Keressen minket

Természetvédelem

Nem marad büntetlenül

Büntetőeljárást indított a rendőrség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt

Közzétéve:

Több zsák szemetet és egyéb hulladékot rakott le egy férfi Békéscsabán, egy fás, bokros területen. Tévedett, amikor azt hitte, így megszabadulhat a felesleges dolgaitól. Büntetőeljárás indult ellene, és ügyének iratait a rendőrség átadta az ügyészségnek.

Fotó: Rendőrség

A Békéscsabai Rendőrkapitányságra 2022. szeptember 26-án tett bejelentést egy békéscsabai férfi arról, hogy a tanyája elé, az út mellé valaki nagy mennyiségű szemetet pakolt le. A fás, bokros területen 19 műanyag zsákot, egy műanyag és egy fém kukát talált, ezek tele voltak szeméttel. Emellett egy használt fotel és papírdoboz volt ott, utóbbiban papírok, ruhák és üvegek voltak.

Fotó: Rendőrség

A rendőrök azonosították a hulladékot lerakó férfit. Elismerte, hogy ő vitte oda a zsákokat, a kukákat, a bútort és a dobozt. Költözéskor szedte össze ezeket, és nem tudta beletenni azokba a hulladékgyűjtőkbe, amelyeket a szolgáltató rendszeresen ürít, ezért döntött úgy, hogy így szabadul meg a részben veszélyes hulladékot tartalmazó szemetétől. Tudta, hogy ahová viszi, oda nem szabadna lerakni, ennek ellenére lepakolta és otthagyta. A Békéscsabai Rendőrkapitányság a férfi ellen a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított. A rendőrség a nyomozás vizsgálati szakaszában a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte és az ügy iratait 2023. február 20-án továbbította az ügyészségre.

Forrás: Rendőrség

Természetvédelem

Érkeznek a szikes puszták kincsei — visszatértek az első széki lilék a Felső-Kiskunságba!

Két széki lilét figyeltek meg a Felső-Kiskunságban.

Published

on

A múlt héten kollégánknak sikerült két széki lile (Anarhynchus alexandrinus) egyedet megfigyelnie a Felső-Kiskunságban, ami idén a faj első észlelése a térségben. Ez a ritka, apró partimadár a kopár, gyér növényzetű szikes tavak partját kedveli, ahol főként talajon mozgó rovarokkal táplálkozik. 

A széki lile fokozottan védett madárfaj (fotó: Bárdos Tibor)

Állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ, száma Európában jelentősen megfogyatkozott. Magyarországon rendkívül ritka, azonban az utóbbi években megvalósult, célzott élőhely-kezelési tevékenységek hatására számuk növekedésnek indult. Több évtized után ismét 20 pár felett van a hazai költőállomány, azonban jelenleg csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén rendszeres a költése.

A faj fennmaradása jelentős mértékben függ a vakszikes élőhelyek megőrzésétől, a természetes vízjárás fenntartásától és a szabályozott legeltetéstől. A szikes tavak benádasodása és tartós kiszáradása veszélyezteti a fészkelő- és táplálkozóhelyeket. A széki lile különösen kedveli a legeltetett, rövid füvű területeket, ahol a külterjes állattartás ideális feltételeket biztosít számára.

A széki lile fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.

Forrás: KNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

A Dévaványai-Ecsegi pusztákra visszatért az első fehér gólya

Visszatért az első fehér gólya a Körös–Maros Nemzeti Parkba.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március 5-én észleltük az első, visszatérő fehér gólyát. A madár Körösladányban, egy élelmiszeráruház kéményén lévő, régóta lakott fészekhez érkezett vissza.

Fotó: Szegedi Fruzsina – KMNP

A köztudatban úgy tartják, a fehér gólyák a „legmagyarabb” madarak, ugyanis többségük március 15-én tér vissza afrikai telelőhelyéről, az ősz közeledtével pedig augusztus 20-án távoznak a legnagyobb számban. Természetesen vannak korábban érkezők, ahogyan ez a körösladányi példány is.

A gólyapárok általában nem egyszerre jönnek, hanem előbb a hím tér vissza, s mire a párja megjelenik, addigra ő már kicsinosítja, kitatarozza a fészket. A tojó érkezésekor a párok rendkívül élénken kelepelnek, ezzel fejezik ki a viszontlátás feletti örömüket. A fészektatarozás után a párzás időszaka következik, melynek eredményeként május elején már az első gólyafiókákat is megpillanthatjuk a fészkekben.

Az igazgatóság illetékességi területén minden évben nagy számban költenek fehér gólyák, a Körös-Maros Nemzeti Park ugyanis kiváló táplálkozóhelyeket jelent számukra.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Hol töltötték 2025/2026 telét gyűrűs madaraink?

Idén is számos külföldi országba kirándultak a Magyarországon gyűrűzött madaraink

Published

on

A Madárgyűrűzési Központba most télen is több tízezer megkerülési adat érkezett, melyek nagy része belföldi visszafogási adat, de a legizgalmasabb értesítéseket rendszerint külföldről kapjuk. Ezen a télen 474 jelölt madár, 686 megkerülési adata érkezett az MME által működtetett központba az országhatárainkon túlról. Ezek nagy része színes gyűrűs madarak megfigyelése, amelyeket távcsővel, teleszkóppal viszonylag könnyen lehet azonosítani kisebb-nagyobb távolságból is. Ez a szám még változni fog, mivel folyamatosan érkeznek a központba a megkerülési e-mailek, amiket folyamatosan dolgozunk fel.

A Madárgyűrűzési Központba eddig beérkezett magyar gyűrűs madarak külföldi megkerülései a 2025. december-2026. február közötti időszakból (forrás:MME)

Beléptünk a meteorológiai tavaszba, és érkeznek az első korai vonuló madarak, amelyek részben átvonulnak nálunk, részben haza érkeznek. Még nagyon sok vonuló madár a telelőterületen tartózkodik ebben az időszakban és később kezdik meg az utat a fészkelőterületük felé. Még néhány hét, és igazán nagy tömegben találkozhatunk ismét kedvenc madarainkkal.

A vadon élő madarakat madárgyűrűzők ezrei jelölik, és a szakemberek a gyűrűzött madarak megkerülései alapján rakják össze a madárvonulás mozaikját. Európa minden országában van madárgyűrűzési központ, ahol ezek az adatok összefutnak és egységes rendszerbe szerveződnek. Magyarországon 1908 óta van madárgyűrűzés, amit az 1970-es évek közepétől az MME szervez.

Ezen a télen a legtöbb alkalommal egy hazai jelölésű dankasirályt figyeltek meg, amit 2025. március 9-én, második éves korában gyűrűztek a gyáli szeméttelepen, és augusztus közepétől 39 alkalommal figyelték meg Lengyelországban, a Balti-tenger partján. Ez a madár az első életévében nagy távolságokra kóborolt, de az idei telén végig a tengerpart közelében maradt.

Magyar gyűrűs fehér gólya a Serengetiben (fotó: Pablo Moraga)

Az elmúlt télen további 33 hazai gyűrűs madárfaj megkerülési adatai érkeztek külföldről a központba, ebből a legtöbb színes jelölésű dankasirály, szerecsensirály, bütykös hattyú és nyári lúd volt. A legtávolabbi megkerülések fehér gólyához és szerecsensirályhoz köthetők. Három hazai, színes gyűrűs fehér gólya került meg Ománban, ezeket 2025-ben gyűrűzték Rimócon, Kiscsőszön és Marcaltőn. Az előző kettőt egy szeméttelepen figyeltek meg, a harmadik elpusztultan kézrekerült. Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban fényképeztek le egy magyar gyűrűs fehér gólyát, amit 2024-ben, fiókakorában gyűrűztek Bácsbokodon. Ezen a télen ez a legtávolabb – a gyűrűzési helyétól 5575 km-re – megkerült, magyar gyűrűs madár.

Magyar gyűrűs szerecsensirály (fotó: Andreas Goedecke)

Mauritániából, az Atlanti-óceán partvidékéről, egy színes gyűrűs szerecsensirályt jelentettek vissza, amit 2025-ben, fiókakorában jelöltek Székesfehérváron, a sóstói sirályszigeten. Ezt a madarat a kirepülését követően, júliusban Alsó-Szászországban is látták. A gyűrűzése és az afrikai megkerülése közöti távolság 4420 km, jelenleg a legtávolabb megkerült, hazai gyűrűs szerecsensirály a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezeken az eseteken kívül Afrikából a következő megkerülésekről kaptunk hírt az elmúlt hónapokban:

  • egy 2020-ban, Sárbogárdnál gyűrűzött dankasirályt Tunéziában figyeltek meg;
  • egy-egy hazai gyűrűs kanalasgémet Algériában és Egyiptomban, 22 példányt pedig Tunéziában, a hazai költőállomány legfontosabb telelőterületén figyeltek meg;
  • egy tavaly, Kapuvárnál fiókaként jelölt nagy kárókatona Tunéziában, Djerba szigetén került kézre elpusztultan;
  • egy tavaly, Jászboldogháza határában jelölt vörös vércsét Líbiában fogtak be és egy szintén 2025-ben, Nagynyárádon, fiókakorában jelölt seregély Algériában került meg sérülten, ami később elpusztult.

A 2026. év madara az énekes rigó. Külföldről ezen a télen két hazai gyűrűs példányt jelentettek vissza, mindkettőt Olaszországból, a hazai állomány legfontosabb telelőterületéről. Az egyiket Róma közelében, a másikat Szardínián lőtték le.

A telelés, és különösen a telelőhelyre és visszafelé történő vonulás egy nagy kihívás a vonuló madaraknak, az útról sok példány nem érkezik már vissza, de a sikeres madarak hamarosan fészkelőhelyet és párt választanak és egy új, egy másik kihívás elé néznek, megkezdve az utódok, az új utazók felnevelését.

Forrás: MME

Tovább olvasom