mellett állnánk. Be is szólok:

  • Úgy figyeled, mintha aranyéremért állna fel!
  • Úgy! Tudod milyen Csabi! Úgy készült erre a munkavizsgára, mintha versenyre jöttünk volna.
  • Régen is így volt?
  • Micsoda?! Alig aludtunk és minden nap arra edzettünk, hogy legyőzzük a világot. Ma sem változott, de én sem!
  • Kellene neked is egy kutya és jöhetnétek együtt!
  • Ja, ez igaz, de mi mindig együtt járunk most is, vadászni is és Moly meg mind a kettőnknek dolgozik!

Jobbról Skerlecz Tamás, a Sióvölgye Vadászegyesület elnöke, balról Botka Beatrix.

Aztán egyszerre érkezik vendéglátónk, a Teplán család és Skerlecz Tamás elnök, akik Kersák családdal jönnek le éppen a rampán. Jobbról Gyurci, mellette apukája!

  • Nem az első hajtásuk – mondja Laci, miközben várjuk őket a gyepen.
  • Az biztos. Gyurci a három kutyájával mindig a hajtás derekában jár. Vadgazdamérnök.
  • Látom, az a kabát sokat tudna mesélni! – mondja Doki.
  • Majd a te is fogsz, a Hideg-völgyi nád után.
  • Gondolod?
  • Gondolom…
  • Na, majd meglátjuk!

 

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mindenki felsorakozott: régi ismerősök, és ismeretlen kutyások, aki az ország megannyi pontjáról jelentkeztek be a vizsgára. Dupla eligazítás, mert az elnöki köszöntő és a vadászmesteri tájékoztató után Pomázi Ágoston veszi át a szót, akit pragmatikus szigoráról ismer mindenki. Azt hihetné az ember, hogy nem lehet már egy vizsga előtt készülni, de memorizálni, vezetékre venni a kutyát és fegyelmezetten viselkedni azt igen. Bizony, sokszor kis dolgokon múlhat a siker. Az ikrek már egymás mellett állnak és nézem a három versenysportolót, nézem Teplán Lacit, hiszen az egyetemi világbajnokságon koronglövésben ő is megméredzkedett és mind a három koncentrál…Persze mégiscsak egy vizsgán vagyunk, még akkor is, ha ez egy vadászat. Teplán Laci észreveszi, hogy nemcsak hallgatom az eligazítást, hanem figyelek s mikor megindulunk a Hideg-völgynek megszólal.

  • Emlékszel tavaly, hogy mennyire aggódtál?
  • Hogyne!
  • Pedig maximum pontszámmal teljesített Ottokár!
  • Az lehet Teplán Laci, de el tudod képzelni, hogy most mennyire aggódok?
  • Na, mégis miért?
  • Azért, mert ismered Guszti bácsit! Jegyzetel és úgy vág az esze, mint a borotva, aztán még azt fogja mondani, hogy jól elrontottam a kutyát!
  • Az nem is kérdés Peti, az nem is kérdés – vág hátba a Doki.
  • Ne félj tőle, Peti – mondja Csabi!
  • Sosem!
  • Ne is, mert ketten csak elbírunk vele! Te csak menj előre, majd ott leszek mögötted!
  • Na, ilyenre már régóta nem ugrunk ám be!

Jókedvűen megindulunk. Laci apukája még rágyújt egy cigarettára és az elnökkel, a vadászmesterrel nézi a társaságot. Nehezen barátkoznak, de ha egyszer leteszik a voksukat, azon csak a másik változtathat. A somogyi ember ilyen. Csendes, okos, de visszahúzódó. Idő kell, hogy barátkozzanak. Két somogyi tanárom is volt, akik meghatározók voltak az életemben. Az egyik Erdős János karnagy, ének-zene tanárom, aki, ha visszagondolok 80 éves kora után is tanított, vezette az énekkart. Most éppen 20 éve, hogy 80 pár évesen el mert indulni egy busznyi gyerekkel Szardíniára. A másik tanárom pedig Béres Imre professzor volt Keszthelyen, akitől a gyomirtás minden csínyát-bínját leshettem el. Mindkettő csendes, szigorú, felkészült és munkájára rendkívül igényes. Ma úgy mondanánk, maximalista, de ez nem fedné a valóságot, hiszen a sikerből másoknak is hagytak, igazi közösségi emberek voltak a katedrán.

Irány Hideg-völgy! Balról Kalcsevics Csaba, Skerlecz Tamás elnök, idősebb Teplán László, Dr. Kalcsevics László és ifj. Teplán László.

Irány a Hideg-völgy

Kiliti valaha önálló település volt, de összenőtt Siófokkal és a dombokon, a Balaton felett húzódó település, ma már Siófok kertvárosává fejlődött. Rendezett utcák, sok helyen térkővel kirakott járdaszegélyek, körforgalmak szépen meszelt templom magasodik előttünk, ahogy kifordulunk a Kersák lovas tanyáról.

Jobbról Pomázi Ágoston vezetőbíró indítja Kalcsevics Csaba kutyavezetőt és Molyt, a magyar vizslát.

A csapat egy része kiszáll, főleg a vizsgázók és egy helyit, egy vizsgázót indítanak a hajtásban. Kiliti szőlőhegyről indulunk és hangulatos pincék, metszett szőlők, gyümölcsösök jönnek szembe. Mindegyiknek van gazdája, mindegyiket gondozzák. Egyre nagyobb értéke van s amott még egy medencét is letakargattak, pedig idelátszik a varázslatos Balaton: kéklik.

Régi szőlők mellett haladunk.

Szemben a Bakony! S régi emlékek jutnak az eszembe mikor Veszprémben, Vastag tanár úr mesélte a Szerves Kémia Tanszéken, hogy vajon a fiaiból mi lesz? Jókedvű, de annál szigorúbb ember volt és egyszer berohant egy doktorandusza, hogy ugye nem fog felrobbanni a kísérlete! Csak annyit mondott:

  • A reakció elindult, megállítani már nem lehet. Percek kérdése, hogy végbemenjen. Jöjjenek ki a laborból.

És nyugodtan megállt s megvárta, míg mindenki kijön.

Siófok-Kiliti Szóőlőhegyen kezdünk, hangulatos nyárilakok mellett, között halad a hajtás.

Vannak szakmák, ahol egy hiba életekbe kerülhet s ha valaki nem ért hozzá, végzetes lehet a butaság. Vannak azonban más szakmák, ahol ez nehezebben kristályosodik ki. De mindennek megvan az ára s mire az avarpaplan elkorhad, sok idő telik el, vagy mérhetetlen sok pénz folyik szét. Erre Zsibók tanár úr csak annyit mondott: az idő telik, a becsület fogy. Pár éve tudtam meg, hogy erdőmérnöki diplomája mellett még további két szakirányú egyetemet is elvégzett. Sose mondta, sose dicsekedett vele, de vágta az osztályt, mint a répát, annyi szent.

Régi regula, iratlan törvény: egy helyi, egy vendég, ez a szabály és mi is így állunk fel! Mellettem Belényesi László kutyájával Zeussal. A vendégnek, mint nekem minden utasítását, kérését köteles vagyok betartani a helyi vadászoknak, a tagoknak, hiszen ők ismerik a vadászterületet.

A Hideg-völgyet a dombokról közelítjük meg. Valahogy úgy jön ki a lépés, hogy kabátszaggató sűrűt fogok ki Ottokárral, amit ő nem igen vesz fel, de én két méteresként, hórihorgasként és egy-egy gally után, ami az arcomba vág, míg a másik leüti a sapkám, megállok. Na, akkor jó! Ha ez jutott, hát ez jutott! Egyszer csak ennek is vége lesz és szépen megtalálva a sorját, elbujkálok benne. Ismerem én jól az erdőt, a nádat. Erővel nem lehet benne elmenni, erővel nem lehet nekiugrani, csak szépen sorjában, ahogy nálunk, lent a Kissárrétben, megtaláljuk a nyitját.

Melllettünk Csaba halad Molyval.

Míg felálltunk, Csabi mögöttem jött, most mellettem. Örülök neki, mert mégiscsak jó, hogy a két kutya ismeri egymást. De most ez a két kutya mintha sose találkoztak volna. külön-külön dolgozik. Lőni itt nem tudok, Csabinál meg nincs puska, de emitt egy fiatal srác, Szabolcs megakaszt egy kakast és Moly már ugrik érte. Szépen hozza is, amikor Guszti bácsi társbírója Szabó Krisztián tűnik fel. Ilyen ez a vizsga, ilyen ez a vadászat. Sose tudja az ember mire számíthat. Látszik rajta, örül, hogy jó orrú a kutya, de megyünk tovább, mert ő is eltűnik keresztben a hajtósoron. Nézi, figyeli a kutyákat – persze vizsga van.

Régi pincék. Ha ezek mesélni tudnának!

Előttünk szajkó bujkál, de senki nem látja, merre ugrott el, csak halljunk, hogy a leállók dupláznak egymás után. Talán, talán!

Magasles jobbra, gyenge kis nyiladék, szórók, etetők jönnek szembe. Minden a helyi társaság munkájáról árulkodik, mert a hivatásos vadász munkája azért csak meglátszik, meg meglátszik annak a hiánya is. Ha drága a takarmány azért kell etetőt építeni, ha meg olcsó azért, de legfőképpen azért, hogy száraz, tiszta, egészséges szemesterményt találjon a vad alatta, ha megmordul az idő.

A távolban a Balaton kéklik…

Pomázi Ágoston az élő legenda

Elveszett, leesett kakasok vannak erre is, arra is. Mindenkinek van egy-egy elveszett madara a leállók között. Erre várt Pomázi Ágoston, aki indítja a kutyavezetőket. Erre és erre tessenek keresni, adja ki az utasítást és ott állok mellette, miközben úgy jár a szeme, mint a karvalynak.

Örülök neki, hogy Szatymaztól, Szentendréig érkeztek kutyások.

If. Kersák György, Gyurci kutyái.

A vadászaton történő vizsgáztatás után sok és igen nagy az érdeklődés és az is látszik, hogy felkészült kutyákkal jelentkeznek vizsgákra – meséli nekem. Legfeljebb olyan probléma adódik elő, ami csak rutin kérdése, de ezt kell fejleszteni a kutyának is és a gazdának is. Ami fontos, hogy nem zavarják a vadászatot. Látja Péter?

  • Jó lesz! Hagyja csak a kutyát! Meg se mozduljon!

Bólint vissza egy magyar vizslát vezető vizsgázó, hogy megértette.

Szajkó bujkált közöttünk.

Péter! Eleve egy egész vadásznapot bírálok az érkezéstől, a vadászat végéig. Volt idő, amikor azért küzdöttünk, hogy ne bálamadzagon vezessük a kutyákat, most azért, hogy a kutya vezetéken legyen a szünetekben. Ezek munkakutyák, még akkor is, ha ma már családi kedvencek, de azt meg kell érteni, hogy nem játszótéren vagyunk. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy összeverekedjenek a kutyák és hiába veszi, hívja vissza egy-egy kutyavezető a saját kutyáját, ha a másik eb megtámadja.

Moly első, siófoki kakasával.

  • Még egy szajkót keresünk!
  • Itt van!
  • Ne nyúljon hozzá senki. Lássuk melyik kutya veszi fel!

Izgalmas pillanatok ezek és Pomázi Ágoston bírónak a szavára odafigyelnek. Igyekszik is mindenki betartani, amit kér. Másrészt vadászaton, kétéves kor után, csak vadászati alkalmassági vizsgával lehet részt venni. Itt Somogy vármegyében már a rendőrség is ellenőrzi, amit mindenki jó néven is vesz és legalább nem a vadászmesternek, tagtársaknak kell külön kérni, sokszor könyörögni, hogy vedd pórázra a kutyádat, próbáld megtanítani és egyebek. Arról meg igazán ne is beszéljünk, hogy ne marakodjon az eb, vagy ne vegye ki a másik kutya szájából a vadat.

szabó Krisztián került mellénk a sűrűből. Moly jól teljesített.

Reggeli a Hideg-völgyben

Mintha egy karaván állt volna meg, körbe autók és körben vadászok. Mindenki azt eszi, amit hoz. Régi hívogató jut eszembe, amit édesanyám szokott mondani:

„Ha hoz kétek,

ész kétek,

Ha nem hoz kétek

Néz kétek!”

Beszélgetünk. Mikor egyszer megszólal Guszti bácsi!

  • Kérek minden kutyavezetőt, vegye vezetékre a kutyáját!

Vadászat. Jó hangulat. Siófok.

Aztán csendesen folytatjuk, de a szeme a vadászokon, a kutyákon jár. Lehet olyat is, hogy letesszük a táskánkat, puskánkat, az addig lőtt vadat és a kutyát odakötjük. Az is egy feladat a kutyának, aki közben lesi a gazdáját. Előfordulhat olyan is persze, hogy vadászaton elejtünk egy beteg őzet, vagy más miatt kerül terítékre egy nagyvad. A vizslának őriznie kell, hogy ne törje fel más ragadozó, a vadat más el ne vihesse. A vizsla értelmes állat. A kutya pedig egy csodálatos faj, mert sok feladatra képes, a szánhúzástól a pásztorkodásig. Adjuk meg neki az örömet, hogy feladatot teljesíthessen. Egy reggeli, egy várakozás is feladat számára, amit miattunk szeretne a legjobban teljesíteni. A kutya bizonyítani akar a gazdájának és mi ezt a képességét erősítjük benne, de csak akkor, ha következetesek vagyunk „vele”!

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sokan hallgatjuk, figyeljük, hogy a sokat látott, igazi nagy terítékek mellett tisztelgő vadászember mit mesél, mit kér tőlünk. Aztán itt is elindul egy beszélgetés, ott is. Egy üzenettel érkeztem Siófokra s ha félve is, de belevágok. A követ dolga sosem egyszerű, sokszor a nyakával felel s mikor Vásárhelyről Keszthelyre mentem az egyetemre Fodor Dezső professzor megbízott, hogy adjam át az üdvözletét László Alfréd professzornak Keszthelyen. A főiskolai diplomámmal zsebemben felvettek az egyetemre és ott negyedikesként, az első műszaki órán át is adtam. Hogy mi lehetett közöttük, sosem derült ki, de, hogy úgy mondjam kiemelt figyelemmel telt el az az esztendő. Azóta efféle küldetésekkel óvatosabb vagyok, de Guszti bácsi és Karakas Pista bátyám azért mégiscsak két nagy név s ha már Szarvasról üdvözlik, csak átadom. Kellemes meglepetés ért, mert hasonló, leplezhetetlen öröm ült ki Guszti bácsi arcára is, amit Karakas Pista bátyámnál láttam. Ezek azok a pillanatok, amiért szép a diplomácia világa is. Idegen területek, régi idők különös történetei megannyi csavarral, kalanddal és olyan dolgokkal, amit talán sose ismerünk meg és hirtelen helyzetekben is meg kell találni a jó megoldást vagy találni egy rést, amikor távoli, vagy ismeretlen embereket kapcsolhatunk össze – jó esetben örökre. Erről szól egy ilyen feladat.

Egy jó szállást keresel Siófokon? Akkor foglalj a Cserevi apartmanban! Kattints a képre!

Talán még mindig ott állnánk a Hideg-völgyi rét sárga, tél ette gyepén, ha nem füttyentett volna bele a levegőbe a Kaposvárról Siófokra döcögő motorvonat, mert kiderült nem is akárhogy ismerik egymást. E két szakember valami olyan vadgazdálkodásban vehetett részt, amiről már épp ideje lenne többet tanulni, tanítani, mert a fácán intenzív tenyésztése, a megannyi telep szakmai színvonala, megkérdőjelezhetetlen. Sok más kérdés vita tárgya lehet, de az vitán felül áll, hogy a vadászat összeköt embert és korokat. Na, ilyen a mi világunk. Ilyen a vadászat.

Balról Pomázi Ágoston, jobbról ifj. Teplán László.

A vadászattal egykötött vadászati alkalmassági vizsgát már csak két helyszínen szerveznek a 2023/2024-es vadászati idényben, de már arra is minden hely megtelt. Ha hisszük, ha nem, egy vadászaton korlátozott a kutyás hajtók száma. Egyáltalán nem mindegy, milyen hajtásokat szerveznek, milyen a terület adottsága és ezek mind olyan sarokpontok, amit egy vadászatvezetőnek tudnia kell – mesél Guszti bácsi.

A Hideg-völgyben.

Mesterséges feladatok nincsenek vadászaton és egy kutyának, mivel vadászatra használjuk, ott is kell bizonyítania – mászunk fel a vasúti töltésre. A vadászaton ugyanis a kutya önállóan figyelembe veszi a szélirányt, amit mesterségesen nem tudok kialakítani. Önállóan old meg feladatokat, a saját érzékszerveire támaszkodva és saját tapasztalatára hagyatkozva. Egy jó kutya nádban és egy fasort hajtva, megint másként viselkedik. Ahogy egy dombos, völgyes területen is meg kell tanulnia a gazdájával együttműködni.

Vadászok és magasles, valahol a Hideg-völgyben Siófok-Kiliti alatt.

Egyéni vadászatra hat hónapos kortól javasolja Pomázi Ágoston bíró, hogy magunkkal vigyünk egy kutyát, de társas vadászatra, egy éves kor előtt, inkább ne vigyük ki, mert egy serdülő kutya jobban játékos. Ha mégis kivisszük, akkor vezetéken tartsuk, hogy szokja, lássa, megértse, mit várunk el tőle!

Kívánatos zsákmány…

Mindenki hibázik, mi is, de törekednünk kell arra, hogy csökkentsük a hibák számát. A kutya is mindig szeretne jobb és jobb lenni. Ha megértjük ezt és kellő fegyelemmel, dicsérettel neveljük a kutyát, beválik. Mi is hibázunk, de türelemmel kell lennünk. Nekünk is lehetnek olyan napjaink, amikor nem mennek úgy a dolgaink és az állatnak is. Érdekes jelenséget élt meg az, aki tavaly is itt volt a siófoki vizsgán, mikor egy vadászkutya lövésfélőnek tűnt – emlékezett vissza Pomázi Ágoston. Két bírójelöltem jelezte és kértem, hogy egész vadászaton, a nap végéig kísérjék figyelemmel a kutyát és a vezetőjét. Kiderült, hogy a kutya sohasem volt még vadászaton, a gazdája sem vadászik. Azonban a rendkívül fegyelmezett, jól dresszírozott magyar vizsla, a többi kutya viselkedéséből rájött, hogy nem kell félni a durranásoktól és a nap végén jó eredménnyel vehette át a gazdája a bizonyítványt. Ez jelenti azt, amikor egy fajta képes egy-egy feladatra.

Munkában Ottokár.

Türelemmel kell lennünk, megértéssel, széles látással egymás felé. Ez nem azt jelenti, hogy nem leszünk következetesek és folyamatos hibázás után elfogadjuk a rosszat, mert megpróbáljuk megérteni a helyzetet. Nem. Ez egy közösség, ahol olyan, a közösség által elfogadott szabályok mentén vadászunk, aminek itt, Siófokon is ugyan annak kell lenni, mint Kőszegen vagy éppen Nyíregyházán. A közös szabályaink azok, amelyek összetartanak bennünket, miközben zsinórmérték mindennapjainkban, vadászatainkon.

A nagy melegben Missy és Daisy, a két labrador minden fürdésre alkalmas vizet kihasznált. Teplán Laci szerint ez már inkább dagonyázás, de hagyta a kutyáit, hogy lehűtsék amgukat.

Irány a Hideg-völgyi nád

Megmásszuk a vasúti töltést, amely Siófokot köti össze Kaposvárral. Beszélik, ha szép és romantikus is, de a busz hamarébb leér, mint a vonat. Ott állok a vasúti talpfákon, vezetéken a kutyám, Ottokár. Erről Kalcsevics Csabi, arról Teplán Laci és a sógora, természetesen Laci, akinek állítólag minden felmenője Laci volt és még a családban, oldalágakon is Lászlónak keresztelték őket. Azt hiszem érthető, hogy miért udvarolt akkor a testvérednek Laci, Laci!

Kis csapatunk Siófokon, vendégségben Teplán Laci barátunknál ( a képen balról). Középen a a világ és európa bajnok Kalcsevics ikrek és jómagam.

Aztán neki az égeresnek. Vizes helyen nő az ilyen fa és ha ma már semmire sem jó, de régen nagy szeme volt ennek a fának. Ismeretes, hogy a víz alatt nincs nála szilárdabb és jobb építőanyag. Mégis? Ki használja már? Senki. Megfordult a világ…

Vonat érkezik! Vigyázzatok a kutyákra!

A Sió vas hídja még dübörög, pedig régen áthalad rajta a vonat. Előttünk meg a nádas, amit összetört a nagy téli szélvihar. Alig ismerem meg, de bizony ez tényleg a híres Hideg-völgyi nádas. Persze, hogy az. Csak tavaly a másik irányból hajtottuk és bokáig jártunk a vízben, nem is volt érdemes sokáig ácsorogni benne. Csak nehogy úgy járjon, mint nálunk a Fürdő-nádas, amit a száraz évek miatt kikaszáltak. Lehet, sose erősödik meg s nem fog abban fészkelni már semmi. Egyik évről a másikra tűnt el, vizet nem kapott és aki a rétet kaszálta, nekiállt annak is. Kár, hogy nem volt védett…

A Holt-Sió partján bőven van időnk, míg a kutyák vízi jártasságukat bizonyítják és beszélgetünk. Persze van még szendvics is! Hogy ne lenne!

A balszárnyon Szabó Krisztián halad.

Aztán nekifordulunk az Ádándi nagy nádnak. Csak ezt ne! De egy jó vadászatvezető tudja, hogy kell kedvezni a hajtásnak és amerről elfektette a vihar a nádat, arról hajtunk. Ha nehéz is benne menni, mégis sokkal jobb, mintha szembe vagy oldalvást kéne felkelteni a madarat. Az most nem is menne. A feltámadt szél magával ragadja a fácánokat, menti, tolja maga előtt és különösen a lövések előtt. Az előbbi kakasnak még a farktolla sem rezzent, pedig sokan kidupláztak. Aztán Teplán Lacira is húz egy kakas és a régi korongos vére megmutatja: nem oda Buda! Két labradorja szenved a nagy melegtől, de hozzák már a madarat. Ottokár meg az előbb kerített elő egy elveszettnek hitt kakast. Ez nekem is jól esett, mert Guszti bácsinak mégis csak a tettek előrébb valók, mint a beszéd, de ha a kettő párosul, azért az nem rossz opció..

Gyertek! Messze jár már a vonat!

Amott furcsán szól a puska! Ott bizony fent, az Ádándi erdő sarkán! Valami ki akart ott törni,    – Azt hiszem, apáék odaálltak fel – néz arra Teplán Laci.

Balról ifj. Kersák Görgy, középen Pomázi Ágoston és Szabó Krisztián bírók.

Sokat nem tévedett, mert édesapja egy rókát pillantott meg, ami, mint az eleven ördög érkezett. A duplázás ellenére is csak meglassult, azonban résen volt a Doki és megállították a vörös rablót, fent az Ádándi-nádas mellett, az Ádándi-erdő sarkán. Ment volna Enyingnek…

Siófokon így megy: Igazodj ki, vedd fel a vonalat. Mindenki készen áll? Akkor indul!

Kersák György vadászmester mellett megyünk Ottokárral. Idén 330 mezei nyúl került terítékre és 534 fácánkakast ejtettek el. Persze a dúvadkontroll nélkül nem működne. A hivatásos vadász és néhány tag olyan jelentős dúvadterítékkel büszkélkedhet, amit sokan megirigyelhetnek és nagyon büszkék a siófokiak a fiatal vadászokra. Több tag fiai is itt vadásznak, ahogy a Skerlecz, a Kersák, a Teplán család esetében is. A gyerekek először csak hajtók voltak, aztán egyik is, másik is kapott puskát. Emlékszem, hogy tudod örülni egy-egy srác, amikor bütykölték az öreg Nivákat, hogy ki tudjanak menni a területre – tette hozzá Teplán Laci apukája, amire az elnök, Skerlecz Tamás mosolyogva bólogatott.

A Hideg-völgyben, lent a nádasban.

Mi meg hagytuk, mert magunkat láttuk bennük – folytatta Kersák György vadászmester. Sokat teszünk azért, hogy ez a jó hangulat, barátság megmaradhasson – teszi hozzá Skerlecz Tamás elnök. Nálunk már van úgy, hogy kettő, három, de volt, hogy négy év is eltelt, hogy valakit felvettünk teljes értékű tagnak. Neki is meg kell tanulni, az új tagnak is meg kell érteni, miről szól a vadászat, mert itt egy olyan közösség jár össze, akik a vadászaton kívül is számíthatnak egymásra és az itt élő emberek is számíthatnak ránk, vadászokra. Itt élünk s ha van olyan vadász, aki gyerekkorában nem ebben nőtt fel, mi megadjuk neki a lehetőséget, hogy beilleszkedjen, megszokja a közösségünket, de azt neki is akarni kell. Ennyi idő alatt aztán kibújik a szeg a zsákból.

Erős szélben keltek a madarak!

Eközben 37 fácánkakas került a terítékre, további három tyúk, amit a kutyák fogtak meg és legelöl, ahogy a dúvadat kell felrakni a terítékre ott vannak a kéktollúak! Nem kell itt tanítani senkit. A szajkóknak, a dúvadnak ott helye – nem is lehet kérdés az ilyen.

Dr. Kalcsevics Lászlót, a csalavér nem tudta kicselezni. Vadászbarátunk a siófoki rókájával. Gratulálunk!

A teríték osztás után Pomázi Ágoston munkavizsgabíró kapta meg még a szót, aki kiemelte, hogy általánosan elmondható, hogy jól felkészített kutyák jelentkeztek a vizsgára, de senki nem ülhet rá arra az eredményre, amelyet most átvesznek. A vadászati idény végén járunk és sok idő, hónap telik el, mire újra kint lehetünk vadásztársunkkal a vadászatokon. Addig is gyakoroljunk és legyünk következetesek kutyáinkkal. S még így is lesznek olyan első vadászatok, hogy türelmesebbnek kell lennünk, de a gyakorlás és felkészülés mindig meghozza az eredményt.

Teríték Siófokon, a Sióvölgye Vadászegyesületnél.

Hamarosan véget ér a 2023/2024-es vadászati idény. Az apróvad közül már csak a fácánra vadászhatunk és országszerte eljött az ideje a dúvadhajtásoknak és a dúvad vadászatának. Jó helyeken már lesik az őzet és az etetőket még feltöltik a vadgazdák, mert ahogy Szilágyi nagyapám mondta mindig:

„Nem ette meg még a kutya a telet!”

A teríték előtt a Siófoki Vadászegyesület és vendégeik.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Teplán László, Dr. Kalcsevics László
Kalcsevics Csaba valamint Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Vadászat

Agancshullás – levetette fejdíszét a Körösvölgyi Állatpark gímszarvas bikája

Print Friendly, PDF & Email

A tavalyi időponthoz képest három nappal korábban, február 18-án hullajtotta le mindkét agancsszárát az állatpark gímszarvasa

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Minden év februárjában beszámolunk a Körösvölgyi Állatpark egyik jeles eseményéről a gímszarvas agancshullatásáról. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legnagyobb bemutatóhelye Szarvason található, ahol a bemutatott állatfajok sorában természetesen a város jelképe, a gímszarvas is megtekinthető.

Fotó: Fotó: Bencsik Antal Zsolt – KMNP

A Körösvölgyi Állatpark legrégebbi lakói közé tartozik a Bátor nevű gímszarvas bika, aki idén tízedik életévét tölti be. A középkorú bika eddig évről-évre egyre nagyobb méretű és tömegű agancsot növesztett.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Bátor a tavalyi időponthoz képest három nappal korábban, február 18-án hullajtotta le mindkét agancsszárát. Az állatpark gondozói délelőtt találták meg a kifutóban a jobb és a bal szárat, melyeket azonnal le is mértek. A bal szár 108 cm, míg a jobb 106 cm hosszú volt. A két szár együttesen közel 7 kg-ot nyomott, ami körülbelül egy kilogrammal kevesebb, mint az előző évben. Bátor idei agancsának körméretei is tekintélyesek, a szárak koponyához kapcsolódó részei, az ún. rózsák, 28 és 30,5 cm körméretűek voltak.

Fotó: Fotó: Bencsik Antal Zsolt – KMNP

Az új agancs azonnal növekedésnek indult, és nyár közepére nyeri el teljes méretét. Ez idő alatt puha, erekkel sűrűn átszőtt, finom bőrréteg, úgynevezett barka védi a növekvő csontréteget, a leendő agancsot, ami akár napi 1 cm-t is képes fejlődni.

Érdemes ebben az időszakban többször is meglátogatni a gímszarvasokat, mert Bátor új agancsának növekedése pár héten belül is rohamos változást mutat.

Fotó: Fotó: Bencsik Antal Zsolt – KMNP

A Körösvölgyi Állatpark szeretettel vár minden kedves látogatót e különleges természeti folyamat megtekintésére.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

HPAI vakcinabank a járványvédelem szolgálatában

Print Friendly, PDF & Email

Elérhetővé vált a HPAI madárinfluenza vírus elleni megfelelő vakcina.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Ceva-Phylaxia Zrt.-vel együttműködve HPAI vakcinabankot hozott létre. A Ceva által gyártott, magas patogenitású madárinfluenza vírus elleni vakcina ideiglenes, rendkívüli körülmények esetére vonatkozó engedélyt kapott. Ezt követően megállapodás született arról, hogy a vakcinából az oltóanyagtermelő cég készletet fog fenntartani, amelyből szükség esetén oltóanyagot tud biztosítani a hatóság számára.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Elérhetővé vált a HPAI (highly pathogenic avian influenza) madárinfluenza vírus elleni megfelelő vakcina. A Nébih ennek köszönhetően felkészült a jövőbeni járvány(ok) során esetlegesen szükségszerűvé váló vészvakcinázásra.
Amennyiben a későbbiekben e hatósági intézkedést az aktuális járványhelyzet indokolttá teszi, gyors és hatékony segítséget fog nyújtani a vakcinabank közreműködése. A felek megállapodása szerint az oltóanyag induló mennyisége 300.000 adag.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A hazánkban legutóbb tavaly novemberben induló madárinfluenza járvány során 2024 február elejéig összesen 76 megerősített pozitív esetet dokumentált a hatóság, amelyben tíz vármegye vált érintetté. Az említett időszakban a járvánnyal összefüggésben eddig több mint 1,6 millió állat felszámolására került sor.
A betegség napjainkra lényegében állandósult. Rendszeres megjelenése rendkívül jelentős gazdasági kárt okoz. Épp ezért hazánkban szakértői csoport vizsgálja a vakcinázás lehetőségét, mint a járvány elleni védekezés esetleges hatékony, szükségszerű kiegészítő eszközét.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Dúvadhét közös terítéke elmarad!

Print Friendly, PDF & Email

A Dúvadhét közös terítéke elmarad a veszettség miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete: A veszettséggel kapcsolatban az elmúlt hetekben a Kormányhivatal több intézkedést is foganatosított. Ezeket áttekintve arra a döntésre jutott a vármegyei Vadászkamara, hogy felelőtlenség lenne a Ragadozó Gyérítési hetet megtartani. Különösen vonatkozik ez a közös terítékre, ahova akaratlanul is kerülhetne fertőzött állat, ezzel tovább rontva a helyzeten.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Felhívjuk a vadásztársak figyelmét, hogy a ragadozó gyérítést továbbra se hanyagolják el, de kellő körültekintéssel járjanak el, különösen az elejtett egyedek megfogása, mozgatása során.

Ahol a Kormányhivatal kötelezettséget írt elő, ott igyekezzenek azt teljesíteni.

Aki mégis úgy dönt, hogy saját hatáskörben terítéket készít, attól köszönettel vesszük, ha erről fotót küld a hivatalos e-mail címünkre.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.