Keressen minket

Természetvédelem

Terjeszkedő nutria-állományok Délnyugat-Magyarországon

Print Friendly, PDF & Email

2023-ban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén jelentősen megnőtt a nutria észlelések száma

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az idegenhonos, inváziós nutria (Myocastor coypus) terjedő, önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében, ami egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a faj terjedésének megállítása érdekében.

Fotó: Právics Márk, Schneidler Viktor – BFNP

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre,

2019-2020-tól kezdve országosan megszaporodtak a nutria észlelések, elsősorban az ország északi, valamint középső részén. Irodalmi adatok alapján a nutria Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor megfigyeléseink azt mutatják, hogy jelenléte és terjedése 2021-től intenzívvé vált az ország délnyugati régiójában is, vagyis Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető egy-egy inváziós útvonal.

Zala vármegyében 2016-ban észlelték a nutria első példányát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura folyó felső szakaszánál. Ezt követően 2017-ben került elő újabb példány szintén a Mura mente területéről, de ezek legyengült, majd elpusztult példányok voltak, melyek feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el. Ezután csak 2021 elején figyeltünk meg ismét három elpusztult példányt a Kerka folyón, valamint a Kerka-Lendva torkolat vidékén.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Majd a Határ-patak mellett, egy feltételezhetően új bekerülési útvonalon jelent meg a faj már bizonyítottan szaporodó állománya. 2022-ben új előfordulási helyekről is detektálták a nutriát Igazgatóságunk munkatársai, ami részben a célzott vizsgálatok eredményeként, részben a faj terjedéseként értékelhető, mivel az elmúlt évek enyhe telei is kedveznek a faj túlélésének, állománynövekedésének.

Fotó: Právics Márk, Schneidler Viktor – BFNP

2023-ban megsokszorozódtak az észlelések a Murán, valamint a Kerka folyó alsó szakaszán (részben a kutatottság miatt), a legfrissebb előfordulási adat pedig már a Cserta-patak mellől származik, ami a legkeletibb észlelés a térségben. Ez az adat feltételezi az akár több 10 km-es terjeszkedést a Kerka felől az elmúlt egy-két évben. Adataink alapján – bár a faj gyérítésére, visszaszorítására való törekvések már 2021-2022-től megkezdődtek – a Kerka-mente és a Kebele elnevezésű Natura 2000 területeken bizonyított a faj szaporodó állománya (min. 1-2 család jelenléte), mely hozzávetőlegesen megfelel a szakirodalmi adatoknak (egyedsűrűsége a mérsékelt övi élőhelyeken néhány egyed/ha), de a faj aktivitása alapján akár ennek többszöröse is feltételezhető. A Mura folyó mentén egyelőre néhány kóborló, magányos egyed került csak szem elé, de elmondható, hogy itt volt legsikeresebb az elmúlt években a faj állományszabályozására való törekvés.

Ábra: Právics Márk, Schneidler Viktor – BFNP

2022-ben a Marcal folyó mentén is megfigyeltünk egy elütött példányt, mely a faj első észlelésének tekinthető Veszprém vármegyében. Ez az adat feltételezhetően a Rába, vagy akár a Duna felőli terjeszkedésre enged következtetni.

Fotó: Právics Márk, Schneidler Viktor – BFNP

A nutria agresszív terjedése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén a közelmúltban öltött nagyobb méreteket, de az állományok felszámolására még reális esély van. A következő években mind saját, mind a vadgazdálkodási ágazattal való szoros együttműködésben tervezett a faj állományainak felszámolása szelektív vadászati módszerekkel (kilövés, szelektív csapdázás). A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás.

Forrás: Bíró Éva – BFNP

Természetvédelem

Aktív madárvédelem az Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Önkéntesek kékvércse telepet alakítottak ki

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mi kis kétszemélyes brigádunk az elmúlt hetekben nagy fába vágta a fejszéjét. Alföldi “gyerök” révén, (ebből valahol nyomokban Tomiban is van) egy-két kékvércse telepet szerettünk volna létesíteni Bács megyében. A kiszemelt területen az illetékes természetvédelmi őrrel vettem fel a kapcsolatot: mit szeretnénk, hol, hogyan, milyen módon.

Fotó: Németh Imre – Madárles – Agro Jager News

Sok-sok beszélgetés, egyeztetés után ajánlott nekünk egy létező, bejáratott, kis akácerdőben lévő költőtelepet. Valamikor az MME-nek és az uniós pályázatoknak köszönhetően sok ilyen telep létesült az Alföldön. Ez a kb. 60 költőládából álló akácos is ennek a projektnek a része.

Igen ám, de van egy kis bökkenő. Új ládákra van szükség mert sokat az idő megevett. Az akkori kékvércseprojekt ládái tönkrementek és nagy részét cserélni kellett. Szerencsére Tomi ki tudott sírni egy vállalkozótól egy kis támogatást, alapanyagot erre a célra. Műanyag 300-as csatornacsövekből csináltam közel 40 darab költőládát. Mondjuk, ezek a csövek nem kerültek semmibe. Szerencsére. Viszont OSB, palaszórt kátránypapír, facsavar, festék stb. már pénzbe került. A régi ládák nagy részét is meg tudtuk menteni, kijavítottuk őket.

Így ezek után egy új telep várja az áprilisban hazatérő kékvércséket (bogarász sólyom, esti sólyom, kéksólyom) és szalakótákat. Ugyanis nekik is helyeztünk ki “D” odúkat a meglévő német Schwegler odúk mellé. Egy szintén csőből készített kuvikládát is kitettünk a területre, ugyanis több szalakóta Schweglert éléskamrának használt a kisbagoly.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Három vasárnapot töltöttünk el reggeltől estig  idáig a Kiskunsági Nemzeti Park e meseszép, szikes területén. Még két odút teszünk ki a kékcsókáknak és egy gyönygybagolyládát egy közeli major területére és egyenlőre ennyi a meló. Innentől a további forgatókönyvet az Afrikából visszatérő madárkáink írják.

Írta és fényképezte: Németh Imre

 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei viselkedés szabályai

Print Friendly, PDF & Email

Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az erdők látogatottsága a tavasz közeledtével látványosan növekszik. Ezért is fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az erdei viselkedés szabályaira. Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái a kirándulók minőségi erdei időtöltését is szavatolják, de fő céljuk az erdei élővilág nyugalmának biztosítása, kiemelten egy olyan helyszínen, mint a Soproni Parkerdő.

Fotó: TAEG Zrt.

A „Védd az erdőt, vidd haza a szemetet!” alapelv kihangsúlyozásával hívja fel Bánáti László oktatási és ökoturisztikai igazgató a figyelmet, hogy amit a hátiszák vagy az autó elbírt, azt a feleslegessé vált hulladékot haza is tudjuk benne vinni. A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőterületeken megjelenő hulladék folyamatos munkát ad az erdőgazdaság dolgozóinak, összegyűjtése és elszállítása éves szinten több millió forintos költség. A különböző nemű hulladékok nem csak esztétikai problémát vetnek fel, de állategészségügyi és higiéniai gondot is jelentenek.

Az ökoturisztikai helyszínek, mint például a tűzrakóhelyek környezetének tisztán tartása is közös célunk. De a tűzrakás csak az arra a célra kijelölt helyen és abban az esetben valósítható meg, ha nincs érvényben tűzgyújtási tilalom. Erről országos és naprakész információ az erdotuz.hu honlapon érhető el. Visszatérő téma az erdei kutyasétáltatás. Erdőterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni! Az erdei állatok és élőhelyeik zavarásmentessége, embertársaink és saját kedvencünk védelme érdekében is fontos, hogy a kutya a gazdája mellett a jelzett úton maradjon.

A Soproni-hegység és környezetének nagy része védett terület – tájvédelmi körzet és Natura 2000 terület – ezért az erdei viselkedés szabályai fokozottan vonatkoznak az azokat látogató természetjárókra. A parkerdő sétautakkal való feltártsága és erdei létesítményekkel való felszereltsége országosan egyedülálló. A biztonságos erdőjárás és az élővilág védelme érdekében kérjük az erdőlátogatókat, hogy a közel 400 kilométernyi jelölt útvonalat és az erdei kikapcsolódás céljára fenntartott helyszíneket használják!

Forrás: TAEG Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kerecsensólymok vadásznak a Nagy-Zsombék récéire

Print Friendly, PDF & Email

Kerecsensólyom-párt fényképeztek a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének Nagy-Zsombék elnevezésű mocsarában az év elejére jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, és ez vonzza a vízimadarakat. A récék nyomában egy rájuk vadászó kerecsensólyom-pár is megjelent.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Február elején befagyott ugyan ez a nagy kiterjedésű mocsár, s emiatt az itt tartózkodó récék a Marosra húzódtak le, de a fagyok elmúltával a víz hamar felengedett és a madarak is visszaszállingóztak. Február közepén már mintegy ezer tőkés és fütyülő réce, néhány csörgő és böjti réce, valamint legalább 3 ezer vadlúd tartózkodott a Nagy-Zsombékban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Korábban már láttunk itt vadászó vándorsólymokat, most pedig a nálunk költő kerecsensólymok is felbukkantak. Egy pár – egy tojó és egy hím -, vadászik most rendszeresen a mocsár felett. Ők feltehetően itt is kezdenek költésbe majd. A Montág-pusztán minden évben raknak tojást kerecsensólymok, melyek általában az őszi-téli időszakban elkóborolnak. Ez a pár azonban most visszatért, s mivel ilyen sok a vízimadár, így ideális zsákmányszerzési lehetőségeik vannak. Rendszeresen zavarják a récecsapatokat, próbálják kiragadni a lemaradozó gyengébb, vagy beteg példányokat, de akár egészségeseket is képesek zsákmányul ejteni. Nagytestű, rendkívül gyors röptű és erős sólyomfélék, nem véletlen, hogy a történelmi idők során a magyarok hagyományosan solymászatra használták ezt a fajt. Emiatt a magyar néplélekhez is igen közel áll, a mondáinkban megjelenő turulmadár valójában a kerecsensólymot takarja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén a kerecsensólymot választotta az Év Madarának. A faj Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon költ és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állomány. Megőrzése a hazai természetvédelem egyik kiemelkedően fontos feladata.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.