Keressen minket

Természetvédelem

Vörösnyakú és örvös ludak is látogatják a Körös-Maros Nemzeti Park tájait

Print Friendly, PDF & Email

Népes vadlúdcsapatok mozognak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A téli hónapokban is népes vadlúdcsapatok mozognak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A nagy lilikek és nyári ludak mellett időnként olyan ritka fajok is felbukkannak köztük, mint például a vörösnyakú lúd, a kis lilik, vagy az örvös lúd.

Fotó: Őze Péter – KMNP

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A Kis-Sárréten az elmúlt időszakban a korábbi évek átlagához képest valamivel kevesebb vadlúd gyűlt össze. A napokban 18 ezer példány nagy liliket számoltunk, s több százas nyári lúd csapatokkal is találkoztunk. A ritkább fajok közül a tél folyamán még csak néhány kis lilik, és négy-öt vörösnyakú lúd bukkant fel a nagyobb vadlúdcsapatokban.

 A Kígyósi-pusztán december eleje óta változó számban folyamatosan jelen vannak récék és vadludak, melyek a vízállásos gyepeken kedvező feltételeket találnak. A tömeget itt is a nagy lilik alkotja, számuk január végén 6500 példány volt. Nyári ludakat is rendszeresen meg lehet figyelni, de lényegesen kisebb mennyiségben. A tél eddig eltelt időszakában mintegy 100 példány volt a legtöbb, amit  egyszerre láttunk. Ritkább vadlúd fajok nem kerültek elő, az enyhébbé váló időjárás következtében azonban a récék is mind nagyobb számban mutatkoznak. Tőkés- és csörgő récék több száz példányos csapatai tartózkodnak a hamar felmelegedő sekély pusztai vízállásokon.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A kardoskúti Fehér-tó térségében a múlt év utolsó két hónapjában igen alacsonyan maradt a vadludak száma, alig érte el az ezret. December végén azonban kétezerre emelkedett az egyedszám, január 4-én pedig már 3100-at számoltunk. Ekkor figyeltük meg a nagy lilikek között az első kis liliket, amely egy öreg példány volt. A csapatokban három vörösnyakú lúd is felbukkant. Január 20-án szintén láttunk négy vörösnyakú ludat.

A Makói tájegység területén egészen január végéig főként csak átrepülő libacsapatokat lehetett látni, nem voltak nagy tömegben sem táplálkozó, sem éjszakázó példányok. A hónap legvégén azonban megjelent 1500 nagy lilik a Nagy-Zsombékban, ahol a csapadékok hatására egy igen nagy területű elöntés keletkezett. A csapatokban eddig a nagy lilikek mellett nem fedeztünk fel más, ritkább vadlúdfajokat.

A Cserebökényi pusztákon a nyár folyamán kiégtek a gyepek, s augusztus végén sem érkeztek meg az esők, ráadásul a szeptember és az október is igen száraznak bizonyult. A legelő állatállomány által teljesen visszarágott gyepekre az átlagosnál melegebb novemberben és decemberben végre kiadós csapadék hullott. Ekkor megfakadtak a gyepek, s a néhány centiméter magasságú, zöld fűre több ezer vadlúd érkezett táplálkozni, főként nagy lilikek és nyári ludak. A nagy lilikek példányszáma a hatezret is elérte. Nyári lúdból legfeljebb 350 példány mutatkozott. A csapatokban többször felfedeztünk fokozottan védett vörösnyakú ludakat is, az egy időpontban megfigyelt legmagasabb példányszám tíz volt.

A vörösnyakú lúd Szibéria északi részén, a tundrákon fészkel. Költőhelyei és tradicionális telelőhelyei az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak. A faj vonulási útvonala az utóbbi évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban is egyre gyakrabban találkozhatunk vörösnyakú ludakkal.

Szentes közelében, a termál-tavon január 10-én előkerült egy örvös lúd is. Ez a legészakibb elterjedésű vadlúd, a sarkvidéki területek jelentős részén előfordul. Laza telepeket alkot a nyílt tundrán. Az örvös lúd európai állománya növekszik, de mivel tengerparti vonuló, ezért hazánkban csak ritka kóborlóként fordul elő.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon és a szeghalmi Kék-tó természetvédelmi területen is vannak most népes, esetenként 900-1000 példányos vadlúdcsapatok. Látványos, ahogyan reggelente egyszerre indulnak el táplálkozóhelyeikre, azaz a repcékre, lucerna tarlókra, gyepekre, őszi búzákra. A nap közepén újra bemennek a tavakra inni, szürkületkor pedig a Kenderesszigeti-halastavakra illetve a darvasi halastavakra mennek éjszakázni.

Forrás: KMNP

Természetvédelem

Aktív madárvédelem az Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Önkéntesek kékvércse telepet alakítottak ki

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mi kis kétszemélyes brigádunk az elmúlt hetekben nagy fába vágta a fejszéjét. Alföldi “gyerök” révén, (ebből valahol nyomokban Tomiban is van) egy-két kékvércse telepet szerettünk volna létesíteni Bács megyében. A kiszemelt területen az illetékes természetvédelmi őrrel vettem fel a kapcsolatot: mit szeretnénk, hol, hogyan, milyen módon.

Fotó: Németh Imre – Madárles – Agro Jager News

Sok-sok beszélgetés, egyeztetés után ajánlott nekünk egy létező, bejáratott, kis akácerdőben lévő költőtelepet. Valamikor az MME-nek és az uniós pályázatoknak köszönhetően sok ilyen telep létesült az Alföldön. Ez a kb. 60 költőládából álló akácos is ennek a projektnek a része.

Igen ám, de van egy kis bökkenő. Új ládákra van szükség mert sokat az idő megevett. Az akkori kékvércseprojekt ládái tönkrementek és nagy részét cserélni kellett. Szerencsére Tomi ki tudott sírni egy vállalkozótól egy kis támogatást, alapanyagot erre a célra. Műanyag 300-as csatornacsövekből csináltam közel 40 darab költőládát. Mondjuk, ezek a csövek nem kerültek semmibe. Szerencsére. Viszont OSB, palaszórt kátránypapír, facsavar, festék stb. már pénzbe került. A régi ládák nagy részét is meg tudtuk menteni, kijavítottuk őket.

Így ezek után egy új telep várja az áprilisban hazatérő kékvércséket (bogarász sólyom, esti sólyom, kéksólyom) és szalakótákat. Ugyanis nekik is helyeztünk ki “D” odúkat a meglévő német Schwegler odúk mellé. Egy szintén csőből készített kuvikládát is kitettünk a területre, ugyanis több szalakóta Schweglert éléskamrának használt a kisbagoly.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Három vasárnapot töltöttünk el reggeltől estig  idáig a Kiskunsági Nemzeti Park e meseszép, szikes területén. Még két odút teszünk ki a kékcsókáknak és egy gyönygybagolyládát egy közeli major területére és egyenlőre ennyi a meló. Innentől a további forgatókönyvet az Afrikából visszatérő madárkáink írják.

Írta és fényképezte: Németh Imre

 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei viselkedés szabályai

Print Friendly, PDF & Email

Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az erdők látogatottsága a tavasz közeledtével látványosan növekszik. Ezért is fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az erdei viselkedés szabályaira. Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái a kirándulók minőségi erdei időtöltését is szavatolják, de fő céljuk az erdei élővilág nyugalmának biztosítása, kiemelten egy olyan helyszínen, mint a Soproni Parkerdő.

Fotó: TAEG Zrt.

A „Védd az erdőt, vidd haza a szemetet!” alapelv kihangsúlyozásával hívja fel Bánáti László oktatási és ökoturisztikai igazgató a figyelmet, hogy amit a hátiszák vagy az autó elbírt, azt a feleslegessé vált hulladékot haza is tudjuk benne vinni. A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőterületeken megjelenő hulladék folyamatos munkát ad az erdőgazdaság dolgozóinak, összegyűjtése és elszállítása éves szinten több millió forintos költség. A különböző nemű hulladékok nem csak esztétikai problémát vetnek fel, de állategészségügyi és higiéniai gondot is jelentenek.

Az ökoturisztikai helyszínek, mint például a tűzrakóhelyek környezetének tisztán tartása is közös célunk. De a tűzrakás csak az arra a célra kijelölt helyen és abban az esetben valósítható meg, ha nincs érvényben tűzgyújtási tilalom. Erről országos és naprakész információ az erdotuz.hu honlapon érhető el. Visszatérő téma az erdei kutyasétáltatás. Erdőterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni! Az erdei állatok és élőhelyeik zavarásmentessége, embertársaink és saját kedvencünk védelme érdekében is fontos, hogy a kutya a gazdája mellett a jelzett úton maradjon.

A Soproni-hegység és környezetének nagy része védett terület – tájvédelmi körzet és Natura 2000 terület – ezért az erdei viselkedés szabályai fokozottan vonatkoznak az azokat látogató természetjárókra. A parkerdő sétautakkal való feltártsága és erdei létesítményekkel való felszereltsége országosan egyedülálló. A biztonságos erdőjárás és az élővilág védelme érdekében kérjük az erdőlátogatókat, hogy a közel 400 kilométernyi jelölt útvonalat és az erdei kikapcsolódás céljára fenntartott helyszíneket használják!

Forrás: TAEG Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kerecsensólymok vadásznak a Nagy-Zsombék récéire

Print Friendly, PDF & Email

Kerecsensólyom-párt fényképeztek a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének Nagy-Zsombék elnevezésű mocsarában az év elejére jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, és ez vonzza a vízimadarakat. A récék nyomában egy rájuk vadászó kerecsensólyom-pár is megjelent.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Február elején befagyott ugyan ez a nagy kiterjedésű mocsár, s emiatt az itt tartózkodó récék a Marosra húzódtak le, de a fagyok elmúltával a víz hamar felengedett és a madarak is visszaszállingóztak. Február közepén már mintegy ezer tőkés és fütyülő réce, néhány csörgő és böjti réce, valamint legalább 3 ezer vadlúd tartózkodott a Nagy-Zsombékban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Korábban már láttunk itt vadászó vándorsólymokat, most pedig a nálunk költő kerecsensólymok is felbukkantak. Egy pár – egy tojó és egy hím -, vadászik most rendszeresen a mocsár felett. Ők feltehetően itt is kezdenek költésbe majd. A Montág-pusztán minden évben raknak tojást kerecsensólymok, melyek általában az őszi-téli időszakban elkóborolnak. Ez a pár azonban most visszatért, s mivel ilyen sok a vízimadár, így ideális zsákmányszerzési lehetőségeik vannak. Rendszeresen zavarják a récecsapatokat, próbálják kiragadni a lemaradozó gyengébb, vagy beteg példányokat, de akár egészségeseket is képesek zsákmányul ejteni. Nagytestű, rendkívül gyors röptű és erős sólyomfélék, nem véletlen, hogy a történelmi idők során a magyarok hagyományosan solymászatra használták ezt a fajt. Emiatt a magyar néplélekhez is igen közel áll, a mondáinkban megjelenő turulmadár valójában a kerecsensólymot takarja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén a kerecsensólymot választotta az Év Madarának. A faj Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon költ és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állomány. Megőrzése a hazai természetvédelem egyik kiemelkedően fontos feladata.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.