Természetvédelem
Ökológiai védekezés mezei pocok ellen a Pilisi Parkerdőnél
A mezei pockok komoly károkat okoztak a csemetékben a tél folyamán
A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete az Újszülöttek erdeje program keretében 2023 őszén 1,5 hektár nagyságú területen telepített cser elegyes kocsánytalan tölgyes erdőt Pilismarót határában. A telepítés sikeres volt, és az elvetett, közel 800 kilogramm makkból rengeteg csemete indult fejlődésnek. A területen megjelent mezei pockok azonban a tél folyamán komoly károkat okoztak a csemetékben, melyre ökológiai védekezéssel reagáltak az erdészek.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Ábra: Faecbook
Az erdősítést még a tavalyi ősz folyamán a szakemberek további elegyfa fajokkal, többek között házi berkenyével, madárcseresznyével és vadkörtével gazdagították. Az ültetési munkák során lettek figyelmesek arra, hogy a területen nagyszámú mezei pocok járat jelent meg. A makkból kelt csemeték vizsgálata során bizonyságot nyert, hogy a rágcsálók az erdősítésben jelentős mértékű kárt okoztak. A csemetéket a földből kihúzva szembetűnő volt, hogy az elszaporodott pockok a gyökérzet feletti gyökfőt elrágták, tönkretéve ezzel az erdészek eddigi munkájának nagy részét.
A mezei pocok amilyen kicsi, olyan falánk és olyan szapora állat. Egy évben akár tízszer is fial, alkalmanként 8-12 utódot hoz a világra. Tömeges elszaporodásának kedveznek a klímaváltozás negatív hatásai, mint az enyhe telek és a csapadékban szegény időjárás. A túlszaporodott rágcsálók ellen hatósági engedéllyel lehetőség lenne méreggel védekezni, azonban az erdészek inkább a pockok természetes ellenségeit, a környéken szép számban jelen lévő ragadozó madarakat hívják segítségül.
A helyszínen kihelyezett T-alakú ülőfákkal támogatják a környék egerészölyveit, vörös vércséit és különböző bagolyféléit a pockok elleni küzdelemben. Az ülőfákon megpihenő ragadozók közelről figyelhetik a rágcsálók mozgását, növelve ezzel táplálékszerzési esélyeiket. A pocokkár-elhárítási akcióban a szakemberek a légi vadászok mellett a szőrmés ragadozók, köztük a menyétek, görények, rókák és borzok segítségére is számítanak.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Az erdészek az elpusztult csemetéket ősszel tervezik pótolni, bízva abban, hogy a környék ragadozói addigra elvégzik pocokirtási feladataikat.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









