Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

A lehullott agancs az erdei ökoszisztéma része, ne vigyük haza

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő közleményt adott ki az engedély nélküli agancsgyűjtésről.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékonykérgű fafajok is: Emellett lopásnak minősül.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

A tél végén az erdei ökoszisztéma sérülékenyebb, nyugalmának biztosítása, egyensúlyának megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás szerves része. Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása. A megriadt állatok ugyanis nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülnek, ami végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz és így akár pusztulásukhoz vezethet.

Erdőjáráskor, kiránduláskor így azzal tudjuk segíteni az erdei ökoszisztéma megújulását, ha a túrákra kijelölt utakon járunk és nem megyünk a sűrűbe. Ha mégis találunk hullajtott agancsot, ne vigyünk haza, hiszen ezek a fenntartható erdőgazdálkodás fontos információforrásai: vizsgálatukkal a szakemberek képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas, mindezt pedig összevethetik az adott erdő állapotával, vadeltartó-képességével. Éppen ezért a gyűjtést kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik, törvényes keretek között. Vagyis, ha valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok szerint lopásnak minősül.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sajnos vannak, akiknek egyáltalán nem számít az erdei ökoszisztéma megőrzése, kímélete és a vonatkozó törvényt sem tartják be. Ők azok az illegális agancsozók, akik nyereségvágyból végzik tevékenységüket: csoportosan, hangoskodva és járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy erőszakkal kényszerítsék ki az agancshullatást, az így megszerzett „terméket” pedig szintén illegális módon értékesítik. A megriadt állatok súlyos balesetveszélyt okozhatnak az utakon és maguk is komoly veszélybe kerülnek: összetörik magukat, végzetes koponyasérüléseket szerezhetnek, vagy a kimerültségtől pusztulhatnak el. Az illegális agancsgyűjtők a hajszolással így állatkínzást követnek el, ami szabadságvesztéssel büntethető. Így, ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, az erdő érdekében értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőrség körzeti megbízottját!

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az illegális agancsgyűjtést – főleg szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi: a folyamatosan zavart állat ugyanis nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg. Így a fiatal facsemeték, a vékonykérgű elegyfák – a kőrisek és gyertyánok – kérgük fokozottabb hántásával szintén veszélybe kerülnek, növekedésük, fejlődésük sérülhet.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Vadászat

A gyermek vadásznap nem “gyikosképző”!

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK közleményt adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szervezetünk őszinte értetlenséggel szembesült azokkal a sajtóban és közösségi médiában megjelent cikkekkel, véleményekkel, amelyek – esetenként minősíthetetlen – kritikával illették a Hajdú-Bihar vármegyei Polgáron, július 18-án gyerekek részére szervezett vadászati tematikájú, egésznapos foglalkozást.

Fotó: OMVK

A gyermek vadásznapnak elnevezett program keretében a résztvevők – a teljesség igénye nélkül – természetvédelmi szakembertől tanulhattak az év emlőséről, a fokozottan védett vadmacskáról, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából pedig az év madaráról, a kerecsensólyomról. A Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány közreműködésével szabadon engedhettek gyógyult vörös vércsét és barna rétihéját, láthattak természetközeli környezetben preparátumokat. A vadászattal kapcsolatban hallhattak arról, miért van szükség egyes fajok védelmére és vadászati idényekre, és a terítéken elhelyezett, elejtett őzek kapcsán pedig a vadászati kultúráról, etikáról, szokásokról – amelyek révén a vadászat pont, hogy többé válik az állatok megölésénél.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A szintén felháborodást kiváltó légpuskás lövészet és az íjászat – amely foglalkozásokat szakavatott sportolók tartottak, és amelyek egyébként bármelyik falunap vagy búcsú népszerű és elmaradhatatlan elemei – csak két program volt a számos közül.

2018-ban indítottuk el „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű, ifjúságnevelési és szemléletformáló, elsősorban a természetet (és nem a vadászatot!) a középpontba helyező programunkat. Azóta a vadászok saját forrásaiból 640 millió forintot fordítottunk erre. Egyebek mellett 75 millió forinttal 56 gyerekprogramot, 78 millió forinttal pedig 37 tematikus tábort támogattunk az ország különböző vármegyéiben. (Minderről részletesen a Nimród Vadászújság 2023 októberi és novemberi számában írtunk.) Szintén az ismeretterjesztést szolgálja a 2022 ősze óta negyedévente megjelenő, Kisvadász című, gyerekeknek szóló foglalkoztatófüzet-sorozatunk.

Támogattuk a Polgáron megtartott rendezvényt is, ahova egyes kommentelők szerint „a gyerekeket gyilkolni tanulni vittük”, „hobbi ölésre neveltük”. Az egyik hozzászóló érthetetlen módon és különösen ízléstelenül a Hitlerjugendhez hasonlította a résztvevőket. Ezzel szemben a gyermek vadásznapon pedagógusok, vadgazdálkodási és természetvédelmi ágazati szakértők sok, a vadászathoz nem is kapcsolódó programmal várták a 65 gyermeket és az őket kísérő 40 szülőt.

Ifjúságnevelési programunknak nem célja, hogy bárkiből vadász legyen, talán ezért az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb kezdeményezésünk. Az sokkal inkább cél, hogy a mai gyerekek szakemberektől objektíven tájékozódhassanak a természetről, az állat- és növényvilágról, az ökológia működéséről és az ember felelős szerepéről a fenntartó természetkezelésben. Ha a háborgó és gyalázkodó cikkek, kommentek szerzői jártak volna ilyen rendezvényen, talán maguk is megértenék ezt.

Végezetül ezúton is köszönetet mondunk és hálával adózunk minden hasonló rendezvény szervezőjének, közreműködő partnereinknek, az elhivatottan oktatóknak és különösen minden szülőnek, akik azonosulnak céljainkkal, és lehetővé teszik, hogy gyermekeik közelebb kerüljenek a természethez a Vadászkamara programjai révén!

Kívánjuk, hogy minden véleményt formáló ismerje meg a vadászokat, ne pedig információhiány vagy félinformációk alapján vonjanak le következtetéseket.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Természetvédelem

Konferenciánk a KAP-ról – VIDEÓK AZ ELŐADÁSOKRÓL

Print Friendly, PDF & Email

„Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel konferenciát szerveztek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága több éve szervez szakmai rendezvényeket, amelyeken következetesen a vadgazdálkodás és valamely társterület keresztmetszetében található témaköröket veszi górcső alá. Idén június 12-én, a Békés vármegyei Szarvason került sor az éves konferenciára „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös szervezésben.

A konferencia megnyitója. A mikrofonnál Tóth Péter. Fotó: OMVK

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Anna-ligeti központjában tartott esemény apropója evidens: a mezőgazdasági területek művelésének módja meghatározza egyebek mellett az apróvadfajok állományát, a művelés mikéntjét pedig az agrártámogatási rendszerek befolyásolhatják. Ahogy Tóth Péter, a szervező szakbizottság elnöke elmondta, az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a közös agrárpolitikának (KAP) tavaly megkezdődött költségvetési ciklusában a földhasználók számára egy sor olyan új lehetőség nyílt meg, amelyek a környezet és az élőhelyek szempontjából is kedvező változásokat tehetnek lehetővé. A támogatások fejében önként vállalt kötelezettségek teljesítésével tehát a gazdálkodók érdemben változtathatnak az agrárélőhelyek állapotán, minőségén. A kulcs a földhasználók önkéntessége: így a társágazatoknak – természetvédelemnek, vadgazdálkodásnak – partnerként tekintve a gazdálkodókra meg kell győzniük őket a vállalások előnyeiről. Ehhez adott részletes ismereteket a szarvasi rendezvény, amelyen gyakorlattal és rálátással rendelkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevőket elsőként a házigazda, dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem egyik közös platformja egyértelműen az élőhelyfejlesztés. Személyes tapasztalataiból, emlékeiből a többi között felidézte azt is, hogy a ’80-es évek burgenlandi kultúrsivatagjai az agrárium fejlődésével nálunk is leváltották a biológiai sokféleségnek kedvezőbb mezőgazdasági struktúrát. A folyamat megállításához, de legalábbis lassításához van szükség olyan rendezvényekre, mint a kamara és az MME konferenciája.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szintén üdvözölte a kezdeményezést. Ismertetve a nemzeti park igazgatóságok élőhelyfejlesztésben elért eredményeit – ezek közül kiemelve a kerecsensólyom és a túzok védelmét – felajánlotta az igazgatóságok és a szaktárca tapasztalatait, hogy a jövőben például a nemsokára induló, új Agrár-környezetvédelmi Program nagyobb hatékonysággal futhasson. Ebben nagy szerepet játszhatnak azon szakértők, akik mára több tízezer helyszíni ellenőrzést tudhatnak a hátuk mögött, és többezer gazdálkodóval beszéltek, megismerve hozzáállásukat, tapasztalataikat.

Bajdik Péter, a vadászkamara főtitkára emlékeztetett: az elmúlt években a konferenciasorozat keretében a szakbizottság és partnerei foglalkoztak a zöldítés hatásaival, a vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyzetével, valamint a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzett kaszálással. Az adott rendezvény témáinak fontosságát a klímaváltozás adja, amely miatt egyre több gazdálkodó keres alternatív bevételi forrásokat: amelyek a KAP forrásai is lehetnek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha élnek ezekkel, a biodiverzitást is erősítik, ami az apróvadfajoknak szintén kedvez. Emlékeztetett: a Vadászkamara saját forrásait is hadrendbe állítja a cél érdekében: az Országos Vadgazdálkodási Alapból az elmúlt években milliárdos nagyságrendű finanszírozást biztosított a vadgazdálkodóknak élőhelyfejlesztésre. Gondolatai zárásaként úgy fogalmazott: az esemény lehet az első lépés egy olyan tanácsadói hálózat létrehozására, amelyben minden érdekelt szakterület képviseltetheti magát.

Dr. Halmos Gergő, az idén 50 éves MME ügyvezető igazgatója elmondta: a szervezet figyelemmel kísérte a mezőgazdasági területeken az EU-csatlakozást követően tapasztalt változásokat. Nem meglepő módon Magyarországon is az steril élőhelyi környezet alakult ki, amely évtizedekkel korábban már tagországokban. Hozzátette: még azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban javult a helyzet, igen messze vagyunk az uniós csatlakozás előtti állapotoktól. Megjegyezte: a nehezen követhető a társadalmi változásokat is fontos megérteni, hogy meg lehessen határozni, mily módon motiválhatók a földhasználók a KAP-os lehetőségek kihasználására. Az MME a maga részéről kezdetektől igyekszik közreműködni a szakpolitikában, a szemléletformálásban, és mindezt partnerekkel – így a vadászkamarával – együttműködésben teszi, hiszen a közös munka hatékony, még ha nem is mindig és minden témában jutnak közös nevezőre. A konferenciáról szólva leszögezte: az nem az egyes szakterületekről szól, sokkal inkább a jövőnkről, a fenntarthatóság megteremtéséről.

A konferencia előadásai teljes egészükben visszanézhetők (forrás: az MME YouTube csatornája)

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Óvatosan az utakon! ŐZEK!

Print Friendly, PDF & Email

Augusztus közepéig tart az őzek párzása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak, ugyanis augusztus közepéig tart az őzek párzása. A vadásznyelven üzekedésnek nevezett időszakban ezek az állatok sokkal gyakrabban jelennek meg a közutakon!

Az európai őz párzási viselkedése során az őzbakok kergetik a sutákat vagy a konkurenciaharc során egymást. Ilyenkor a szokásosnál aktívabbak, nagyobb területen mozognak – akár napközben is. Lévén hazánk legnagyobb egyedszámú (a becslések szerint több mint 369 ezres a faj állománya) és legelterjedtebb nagyvadfattjáról van szó, gyakorlatilag az egész ország területén számíthatunk felbukkanásukra a közúton, ami fokozott balesetveszélyt jelent körülbelüljúlius második felétől augusztus közepéig. Ezt igazolják a statisztikai adatok is: az évi mintegy 7400 nagyvadelütésnek 78%-ánál őzet gázolnak, jó részét az üzekedés alatt. (Statisztikai adatok forrása: Országos Vadgazdálkodási Adattár).

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara arra kéri a gépkocsivezetőket, hogy a következő hetekben fokozott óvatossággal közlekedjenek! Az alábbiak betartásával jelentősen csökkenhet a vad- és gépjármű ütközések száma.

  • Indokolt esetben (rossz látási viszonyok, rosszul belátható útszakasz) közlekedjenek lassabban a megengedett sebességnél!
  • Az őz nem jár egyedül: ha egy átszaladt előttünk, még mindig ne gyorsítsunk, szinte biztosan másik is követi!
  • Amennyiben a vadelütés elkerülhetetlen, akkor vészfékezzünk és készüljünk fel az ütközésre, de semmiképp se rántsuk félre a kormányt! Máskülönben letérhetünk az útról vagy átsodródhatunk a szembejövő sávba!
  • Végezetül: a vadveszélyt jelző közlekedési táblák ebben az időszakban nem nyújtanak elegendő támpontot a vezetőknek a vad várható felbukkanása tekintetében, hiszen az őzek nem a megszokott rutinjuknak megfelelően mozognak a területen.

A vadelütésekre vonatkozó szabályozásról itt írtunk honlapunkon egy tavalyi jogszabályváltozás nyomán.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet- Országos Magyar Vadászkamara

 

Tovább olvasom